Izrael döntött: indul az ellencsapás, Irán szörnyű bosszúval fenyegetőzik
Izrael döntött a megtorlásról
Tegnap este rendkívüli ülést tartott Izrael háborús kabinetje, a fő kérdés nyilván az volt, mit válaszoljon a zsidó állam a területét ért, példátlan iráni támadásra.
Reggelre, izraeli és amerikai sajtóhírekből annyit tudni lehetett, hogy
- Izrael kormánya arra a konklúzióra jutott, hogy nem lehet a támadást katonai válaszlépés nélkül hagyni,
- de nem akarnak háborút Iránnal, így a lehetséges opciók közül egy mérsékeltebb forgatókönyvet választottak ki.
Semmilyen, hivatalos bejelentés nincs még, de amerikai forrásokból úgy tudni, hogy a „mérsékeltebb forgatókönyv” azt jelenti, hogy Izrael visszatereli a konfliktust a kvázi megszokott medrébe:
egymás területének lövöldözése helyett a zsidó állam külföldön tevékenykedő, Iránhoz köthető célpontokat fog támadni, ahogy tette ezt az elmúlt évek során számtalan alkalommal.
Mi lehet a célpont?
Azt nem tudni, hogy a válaszcsapásra mikor kerül sor, de alighanem intenzívebb lesz a katonai akció, mint egy-két elszigetelt bombázás, különálló célpontok ellen. Ismerve az izraeli döntéshozói dinamikát, várható, hogy egy egyszerre több ország területét célzó támadást szerveznek majd, amely valamilyen hangzatos hadműveleti elnevezés alatt fut majd.
Ilyen célpont lehet
- az Iszlám Forradalmi Gárda Hadtest (IRGC) / Kudsz-erők raktárai, műveleti központjai Szíria és Irak területén,
- az Iránnal jó kapcsolatot ápoló szíriai hadsereg repterei, katonai bázisai, légvédelmi létesítményei,
- az Iraki Iszlám Ellenállás nevű ernyőszervezet létesítményei,
- a libanoni Hezbollah fegyverraktárai, bázisai, tüzérségi állásai,
- illetve egy invázió megindítása a Gázai-övezetben található Rafah ellen.
Azt, hogy Izrael nem közvetlenül Irán területére mér ellencsapást, ideológiai és politikai szempontból eladható: ezek a szervezetek, országok segítették az Izrael elleni támadást, egyes hírek szerint Irak és Szíria területéről is indultak drónok.
jó esély van rá, hogy Izrael egyelőre kivár az ellentámadással, majd akkor indulnak meg, amikor lankad Irán ébersége.
Ennek két oka van:
- kevesebb kockázattal tudnak értékesebb célpontokat támadni (pl. tábornokokat, modern haditechnikai eszközöket),
- alacsonyabb az esélye az iráni ellencsapásnak.
Fontos megjegyezni: a nem katonai „ellencsapás” már megindult, Izrael külügyminisztere ma reggel bejelentette, hogy 32 országnál kezdett el lobbizni azért, hogy minősítsék terrorszervezetnek az iráni forradalmi gárdát és szankcionálják a perzsa állam rakétaprogramját. Így tehát gazdasági fronton is várható további nyomásgyakorlás.
Mit lép majd Irán?
Irán most fenyegetőzik: ha bármilyen ellenintézkedést tesz Izrael, a vasárnapinál sokkal durvább csapás indul majd a zsidó állam ellen, ezt ráadásul nem fogja megelőzni 12 napos várakozás és mindenféle figyelmeztetések sorozata sem.
Teherán nyilván elrettentő célzattal kommunikál: a vasárnapi támadásból is látszik, hogy ők sem akarnak háborút Izrael és az Egyesült Államok ellen, ugyanakkor nyilvánvalóan félnek Izrael megtorlásától.
A síita hatalom vezetői alighanem remélik, ha hiperszonikus rakétacsapással fenyegetőznek, Jeruzsálemet sikerül eltántorítani attól, hogy mondjuk lebombázzák a Natanz melletti nukleáris komplexumot.
Extrém valószínűtlen, hogy ha nem közvetlenül Irán területét lövi Izrael, a perzsa állam eszkalál.
Ennek a következő okai vannak:
- Irán népszerűsége és befolyása rendkívüli ütemben növekszik a Gáza elleni izraeli invázió miatt, az izraeli kormány népszerűsége pedig folyamatosan romlik, még belföldön is. Irán jó pozícióban van most ahhoz, hogy a régióban politikai és katonai úton is építse az nyugatellenes „forradalmi tengelyt," melynek hosszú évek múlva lehet csak érdemi hozadéka.
- A teheráni kormány győzelmet hirdetett azzal, hogy „súlyos csapást mért a cionista rezsimre” vasárnap, az iráni médiában ezerrel pörögnek a Jeruzsálem és Tel-Aviv fölött lángoló tűzcsóvák. Az iráni médiában az az állítás fut éppen, hogy Irán 50 izraeli bázist is elpusztított. Azt, hogy a támadásnak egyetlen halálos áldozata vagy lényeges kára sem volt, már nem kell tudnia Irán lakosságának.
- Az Izrael elleni támadás elhárításában több arab ország (pl. Jordánia, Szaúd-Arábia) is a zsidó állam mellé állt, Jordánia még a légterét is megnyitotta az izraeli gépeknek és segített az iráni rakéták lelövésében. Egy újabb támadás csak azt mutatná: Irán egy agresszor hatalom, mely ellen aktívan harcolni kell a régióban, nem is beszélve arról, hogy Amerika is beszállhat egy általános háborúba Izrael oldalán.
- Egy Izrael elleni, súlyosabb csapást jó eséllyel Irán elleni közvetlen támadás, majd általános háború követné. Ha nem is borítékolható, hogy egy ilyen konfliktust egy izraeli-amerikai (+esetleg európai) koalíció pikk-pakk megnyerne, az iráni hatalmi elit tagjainak kevés esélye van a hosszútávú túlélésére.
- Az Iránnal alapvetően semleges kapcsolatot ápoló Iraknak és a baráti Szíriának sem hiányzik, hogy a területükön csapjanak össze izraeli és iráni rohamdandárok. Jó eséllyel egy Irán-Izrael háború ugyanis a nyitófázisban szinte biztosan ezeknek az országoknak területén kezdődne.
Összesen tehát úgy néz ki, lassan visszatérnek a közel-keleti események korábbi medrükbe: proxiháborúk, bombázások és titkos katonai műveletek más országok területén. De a közvetlen háborút jó eséllyel meg fogjuk úszni; persze sok múlik majd azon, hogy mit reagál Irán az izraeli megtorlásra, amely most már szinte biztosan meg fog történni.
Címlapkép forrása: Uriel Sinai/Getty Images