Véget ért-e a ragadós száj- és körömfájás járvány?

Ez itt az on the other hand, a portfolio vélemény rovata.

Ez itt az on the other hand, a portfolio vélemény rovata. A cikkek a szerzők véleményét tükrözik, amelyek nem feltétlenül esnek egybe a Portfolio szerkesztőségének álláspontjával. Ha hozzászólna a témához, küldje el cikkét a velemeny@portfolio.hu címre. A megjelent cikkek itt olvashatók.

A 2001-es nagy járványban az Egyesült Királyságban több mint 2000 farm volt érintett, ehhez képest a mostani járványban szerencsére nagyságrendekkel kevesebb eset volt. Emiatt viszont a járvány paramétereit nehéz becsülni. Ráadásul, egy száj- és körömfájás járványt nagyban befolyásolnak kis valószínűséggel bekövetkező, de nagy jelentőségű események, ezért az előrejelzés nagyon nehéz, és valószínűségi alapú lehet csak. 

A cikk megjelenésével pontosan egyidőben jelent meg az online médiában a hír az újabb, rábapordányi esetről, amit azóta hivatalosan is megerősítettek. A modell szerint kb. 31% volt annak az esélye, hogy ha április 16-ig nincs új eset, attól később még lesz, úgyhogy ez végülis nem annyira váratlan. Ennek fényében a korábbi kérdést, hogy véget ért-e a járvány, az élet szinte azonnal megválaszolta, sajnos negatívan. A számítások viszont nem voltak teljesen hiábavalóak, hiszen a járvány végének valószínűségét adott napokon a jövőben is fontos lesz majd megbecsülni. Humán járványok esetén az egyik konvenció, hogy a járvány végét akkor jelentik be, amikor ez a valószínűség 5% alá esik. A kifejlesztett kódokat újra lehet majd futtatni az újabban ismertté vált információk fényében, hogy meg tudjuk határozni ezt a dátumot.

Az Egészségbiztonság Nemzeti Laboratórium szegedi járványmodellező csoportja kidolgozott egy módszert, amivel ebből a kevés adatból is lehet következtetéseket levonni. Ehhez több mint tízmilliárd szimulációt futtattak RSZKF-kitörésekről, a korábbi járványok tapasztalataiból becsült összes lehetséges paraméterrel. Ezek közül kiválogatták a közelmúltban történtekre hasonló kimeneteleket, majd az ebből készült statisztikákból készültek az alábbi becslések.

Az első ábra azt mutatja, mekkora valószínűséggel mondhatjuk ki egy adott napon, hogy már véget ért a járvány, feltéve hogy április 4. után addig a napig nem volt újabb eset.  A mai napon ez a valószínűség 75% körül van.

Ha április 25-ig nem lesz újabb fertőzés, akkor már 90% feletti esélye lesz, hogy véget ért a járvány.

A kutatók a modellezés során mindenhol konzervatív becsléseket alkalmaztak, így a valódi helyzet ennél inkább kedvezőbb.

A COVID-19 idején sokat hallottunk a reprodukciós számról, ami azt fejezte ki, hogy egy fertőzött átlagosan hány másik embernek adta át a vírust. Ha ennek értéke nagyobb, mint 1, akkor terjed a járvány, 1 alatti értéknél viszont sikerült megfékezni. Az RSZKF járvány esetén a járványtani alapegységnek egy állattartó gazdaságot lehet tekinteni. Ebben az esetben is értelmezhető a reprodukciós szám, kifejezve azt, hogy egy fertőzött telepről hány másik telepre jut el a betegség. A kutatók megbecsülték a telepről-telepre reprodukciós szám értékét is, aminek a medián értéke 4 körülinek bizonyult, a legvalószínűbb értéke pedig kb. 2,5.  A kezdeti kitörés után szigorú szabályok léptek életbe. Mivel ezt a vírust a szél is tudja terjeszteni, az átvitel valószínűségét nem lehet teljesen nullára csökkenteni. A becslések alapján jó eséllyel sikerült elérni a reprodukciós szám egy alá csökkenését, ami a járvány megfékezéséhez szükséges.

A számításokhoz felhasznált matematikai módszerek: folytonos idejű elágazó folyamatok változó környezetben, illetve egy erre a szituációra kifejlesztett, nem-standard bayes-i Monte Carlo módszer.

Címlapkép: Autók haladnak át a Magyarország és Szlovákia közötti határátkelőhelyen felállított fertőtlenítő ellenőrzőponton 2025. március 28-án a szlovákiai Medvedovban. Forrása: Robert Nemeti/Getty Images