Bréking: tűzszünetet jelentett be az ukrán fronton Vlagyimir Putyin

A tűzszünet átmeneti lesz:

május 8 éjféltől május 11-éig lesz érvényben.

Az orosz elnök "humanitárius indokokra" hivatkozva, egyelőre egyoldalúan jelentette be a tűzszünetet. Az intézkedés apropóját a Szovjetunió náci Németország felett aratott győzelmének 80. évfordulója adja.

Oroszország azt javasolja hivatalos közleményében, hogy Ukrajna is fogadja el a tűzszünetet, illetve explicit felhívják a figyelmet arra, hogy ha Kijev támad a tűzszüneti időszak alatt, Moszkva erre katonai erővel válaszol.

Frissítés: az ukrán kormány ma délután három óra körül reagált az orosz tűzszüneti javaslatra. Andrij Sibiha ukrán külügyminiszter nem utasította el és nem is fogadta el explicit Putyin tűzszünetét, csak annyit mondott, hogy

Ukrajna tartós és általános tűzszünetet szeretne, ehhez pedig Moszkvának minden támadást azonnal le kell állítania.

Legutóbb húsvétra hirdetett tűzszünetet az orosz vezető, ekkor elvileg 30 órára szüntették be a támadóműveleteket az orosz katonák. Tényleges tűzszünet nem volt, a harcok intenzitása valamelyest csökkent. Ukrajna szerint az orosz katonai vezérkar arra használta a tűzszünetet, hogy előnyösebb pozíciókat vegyen fel további támadásokhoz.

A fegyvernyugvás kihirdetésének diplomáciai üzenete is van. Az orosz elnök azt akarja jelezni a konfliktus lezárásán dolgozó Donald Trump elnöknek, hogy békét szeretne, a napokban nyíltan kommunikált a Kreml arról, hogy szeretnének közvetlenül tárgyalni Ukrajnával a konfliktus lezárásáról.

Erre egyébként a hivatalos deklarációban is van utalás:

az orosz oldal ismét kinyilvánítja azt, hogy készen áll a béketárgyalásokra és a nemzetközi partnerekkel való együttműködésre, előfeltételek nélkül, ennek célja az ukrajnai krízis kiváltó okainak megszüntetése."

Az elmúlt hetekben Ukrajna és Oroszoszág is tárgyalt az Egyesült Államokkal a konfliktus lezárásáról, a Fehér Ház egy konkrét béketervet is készített, melyet végeredményében sem Moszkva, sem Kijev nem fogadott el. Kijev elsősorban azt kifogásolta, hogy Washington el akarta ismerni a Krímet, mint az Oroszországi Föderáció területe, Moszkva pedig azt, hogy egyes NATO-tagállamok katonákat küldtek volna Ukrajna területére békefenntartónak.

Címlapkép forrása: Contributor/Getty Images