Komoly kihívással nézhet majd szembe a következő pápa: ez lehet a Vatikán legnagyobb kérdése a jövőben

A római katolikus egyházban az utóbbi időkben egyre nagyobb figyelmet kaptak a nők. Ferenc pápa már a beiktatását követően nagy figyelmet fordított a nők szerepének növelésére a katolikusok között. Több megbeszélést is tartott, valamint a vatikáni kormányzóság első női vezetőjét is ő nevezte ki. Ezek a lépések kettős hatást gyakoroltak: a mélyen konzervatív felfogásúak szerint már ez önmagában

hatalmas reformációt jelentett az egyház életében, de a progresszív szemléletet követők szerint ez nem volt elegendő ahhoz, hogy kellően befogadóak legyenek.

A nők szerepe a katolikus egyházban továbbra is megosztó kérdés, amely szinte bizonyosan fel fog merülni a bíborosok között. Kiemelkedő szereppel fog bírni, hogy a következő pápa halad-e majd tovább azon az úton, amelyet Ferenc megkezdett, esetleg igyekszik majd ellene fordulni annak. A korábbi egyházfő egyik legnagyobb reformlépése az volt, hogy szavazati jogot adott a nőknek a Püspöki Szinóduson. Emellett kiemelkedően fontos vezetői pozíciókra is elkezdett nőket kinevezni, így a Vatikáni Múzeumok igazgatója, a Vatikánvárosi Állam elnökét ez alapján nevezte ki, valamint a hivatal első női prefektusát is a vezetése idején iktatták be. Az adatok szerint az elmúlt 12 évben a nők aránya a vatikáni adatok szerint a látványos előrelépések ellenére viszont csak alig nőtt az egyházi szervezetekben, a korábbi 19 százalékról 23,4 százalékra emelkedett.

A legfontosabb témákban viszont nem történt lényegi változás, Ferenc nem lépett előre a nők pappá szentelése és a diakónussá avatása ügyében sem. Az argentin pápa igyekezett megoldást találni a kérdésekben anélkül, hogy ezzel túlzottan megossza a katolikus egyházat. Két bizottságot is alakított, egyet 2016-ban, egyet pedig 2020-ban, hogy megvitassák ezt a problémát, de ezek nem jutottak érdemleges eredményre. Az első testület nem jutott egyetértésre, ezért az eredményt végül nem is hozták nyilvánosságra, a második pedig végül sosem fejezte be a munkáját. 2024-ben egy interjúban úgy tűnt, hogy Ferenc meghozta a döntését, amikor egy kérdésre válaszul elutasította a női diakónusok felszentelésének lehetőségét. Alig néhány hónappal később viszont úgy fogalmazott, hogy a „kérdésnek nyitottnak kell maradnia”.

A nők pappá szentelését 1994-ben tiltotta meg II. János Pál pápa, ezt azóta többször is megerősítette az egyház.

A cikk megemlíti, hogy az április 7-től szavazó bíborosok többségét Ferenc nevezte ki, ezért a testület néhány fontosabb kérdésben várhatóan egyet is ért a korábbi egyházfő irányvonalával, így a klímaváltozás fontosságával, vagy a szociális érzékenységgel, de a nők egyházon belüli helyzete nincs ezek között. A kérdés várhatóan a következő években is nagy figyelmet fog kapni, amivel a következő pápának kell majd megküzdenie.

Címlapkép forrása: Oliver Weiken/picture alliance via Getty Images