Döntött Európa két vezető hatalma: nukleáris fegyvereket telepíthetnek Oroszország határára

A szerződés aláírása egy geopolitikai fordulatot is jelez: Franciaország felismerte, hogy Lengyelország mára elkerülhetetlen szereplője lett az európai biztonsági architektúrának. A 38 milliós ország az EU és a NATO keleti szárnyának kulcspontjává vált, amely több mint 500 kilométeren osztozik Ukrajnával, és 200 kilométeren Oroszországgal közös határon.

A lap emlékeztet, Lengyelország nemcsak katonai logisztikai hídfőállás, hanem humanitárius támaszpont is: a háború kezdete óta több mint egymillió ukrán menekültet fogadott be.

A francia diplomácia ezért úgy ítélte meg, hogy ideje „sebességet váltani” a kapcsolatokban.

A megállapodás egyik sarkalatos pontja a védelmi együttműködés, amely

a közös hadgyakorlatokon túl a francia nukleáris elrettentés európai dimenzióját is érinti.

A Nancy-i Szerződés egyik központi eleme a francia–lengyel védelmi együttműködés elmélyítése. A megállapodás értelmében a két ország közös hadgyakorlatokat tart a közeljövőben, és stratégiai párbeszédet indítanak Franciaország nukleáris elrettentő képességének lehetséges európai szerepéről. A dokumentum célja, hogy a NATO 5. cikkelyéhez és az Európai Unió szerződéséhez igazodva megerősítse a katonai szolidaritást a két ország között, és ezzel hozzájáruljon Európa biztonságának stabilizálásához az orosz fenyegetés árnyékában.

Tusk nyitottan fogadta a francia atomfegyverek telepítésére vonatkozó javaslatot, a Nancy-szerződés értelmében tovább vizsgálják ennek lehetőségeit.

Bár az Egyesült Államokkal fennálló biztonságpolitikai kapcsolat továbbra is elsődleges – Lengyelországban 10 ezer amerikai katona állomásozik –, a Trump-kormány izolacionista retorikája miatt Varsó igyekszik európai szövetségeit is megerősíteni.

A szerződés fontos célkitűzése lett, hogy a francia hadiipar fokozatosan nagyobb szerephez jusson a lengyel katonai beszerzésekben. Varsó eddig elsősorban amerikai és dél-koreai gyártóktól vásárolt haditechnikát, így a francia beszállítók jórészt kiszorultak a piacról. A mostani megállapodás azonban lehetőséget teremt arra, hogy Párizs visszakerüljön a lengyel védelmi ipari térbe, különösen úgy, hogy Donald Tusk miniszterelnök bejelentette:

Lengyelország fokozatosan európai preferenciát kíván érvényesíteni a katonai ipar terén.

Ez a lépés összhangban áll azzal a hosszú távú törekvéssel, hogy az európai országok csökkentsék külső függőségüket, és megerősítsék a kontinens védelmi autonómiáját.

Gazdasági téren is erősödik a kapcsolat: Franciaország már most Lengyelország második legnagyobb külföldi befektetője, és harmadik legnagyobb külföldi munkaadója. A kereskedelmi forgalom az elmúlt tíz évben megduplázódott, de a francia mérleg továbbra is enyhe hiányt mutat. A fő exporttermékek között gépek, vegyipari termékek és autók szerepelnek, míg Lengyelország élelmiszeripari és járműipari termékeket szállít vissza Franciaországba.

A felek célja, hogy a gazdasági kapcsolatok ne csak volumenben, hanem stratégiai jelentőségükben is szintet lépjenek.

A megállapodás külön hangsúlyt helyez az energiapolitikai együttműködésre, különösen a nukleáris energiára. A francia EDF továbbra is reménykedik abban, hogy részesedést szerezhet a lengyel atomerőmű-építési programban, annak ellenére, hogy az első tenderen alulmaradt az amerikai Westinghouse-zal szemben.

Címlapkép forrása: NATO.