Pápaválasztás: kiszivárgott, hogyan alakultak a szavazások a konklávén

A konklávék hírhedten kiszámíthatatlan események, és a legutóbbi választás sem bizonyult kivételnek: a 133 bíborosból álló testület a meglepetés erejével választotta meg Robert Francis Prevost amerikai bíborost pápává, aki XIV. Leó néven lép Szent Péter trónjára. Bár neve már korábban is felmerült a vatikáni találgatásokban, sokan inkább az olasz Pietro Parolint vagy a Fülöp-szigeteki Luis Taglét tartották esélyesebbnek – előbbi a Vatikán államtitkáraként vált ismertté, utóbbi az első távol-keleti pápa lehetett volna.

A választás gyorsan, mindössze négy szavazási kör után zárult le, ami különösen gyors ütem egy sokszínű és földrajzilag is megosztott bíborosi testület esetében.

A Sky News információi szerint csütörtök délig Parolin vezetett, 45–55 szavazattal, ám ez messze elmaradt a szükséges kétharmados – 89 fős – többségtől. Prevost ekkor még csak 34–44 szavazat között mozgott, de a helyzet hamar megváltozott:

Parolin visszalépett, és támogatásáról biztosította amerikai társát.

Közben más esélyesek esélyei gyengültek: Luis Tagle és Pablo Virgilio David, mindketten ázsiai bíborosok, gyakorlatilag elszívták egymás elől a támogatókat. Az afrikai jelölt, akit a konzervatív egyházi szárny támogatott volna, eleve kevés eséllyel indult, hiszen a konklávé résztvevőinek többségét Ferenc pápa nevezte ki – olyanok, akik jellemzően a haladó irányvonalat képviselik.

Érdekesség, hogy a fogadóirodáknál és a hazai sajtóban rendre esélyesként emlegetett Erdő Péter valójában egyik körben sem volt a sok szavazatot kapó jelöltek között, ami egybecseng a korábbi értesülésekkel.

Prevost megválasztása politikai szempontból is váratlan: az Egyesült Államok globális befolyása miatt eddig sokan elképzelhetetlennek tartották egy amerikai pápa megválasztását. Ugyanakkor Prevost széles körű támogatást tudott maga mögé állítani: mérsékelt amerikai, dél-amerikai és számos európai bíboros szavazott rá.

A La Repubblica olasz napilap szerint Prevost „geográfiailag és ideológiailag is áthidalta a táborok közötti szakadékot”.

A lap úgy fogalmazott: „a konklávéban ő volt a legkevésbé amerikai az amerikaiak között” – hiszen bár Chicagóban született, húsz éven át élt és szolgált Peruban. Egyházi körökben csapatjátékosként ismert, és sokak szerint épp ez tette őt alkalmassá arra, hogy a pápaságot egy kollegiálisabb, együttműködésre épülő irányba terelje. Megválasztása nemcsak meglepetés, hanem potenciálisan fordulópont is lehet a katolikus egyház történetében a lap szerint.

Címlapkép forrása: Jakub Porzycki/NurPhoto via Getty Images