Németország Brüsszel mögé bújik: végleg kivonhatják a forgalomból az Északi Áramlatot

A német kormány a héten jelezte, hogy támogatja a vezetékek működésének ellehetetlenítését az Oroszország elleni újabb, most formálódó 18. uniós szankciós csomag részeként. A híroldalnak nyilatkozó három bennfentes szerint a kancellár célja, hogy megelőzze a belföldi vitákat az orosz gáz szállítására alkalmas vezetékek esetleges újraindításáról.

Tehát Merz még örülhet is az uniós kezdeményezésnek, hiszen az Északi Áramlat 1 és 2 gázszállítási infrastruktúra szankciós listára helyezése

megszabadítaná egy politikailag érzékeny problémától, és "európaivá tenné" az ügyet, ahelyett, hogy Berlinnek egyedül kellene szembenéznie az amerikai és orosz nyomással

– nyilatkozta egy tisztviselő a híroldalnak. Németország nem rendelkezik kizárólagos állami döntési jogkörrel az Északi Áramlat 1 és 2 négy vezetékének újraindításáról (amelyek közül három jelenleg használhatatlan a 2022-es robbantások miatt), mert az infrastruktúra a Gazprom és más nagyobb európai vállalatok magántulajdonában van. Azonban bizonyos beleszólási lehetősége van, hiszen az újraindításához a német hatóságoknak tanúsítványt kell kiadniuk, amely igazolja, hogy a vezeték megfelel a biztonsági és szabályozási követelményeknek.

Az uniós szankciók így a

Nord Stream 2 AG svájci székhelyű vállalatot céloznák (amely a vezetékek tulajdonosa)

- valamint minden más – Oroszországban vagy más országban bejegyzett – vállalatot, amelyre szükség lenne az újraindításhoz és működtetéshez.

Mindeközben amerikai és orosz tisztviselők titkos tárgyalásokat folytathatnak arról, hogyan térhetne vissza az orosz gáz az európai piacokra. De nem ingyen: Trump cserébe részesedést szeretne a gázexporthoz tartozó bevételekből. Az nem újdonság és már többször is előkerült, hogy az alku részeként amerikai befektetők részesedést szerezhetnének az Északi Áramlat vezetékben vagy az Ukrajnán áthaladó gázvezeték-infrastruktúrában. De azóta olyan információk is előkerültek, miszerint az amerikai vállalatok közvetlenül vásárolnának földgázt a Gazpromtól, amit az európai vevőknek értékesítenék tovább (például az Északi Áramlaton keresztül), vagy akár közvetlen tulajdonrészt is szerezhetnének magában a Gazpromban.

A németek bizonytalanok a kérdésben: egy Forsa-felmérés szerint az Északi Áramlat közelében élő németországi lakosok 49 százaléka támogatja az orosz gázszállítások újraindítását. A választásokon erős, 20%-os eredményt elérő szélsőjobboldali Alternatíva Németországért (AfD) párt is a vezetékek újbóli üzembe helyezését szorgalmazza. A narratíva egyszerű: az euróövezet legnagyobb gazdasága, amely 2010-es évekbeli gazdasági konjunktúrájához nagyban hozzájárult az orosz földgáz is, most magas energiaárakkal és stagnálással küzd.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images