Súlyos európai titkok kerülhettek Kínához, az EU és a NATO is kénytelen volt megszólalni

Jan Lipavsky cseh külügyminiszter szerdán az X közösségi oldalon jelentette be, hogy Kína felelős a prágai külügyminisztérium kommunikációs hálózata elleni kibertámadásokért. A miniszter ezért hivatalába kérette Kína prágai nagykövetét, a tárca pedig új, biztonságosabb kommunikációs rendszert vezetett be.

A cseh külügyminisztérium közleménye szerint a 2022 óta tartó támadásokat az ATP31 kiberfelderítő csoport hajtotta végre, amelyet a kínai állambiztonsági minisztériummal hoznak összefüggésbe.

A Politico beszámolója szerint a hackerek el tudták olvasni a nagykövetségek és az uniós intézmények között küldött, nem titkosított e-maileket.

A kínai felelősséget a cseh Biztonsági Információs Szolgálatok (BIS) állapították meg. Ez az első alkalom, hogy Csehország egy másik ország állami szereplőjének tulajdonít egy hackertámadást.

A cseh kormány szerdai ülésén elítélte a kínai kibernetikus kampányt, hangsúlyozva, hogy ez az eljárás megkérdőjelezi a Kínai Népköztársaságba vetett bizalmat, és ellentmond az országok felelős viselkedési normáinak a kiberszférában, amelyet az ENSZ minden tagállama támogatott.

Az Európai Unió nevében Kaja Kallas külügyi és biztonságpolitikai főképviselő szolidaritást vállalt Csehországgal, és emlékeztetett, hogy az EU már 2021-ben felszólította a kínai hatóságokat a területükről elkövetett rosszindulatú kibertevékenységek megfékezésére.

Mark Rutte NATO-főtitkár szintén szolidaritást nyilvánított, és aggodalmát fejezte ki a Kínának tulajdonított rosszindulatú kibertámadások növekvő gyakorisága miatt. A NATO-tagországok közös nyilatkozatban álltak ki Csehország mellett, és felszólítottak minden államot, beleértve Kínát is, hogy tartózkodjon a rosszindulatú kibertevékenységektől és tartsa be a nemzetközi jogot.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images