Tele van Putyin alvóügynökeivel Európa

Shaun Walker, a Guardian elismert újságírója legújabb könyvében az orosz „illegálisok” rejtett világát tárja fel – azokét a fedett ügynökökét, akik hamis identitással, éveken, sőt évtizedeken át éltek a Nyugat szívében. A kötet egyik központi esettanulmánya Artyom és Anna Dultseva története, akiket 2022-ben Szlovéniában tartóztattak le, miután öt éven keresztül argentin állampolgárként, gyermekeikkel együtt bujkáltak Ljubljanában. 2024-ben – a hidegháború óta a legnagyobb orosz–nyugati fogolycsere keretében – térhettek vissza Moszkvába, ahol maga Vlagyimir Putyin fogadta őket díszvacsorán, ünnepélyes hangulatban. 

Walker könyve visszanyúl a hasonló, ikonikus esetekhez is, köztük a 2010-es amerikai letartóztatási hullámhoz, amikor a Massachusetts állambeli Boston egyik külvárosában az FBI őrizetbe vett egy házaspárt, akik évtizedek óta kanadai állampolgárként éltek.

A házaspár két fia csak ekkor szembesült azzal, hogy szüleik valódi neve Andrej Bezrukov és Jelena Vavilova, és életük nem más volt, mint egy kivételes precizitással felépített fedősztori.

A szerző arról beszélt a francia L'Expressnek adott interjújában, hogy e történeteket nemcsak kémregénybe illő epizódjaik miatt vizsgálja, hanem azért is, mert ezek az „illegálisok” egy olyan idealizált, önfeláldozó hazaszeretet szimbólumai, amely ma is meghatározza az orosz politikai és propagandisztikus önkép egyik alappillérét.

A kiképzés éveken át tartott: nyelvi és kulturális beépülés, pszichológiai betörés és technikai tréning jellemezte. A cél az volt, hogy az ügynök teljesen elhitelesítse fedőtörténetét, még a saját családja előtt is. Walker beszámolt arról is, hogy a kiképzés gyakran szektaszerű módszerekkel történt, amelyekben a jelöltek megtanulták, hogy a KGB minden lépésüket figyeli.

A program annyira kifinomult volt, hogy egyes „illegálisokat” diplomáciai posztokra is eljuttattak – például egy szovjet ügynök éveken át Costa Rica római nagyköveteként tevékenykedett.

Walker szerint bár a biometrikus azonosítás és a digitális nyilvántartások világában sokan azt hitték, az ilyen típusú kémkedés kiment a divatból, Oroszország nem hagyott fel vele. Az Ukrajna elleni háború kirobbanása után több száz „diplomatát” utasítottak ki Európából, és ezzel Moszkva alternatív módszerekhez – köztük új illegális hálózatokhoz – nyúlt.

Az elmúlt években több ilyen ügynököt is lelepleztek: például egy „brazil kutatót” Norvégiában, vagy egy másikat, aki épp a hágai Nemzetközi Büntetőbíróságon akart szakmai gyakorlatot folytatni.

Walker szerint ezek az ügynökök nemcsak hírszerzési, hanem stratégiai eszközök is. Míg az egyszerű végrehajtók – például pénzért gyújtogató civilek – könnyen pótolhatók, az „illegálisok” letartóztatása mindig bonyolult diplomáciai alkukat von maga után. A program, bár költséges és időigényes, mégis kiemelt szerepet játszik Oroszország geopolitikai stratégiájában, és személyesen Putyin is rendszeresen hivatkozik rá mint az orosz nemzeti erő egyik jelképére.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images