Lesújtott az Alkotmánybíróság: megsemmisítették a magyar klímatörvény kulcsfontosságú részét
Globál

Lesújtott az Alkotmánybíróság: megsemmisítették a magyar klímatörvény kulcsfontosságú részét

Portfolio
A Klímatörvény alkotmányellenes: legalábbis részben - mondta ki az Alkotmánybíróság. A testület szerint a jelenlegi szabályozás nemcsak elavult, hanem súlyosan hiányos is. A szakértők ugyanakkor figyelmeztetnek: mindez hiába való lehet, hiszen a meghozott határozat nem kikényszeríthető jogilag.

Történelmi döntést hozott az Alkotmánybíróság:

részben megsemmisítette a 2020-ban elfogadott Klímatörvény egyik legfontosabb paragrafusát, másrészt alkotmányos mulasztást állapított meg az Országgyűlés részéről.

A testület a 2025. június 4-én meghozott döntésének indoklásában azt jelzi, hogy a jelenlegi törvény nem biztosít kellően átfogó, számonkérhető és tudományosan megalapozott keretrendszert Magyarország éghajlatvédelmi céljainak elérésére. Ez nemcsak a magyar jogállamiság és környezetpolitika viszonyrendszerében fontos fejlemény – hanem egy tágabb nemzetközi trendbe is illeszkedik: a klímavédelem immár alkotmányos és emberi jogi kérdés.

A döntés egy, még 2021-ben benyújtott utólagos normakontroll-indítvány nyomán született meg. A parlamenti képviselők egy csoportja az Alaptörvény P) cikkére hivatkozva – amely a jövő nemzedékek védelmét rögzíti – kérte a törvény megsemmisítését, mivel szerintük az nem határozott meg konkrét végrehajtási intézkedéseket, felelős szerveket és reális köztes célokat, ezzel pedig tartalom nélküli ígéretté silányította a klímasemlegességi vállalásokat.

Mit mondott ki az Alkotmánybíróság?

A döntés értelmében:

  • Megsemmisítette a Klímatörvény 3. § (1) bekezdését, amely a 2030-as kibocsátáscsökkentési célt rögzítette – mivel az évek óta teljesült, így életképtelen referenciaértékké vált. Egyúttal jogalkotási kötelezettséget írt elő az Országgyűlés számára egy új célszám elfogadására és az eddigi hiányos szabályok kiegészítésére.

  • Mulasztásos alaptörvény-ellenességet állapított meg, mert a törvény nem szabályozza megfelelően: az éghajlatváltozás mérséklésének (mitigáció), az alkalmazkodásnak (adaptáció), valamint az ellenállóképesség (reziliencia) növelésének eszközeit.

  • Követelményként fogalmazta meg, hogy az éghajlatvédelmi célokat tudományos alapokra helyezve, rendszeres felülvizsgálattal, kötelező erejű jogszabályokban kell rögzíteni.

Az Alkotmánybíróság végül felhívta az Országgyűlést, hogy 2026. június 30-ig pótolja a klímavédelemre vonatkozó jogalkotási hiányosságokat.

A döntést követően a Másfélfok két szakértőt kért fel gyors értékelésre. Dr. Sulyok Katalin környezetjogász (ELTE, Durham University) szerint a jelenlegi törvény nemhogy nem felel meg az alkotmányos elvárásoknak, hanem még az éghajlatváltozás jelenlegi kihívásait sem képes kezelni:

A döntés világosan kimondja: a törvény nem tartalmaz eljárási garanciákat, nincs felelős intézményrendszer, nincsenek határidők, és a célértékek elavultak. Csak egy új logikájú, rendszerszintű klímatörvény felelhet meg az Alkotmánybíróság által kijelölt alkotmányos követelményeknek.

Sulyok szerint a jövőbeni szabályozásnak külön figyelmet kell fordítania a természeti tőke (vízkészletek, talaj, erdők, biodiverzitás) megőrzésére, az adaptációs képességek megerősítésére és a klímaváltozással kapcsolatos tudományos eredmények jogba történő beépítésére. Az ítélet – megfogalmazása szerint – komplex és előremutató, de félő, hogy csupán lehetőség marad, ha nem párosul politikai cselekvőképességgel.

Nem győzött senki, de mindenki kapott lehetőséget

- tette hozzá.

Huszár András, a Green Policy Center társalapítója úgy fogalmaz: az AB döntése „salamoni ítélet” – mert részleges, de mégis sarkalatos jelentőségű. A törvény nagy része (pl. a 2050-es cél, az atomenergiát elfogadó klímapolitika) érintetlen maradt, ám megnyílt az út a klímapolitika mélyebb reformja előtt:

Most először mondta ki a legfőbb bírói fórum, hogy a klímapolitikai célokat nem elegendő szándéknyilatkozatként megfogalmazni, hanem konkrét intézményekre, eljárásokra és eszközökre van szükség. A karbonköltségvetés, a független klímatanács vagy a közpénzek zöldítése most először kerülhetnek ténylegesen törvényi szintre.

Huszár ugyanakkor figyelmeztet:

az Alkotmánybíróság határozata nem kikényszeríthető jogilag.

A törvénymódosítás elmaradása esetén nincs szankció. Ezért szerinte csak akkor lesz valódi előrelépés, ha a civil társadalom, a szakmai közösségek és a média napirenden tartják a kérdést, és képesek politikai nyomást gyakorolni.

Európai kontextusban: egyre több klímaper, egyre erősebb a bírósági kontroll

A magyar döntés nem egyedi – az Emberi Jogok Európai Bírósága 2024 tavaszán Svájc ellen hozott precedensértékű ítéletet (Verein KlimaSeniorinnen v. Switzerland), amely szintén kimondta: az államoknak éghajlatvédelmi kötelezettségeik vannak az emberi jogok védelme alapján. A magyar AB-döntés – bár nem hivatkozik közvetlenül az ítéletre – ugyanazokat a normatív elveket erősíti meg, mint az elővigyázatosság, a generációk közötti igazságosság vagy a tudományos megalapozottság követelménye.

Ez új korszakot nyithat az éghajlatpolitika terén – ahol a jog nemcsak keretet ad, hanem számonkérhető felelősséggé alakítja a környezetvédelem ügyét. Ahogy a Másfélfok szerkesztősége fogalmaz:

a jogi lehetőség most adott – a kérdés az, hogy élünk-e vele.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images

Holdblog

Csak bírjuk szuflával az AI-t

Így is borzasztóan néz ki a globális energiamix, a mesterséges intelligencia csak ront a helyzeten. Lehet, hogy az AI nem erővel pusztít ki minket, hanem... The post Csak bírjuk szuflával az AI-t

PR cikk
FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
A kormány törölné az EU-pályázatok kifizetését és kiírását, gyakorlatilag ejtené a helyreállítási alapot
Portfolio Sustainable World 2025
2025. szeptember 4.
REA SUMMIT 2025 – Powered by Pénzcentrum
2025. szeptember 17.
Portfolio Future of Finance 2025
2025. szeptember 18.
Portfolio Private Health Forum 2025
2025. szeptember 30.
Hírek, eseményajánlók első kézből: iratkozzon fel exkluzív rendezvényértesítőnkre!
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel mobilbarát hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Eladó új építésű lakások

Válogass több ezer új lakóparki lakás közül Budán, Pesten, az agglomerációban, vagy vidéken.

Díjmentes előadás

Tőzsde kezdőknek: Hogyan ne égesd el a pénzed egy hét alatt!

Előadásunkon bemutatjuk a Portfolio Online Tőzsde egyszerűen kezelhető felületét, a számlatípusokat és a gyors kereskedés lehetőségeit. Megismerheted tanácsadó szolgáltatásunkat is, amely segít az első lépések megtételében profi támogatással.

Díjmentes online előadás

Száguldj velünk a tőzsde hullámain!

Itt az idő, hogy napfényes hangulatban elmerülj a tőzsde világában! Megnézzük a legfrissebb nyári trendeket, és hasznos gondolatokat osztunk meg a befektetésekről – legyen szó kezdőkről vagy tapasztalt tőzsdézőkről, mindenki találhat benne újdonságot.

Ez is érdekelhet