Veszélyes időjárási jelenség csap le Magyarországra: hőkupola alakul ki hazánk felett

Eddig jócskán átlag feletti volt a hőmérséklet 2025-ben

Ahogy azt már korábbi, hosszú távú időjárás-előrejelzésekkel foglalkozó elemzésünkben is megírtuk, az idei tavasz folyamán a legtöbbek úgy érezhették, szokatlanul hideg volt. Ennek ellenére azonban, valójában legfeljebb a tavalyi évhez viszonyítva volt hűvös az idei tavasz.

Európára nézve, az EU klímaváltozást figyelő központja, a Copernicus Climate Change Service (C3S) havi jelentéseiből az látható, hogy idén márciusban és áprilisban is magasabb volt a hőmérséklet a korábbi klimatológiai átlagnál. A tavasz három hónapja közül

egyedül májusban volt a klímaátlagnál alacsonyabb a középhőmérséklet a kontinensen.

Globális szinten nézve azonban a tavasz utolsó hónapjában is melegebb volt a korábbi évtizedek átlagánál. A C3S teljes tavaszt vizsgáló elemzéséből kiderül, hogy a szokatlanul hidegnek megélt tavasz ellenére az európai felszíni hőmérséklet az átlagosnál egy Celsius-fokkal magasabb volt. Sőt, a mérések kezdete óta ez volt a negyedik legmelegebb tavasz Európa történelmében.

A szakemberek korábban, a modellezések alapján azt jósolták, hogy az idei tavasz és nyár közti rövid átmeneti időszak élénk időjárását követően éles váltás jöhet a nyár elején és gyorsan beköszönthet a kánikula Európában. A hosszú távú modellek már akkor is arról árulkodtak, hogy

Európán belül Magyarország területén és a környező országokban különösen nagy forróság jöhet az idei nyár folyamán.

Ugyan a nyár első napján, június elsején jött is néhány napos felmelegedés hazánkban, azóta nem köszöntött be igazi, tartós kánikula az országban. Azonban a nyárral együtt megérkezett az aszályos időszak is. A rendkívül száraz idei évben a szakemberek már korábban is felhívták a figyelmet arra, hogy nagy esély van rá, hogy kiterjedt aszály fogja sújtani Európa több régióját, beleértve Magyarországot is. A legfrissebb prognózisok szerint az aszályhelyzet már ezen a héten kritikus szintet üthet meg, ugyanis a már így is száraz talajokra nem érkezik csapadék a hét végéig.

A Severe Weather Europe meteorológiai szakportál legfrissebb elemzésében arról számolt be, hogy a múlt hét közepétől kezdődő felmelegedéssel a kontinensen az eddigi év legmelegebb hőhulláma érkezhet meg. A forró légtömegek a hét közepétől fokozatosan elérték Dél- és Nyugat-Európa államait, egyes helyeken pedig a hét folyamán extrém, akár 40 Celsius-fokos hőség is előfordult.

A Severe Weather előrejelzése szerint a nyomásmintázatok arra engednek következtetni, hogy Európa légkörét az úgynevezett

hőkupola-effektus alakíthatja a hét második felében, amelynek hatására tartóssá válhat a kontinensen az év első hőhulláma.

Mi az a hőkupola és hogyan határozhatja meg hazánk klímáját?

A szakblog elemzése szerint

a hőkupolának nevezett légköri jelenség gyakran felelős az elmúlt nyarakon már többször is megtapasztalt, különösen meleg időjárással járó hőhullámokért.

A szakemberek magyarázata szerint a jelenséget a légköri nyomáskülönbségek hozzák létre. Kialakulásakor a légkör magasabb nyomású régiói a földfelszín felé kezdik préselni a meleg légtömegeket, amelyek a kisebb térfogatnak köszönhetően egyre melegebbé válnak, miközben a relatív páratartalom is csökken. Ezen folyamatok rendkívüli forróságot okozhatnak az érintett területeken, a magasnyomású levegő pedig egyfajta fedőként meggátolja, hogy a felszínhez közeli forró levegő eltávozzon, ezzel több napra, vagy akár több hétre hőhullámot okozva az érintett területen.

A jelenség a forró levegő megrekesztésén túl más meteorológiai tényezőkre is hatással van, amelyek által tovább növelheti a hőséget az érintett területeken. A hőkupolát is eredményező magas nyomású légköri rendszerek gyakran derült, napfényes időjárást hoznak, a felhőzet nem veri vissza a napsugarakat, a felszín pedig még több hőt képes így elnyelni a területeken. A szakértők szerint a hőkupolák gyakran felelősek a világszerte tapasztalható, esetenként akár halálos áldozatokkal is járó hőhullámokért, mivel az általuk okozott extrém hőség gyakran hosszabb ideig is eltarthat. Az ilyen hőkupola-jelenségek az elmúlt néhány nyári szezon során sok országban rekordmagas hőmérsékleteket hoztak.

Az extrém hőmérséklet azonban csak az egyik veszély, amelyet a hőhullámok jelenthetnek többek között hazánkban is. Ahogy arról korábban mi is beszámoltunk, egy nemrég publikált tanulmány szerint a rendkívül száraz időnek köszönhetően

Közép-Európa is egyre inkább erdőtűz-kockázati zónává válik, így akár Magyarországon is előfordulhatnak a jövőben pusztító erdőtüzek.

A kutatók szerint a melegedő, egyre szárazabb klíma és a nyaranta jelentkező erős hőhullámok miatt Európa-szerte jelentősen meghosszabbodott a tűzveszélyes időszak, a népesség növekedésével pedig egyre több olyan terület van a kontinensen, ahol a tüzek emberi életet, infrastruktúrát vagy természeti értékeket veszélyeztetnek.

A jelenlegi időjárási adatokból az látszik, hogy a héten alakuló hőkupola erősségét tovább növelheti egy másik időjárási képződmény, az úgynevezett "omega-blokk" hatás, amely során a különböző nyomású területek a görög ábécé utolsó betűjéhez hasonló alakzatot vesznek fel. Ezen jelenség kialakulásakor, a fent részletezett, magasabb nyomású hőmérséklettel együtt járó hőkupolát két oldalról alacsonyabb nyomású anticiklon fogja közre. A gyakran hőhullámmal sújtott területeken lévő forró légtömegeket így még tovább blokkolva maradnak a régiókban.

A HungaroMet Facebook-bejegyzésében arról számolt be, hogy e hét folyamán a jelenleg a Kelet-európai-síkság és Nagy-Britannia térségében örvénylő ciklonok fejtenek ki blokkoló hatást Európában. A szervezet közlése szerint utóbbi előoldalán

egyre melegebb levegő áramlik be a hét vége felé Közép-Európába, ezáltal a Kárpát-medencébe is.

Nyugat-Európában már tombol a hőség, hétvégén pedig hazánkat is eléri

A hét első felében Európa egyes részein már berúgta az ajtót az éve első hőhulláma. A Guardian elemzése szerint Spanyolországban több meteorológiai állomáson is 42 Celsius-fok feletti hőmérsékletet mértek, több tucat helyszínen pedig nyár eleji rekordokat döntöttek. Hétfőn az albániai Tiranában 37,6 Celsius-fokot mértek, míg Görögországban az éjszakai minimumhőmérsékletek a hét nagy részében többnyire 30 Celsius-fok felett maradtak.

A Severe Weather már idézett cikke szerint Közép-Európában, Olaszországban és a Balkán-félsziget egyes részein a hőkupola tovább emeli majd a hőmérsékletet ezen a hétvégén. Az elemzés szerint

Közép-Európában a hétvégétől kezdve valószínűleg néhány napig 35 Celsius-fok körüli hőmérséklet várható, azonban arra is van kilátás, hogy helyenként magasabb hőfokot is lehet majd mérni.

A hosszú távú modellezések egyelőre bizonytalanok a hőhullámot követő időjárási mintákat illetően. Egyes predikciók szerint a nyugodt, stabil időjárással és hőséggel járó hőkupolát követően dinamikusabb, esős időszak állhat be Európa időjárásában.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images