Ukrajna rávilágított: Oroszország nagyhatalmi jelképe valójában súlyos gyengeséget jelent

Oroszország 17 millió négyzetkilométeres területe, amely a Föld szárazföldi területének 11 százalékát teszi ki, korábban védelmet jelentett a külső támadásokkal szemben. Az Ukrajnával folytatott, immár negyedik évébe lépő háborúban azonban ez a méret inkább hátránnyá vált.

Oroszország területe maximális lehetőséget kínál a csapásokra

- nyilatkozta szarkasztikusan Ihor Romanenko altábornagy, az ukrán fegyveres erők vezérkarának korábbi helyettese.

Kijev gyakorlatig folyamatosan számot ad arról, hogy a közel 2000 kilométeres orosz-ukrán határ mindkét irányban átjárható, többször átlépték már szárazföldön is a határt, de leginkább a sorozatos dróntámadásokkal tud súlyos károkat okozni. Moszkva szovjet korszakból származó légvédelmi rendszerei túl ritkán helyezkednek el Nyugat-Oroszországban, és gyakran tehetetlenek az egyre kifinomultabb ukrán csapásokkal szemben. Június 1-jén az ukrán biztonsági szolgálat (SzBU) végrehajtotta a "Pókháló" hadműveletet, egy nagyszabású dróntámadást, amely a 2022-es teljes körű invázió kezdete óta először érte el Szibériát. Az ukrán drónok - amelyeket feltehetően Kazahsztánból csempésztek be - az ukrán határtól közel 4000 kilométerre lévő irkutszki régióban található Belaja légibázis közelében szálltak fel, és több stratégiai bombázót megsemmisítettek vagy megrongáltak. Ugyanez a művelet az Amur régióban, Ukrajnától 7500 kilométerre keletre lévő bombázókat is célba vette. Kijev orosz területen végrehajtott akcióinak mérete és merészsége folyamatosan emelkedik, ezt pedig egyre több példa mutatja be.

Az ukrán drónok Moszkvát és környékét is célba veszik, ahol számos katonai üzem és bázis található. 2023 májusában két ukrán drón robbant a Kreml felett, enyhén megrongálva az egyik palotát, majd ettől kezdve visszatérő jelenség lett, hogy ilyen fegyverekkel támadják az orosz fővárost. A katonai létesítmények mellett Ukrajna Oroszország gazdaságának gerincét is célba vette. Az olajfinomítók és csővezetékek elleni támadások Oroszország olajfinomító kapacitásának közel hatodát - 14 százalékát - zavarták meg, közölte a Pentagon védelmi hírszerző ügynöksége május közepén.

A támadások annyira pusztítóak voltak, hogy Washington is nehezményezte Kijevnek, hogy felhajtja a globális olajárakat.

A támadások hatására Oroszország hat hónapra betiltotta a benzinexportot, a belföldi üzemanyagárak 30 százalékkal emelkedtek, és kénytelen volt benzint importálni a szomszédos Belaruszból. Kijev kihasználja Oroszország túlzott függését a vasúti ellátási vonalaktól is, ezeket is rendszeresen célba veszik, hogy nehezítsék az utánpótlást. Egyes elemzők szerint azonban Kijev Oroszország elleni csapásai túl későn érkeztek, nem elegendőek és nem elég célzottak ahhoz, hogy komoly károkat okozzanak. Ukrajna "sokáig figyelmen kívül hagyta a szabadtéri lőszerraktárakat, de szimbolikusan és értelmetlenül csapást mért Moszkvára" - mondta Nyikolaj Mitrohin, a németországi Brémai Egyetem kutatója.

Romanenko nyugalmazott tábornok szerint azonban az igazi ukrán sikerek még hátravannak, de ehhez egyelőre még nincsenek meg az eszközeik.

Címlapkép forrása: Sefa Karacan/Anadolu Agency via Getty Images