Hamarosan indul Kapu Tibor, de vajon mennyire van rendben az űrállomás, ahová megérkezik?

Közel már a start: így jutottunk el idáig

Ahogy arról korábban, az űrmisszió részleteit bemutató cikkünkben részletesen is megírtuk, a 32 éves

Kapu Tibor személyében több mint 45 év után lehet újra űrhajósa Magyarországnak.

A Hungarian to Orbit (HUNOR) programba jelentkező 240 főből kiválasztott Kapu Tibor, és a tartalékűrhajós, Cserényi Gyula 2024-ben kezdte meg a kiképzést az ISS-re tartó Axiom Space Misison 4 (Ax-4) küldetésre. Az űrmisszió során Kapu Tibor kutatóűrhajós a misszió specialistájaként vesz majd részt, mellette pedig az amerikai Peggy Whitson parancsnokként, az indiai Shubanshu Shukla pilótaként, a lengyel Sławosz Uznański-Wiśniewski pedig szintén küldetésspecialistaként utazhat az űrállomásra.

A magyar idő szerint szerdán reggel 8:31-kor Floridából induló Ax-4 indítását percről percre követjük a Portfolio-n:

Az Axiom Space űrvállalat negyedik privát űrmisszióját jó ideje halasztják már különböző okokból. A küldetésére eredetileg 2024 végén, vagy 2025 elején került volna sor. A kitűzött dátum azonban június 8-a lett, amelyet először június 10-re, majd az időjárás miatt június 11-ére módosítottak. A tervezett kilövést megelőző rakétateszten azonban

a SpaceX oxigénszivárgást észlelt a Falcon 9-es rakétán, így újra csúszott az indulás.

A problémák jelentkezését követően nem tűztek ki új indítási dátumot, ugyanis elsőre még nem volt világos, pontosan mennyi időt fog igénybe venni a rakéta szervizelése. Az űrrakéta gondjaival azonban nincs vége az Ax-4 küldetést érintő technikai problémáknak: a NASA közleményében arról számolt be, hogy az ISS orosz Zvezda modulján érzékelt szivárgás miatt további vizsgálatokat kellett lefolytatniuk az állomáson, ami újabb halasztást eredményezett.

Up next: Falcon 9 will launch @Axiom_Space's Ax-4 mission to the @Space_Station no earlier than Wednesday, June 25 from pad 39A in Florida → https://t.co/LU1wyD8uZ0 pic.twitter.com/p2sXnMCEiR https://twitter.com/Axiom_Space?ref_src=twsrc%5Etfw

— SpaceX (@SpaceX) June 24, 2025

Később úgy tűnt, az orosz űrügynökségnek, a Roszkozmosznak sikerült olyan szintre redukálnia a problémát, hogy az ISS képes legyen további négy űrhajós fogadására és megvolt a következő indítási dátum is, viszont a NASA újabb bejelentésben közölte, hogy még tovább dolgoznának a veszély elhárításán.

Ugyan a mai indítást bejelentő nyilatkozatban az űrügynökség nem írt az űrállomás problémáiról, feltételezhető, hogy ezúttal már sikerült annyira orvosolni a problémát, hogy a Föld körül keringő tudományos laboratórium tudja fogadni az Axiom-küldetés négy utasát.

A probléma még fennáll az űrállomással, de egyelőre úgy tűnik képes fogadni Kapu Tiborékat

A Nemzetközi Űrállomás szivárgási problémája elsőre ijesztőnek tűnhet, a légszivárgást azonban az űrügynökségek már 2019 szeptembere óta számontartják, és az állomás azóta is rendszeresen fogad űrhajósokat a fedélzeten.

A Nemzetközi Űrállomás (International Space Station, ISS) egy alacsony Föld körüli pályán keringő, moduláris űrállomás, amelyet 16 ország közösen fejlesztett és üzemeltet. Az ISS a világ legnagyobb tudományos és technológiai együttműködési projektje, amelyben az Egyesült Államok (NASA), Oroszország (Roszkoszmosz), az Európai Űrügynökség (ESA), Japán (JAXA) és Kanada (CSA) vesz részt.

Bár az orosz kozmonauták többször is megkísérelték kijavítani a szivárgást okozó apró repedéseket, a probléma továbbra is fennáll. A szivárgás mértéke tavaly jelentős mértékben kezdett el növekedni. A NASA felügyeletei bizottsága tavaly szeptemberben a legmagasabb kockázati szintre emelte („top priority risk”) a problémát az űrállomás kockázatkezelési rendszerében.

A NASA által közzétett dokumentum szerint a Nemzetközi Űrállomás Zvezda szervizmodulján 2019-ben észlelt hiba azonosítása óta 1,2 fontról (~0,54 kg) 3,7 fontra (1,68 kg) emelkedett tavaly áprilisra a naponta elszivárgó levegő tömege. Ugyan első hallomásra furcsának tűnhet, az ISS szivárgási problémájának kezelésén az amerikai NASA és az orosz Roszkozmosz már évek óta dolgozik együtt, ennek ellenére a mai napig nem sikerült tartós megoldást találni a problémára.

Bob Cabana, a NASA Nemzetközi Űrállomás Tanácsadó Bizottságának új elnöke szerint az

Az orosz álláspont szerint a repedések legvalószínűbb oka a mikrorezgések okozta nagy ciklikus fáradás.

A NASA álláspontja szerint a transzferalagútban megjelenő repedéseknek valószínűleg több oka is van, beleértve a nyomást és a mechanikai feszültséget, az anyagtulajdonságokat és a környezeti hatásokat is.

Az öregedő űrállomás lassan üzemideje vége felé közeledik

A Zvezda modul anyagfáradása nem véletlen: a létfenntartó rendszereket üzemeltető modult 2000-ben indították útnak, hogy az ISS első orosz moduljaként csatlakozzon a nemzetközi kutatási projekthez. Az elmúlt időben gyakran hallani a teljes űrállomás nyugdíjazásáról, amelyet a Zvezda modul szivárgásához hasonló problémák akár korábbra is hozhatnak, mint azt az állomást irányító űrügynökségek szeretnék.

A jelenlegi tervek szerint az ISS egészen 2030-ig üzemben marad, annak leszerelését, vagyis a Föld körüli pályáról való biztonságos eltávolítását pedig aktívan tervezik. A NASA tavalyi bejelentése szerint az állomás megsemmisítésére a dollármilliárdos Elon Musk által vezetett SpaceX űrvállalat nyert el 843 millió dolláros megbízást.

A tervek szerint ehhez a vállalat egy speciálisan átalakított USDV (US Space Deorbit Vehicle) járművet fog majd használni, amivel az állomást ellenőrzött keretek között visszavezetik majd a Föld légkörébe, ahol a legnagyobb része elég majd, a fennmaradó darabok pedig a Csendes-óceán déli, lakatlan területein landolnak.

Az ISS nyugdíjazásával kapcsolatban tavaly Elon Musk nagy figyelmet keltő közösségimédia-bejegyzéseivel borzolta a kedélyeket a nyilvánosságban. X-bejegyzésében Musk úgy fogalmazott, hogy

Ideje megkezdeni a felkészülést az állomás megsemmisítésére. Betöltötte a célját. Nagyon kevés járulékos haszna van. Menjünk a Marsra.

A milliárdos üzletember ezzel régóta hangoztatott ambíciózus terveire utalt, miszerint az emberiségnek mielőbb a Marsot kellene célba vennie, a holdi, és jelen poszt szerint az űrállomáson való emberi jelenlét priorizálása helyett. Az akkoriban még Donald Trump kormányában is fontos pozíciót betöltő Musk a posztja alatti kommentek között hozzátette, hogy még két év további működést javasolna az ISS-nek, amiből az látszik, hogy jelentősen felgyorsítaná az ISS leszerelését.

A 400-420 kilométeres magasságban keringő tudományos labor leállításáig azonban van még egy nagyon fontos problémája a NASA-nak (és lényegében az ISS programban részt vevő összes többi űrügynökségnek is).

Ha az ISS nincs, akkor jelen állás szerint az egyetlen, tartós tartós űrtartózkodást lehetővé tevő állomás a Föld körül, a kínai Tienkung lenne.

Természetesen, lévén, hogy az Egyesült Államok és Kína között éppen most bontakozik ki a második űrverseny, egyáltalán nem járható út ez a NASA számára. Éppen ezért, az amerikai űrügynökség tervei szerint 2030-ig egy új, nem állami szereplő, hanem űripari vállalat által létesített űrállomást állítanának üzembe, hogy az amerikaiak folytathassák a mikrogravitációs környezetben végzett tudományos kutatásaikat.

A következő űrállomást megtervező vállalatról egyelőre nem született döntés, de a többek között Kapu Tiborék űrmisszióját és három korábbi, sikeres, legénységgel ellátott, ISS-re induló küldetést is vezető Axiom Space egyértelmű esélyesnek számít. A vállalat jelenleg is tervezi Orbital Platform nevű állomását, a NASA-val együttműködve. Egy másik gyakran szóba kerülő űrkutatással foglalkozó vállalat, ami szintén magánűrállomás építését tervezi, a Jeff Bezos által vezetett Blue Origin, amely szintén több, legénységgel ellátott űrmissziót végrehajtott már.

Címlapkép forrása: MTI Fotó/Koszticsák Szilárd