Oroszországban hamarosan nem lehet akármire keresni a neten – Már ha nem akar bírságot fizetni az ember

A szeptembertől hatályba lépő törvény célja a "szélsőséges ideológiák megelőzése".

Az orosz igazságügyi minisztérium által vezetett, úgynevezett szélsőséges szervezeteket tartalmazó hatósági tiltólista több mint 500 oldalas. A nyilvántartásban olyan entitások szerepelnek, mint

• Alekszej Navalnij néhai ellenzéki politikus Korrupcióellenes Alapítványa,
• a nemzetközi LMBT-mozgalom,
• valamint a Meta által üzemeltetett Facebook és Instagram platformok.

Emellett a VPN-szolgáltatások reklámjának terjesztéséért kiszabható bírságokat is megemelték, a jövőben ilyen cselekményért már 50-től 80 ezer rubelig (350 ezer forint) terjedő pénzbírság szabható ki magánszemélyekkel szemben. Tisztségviselők esetén a büntetési tétel 80-tól 150 ezer rubelig (655 ezer forint), míg jogi személyek esetében 200-tól 500 ezer rubelig (2,2 millió forint) terjed.

A Duma olyan jogszabálymódosítást is elfogadott, amely súlyosbító körülménynek minősíti azt, ha egy bűncselekményt VPN-szolgálatás felhasználásával követték el.

A törvényt kormányközeli szereplők és ellenzéki aktivisták egyaránt bírálják.

Sokan attól tartanak, hogy a rendelkezés súlyosabb eljárások alapját képezheti, és veszélybe sodorhatja a digitális magánszféra jövőjét.

Szergej Bojarszkij, a Duma informatikai bizottságának vezetője szerint a törvény egy "nagyon szűk csoportot" érint, akik azért keresnek ilyen tartalmakra, mert

őket is csak egy lépés választ el a szélsőségességtől.

Szarkisz Darbinyan, a Roszkomszvoboda nevű digitális jogvédő szervezet alapítója ellenben úgy véli, hogy

a jogszabály célja a félelemkeltés és a bizonytalanság növelése, valamint az öncenzúra erősítése az orosz internetezők körében.

Borisz Nagyezsgyin ellenzéki politikus kedden a Duma épülete előtt tiltakozott a törvény alsóházi elfogadása ellen, és hangsúlyozta, hogy a törvény felsőházi elfogadása ellen is tiltakozni fog.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images