Rájöttek a tudósok: két alattomos módja is lehet a halálos vírus terjedésének

Bár az elmúlt hónapokban jelentősen csökkent a H5N1 madárinfluenza-járványok száma az amerikai tejgazdaságokban, a tudósok még mindig vizsgálják a vírus terjedési módjait. Az Emory Egyetem kutatói és kollégáik Kaliforniából, Coloradóból, Michiganből és Virginiából nemrég tették közzé eredményeiket, amelyeket 14 kaliforniai tejgazdaságban végzett kísérleteik során gyűjtött mintákra alapoznak.

A nyár folyamán kevés járványt jelentettek, de továbbra is előfordulnak szórványos H5N1-észlelések a tejelő szarvasmarháknál. Az Egyesült Államok Mezőgazdasági Minisztériumának Állat- és Növényegészségügyi Ellenőrző Szolgálata (APHIS) nemrég egy újabb esetet jelentett Kaliforniából, amivel a 2024 eleje óta regisztrált esetek száma országszerte 1078-ra emelkedett 17 államban. Ezek közül 771 észlelés Kaliforniából származik.

A járvány kezdetén a szennyezett fejőberendezéseket és a fertőzött tejjel való közvetlen érintkezést tartották a vírus fő terjedési útjának a tejelő szarvasmarhák között.

A kutatócsoport a mostani tanulmányhoz kiterjedt levegő-, szennyvíz- és tejmintavételt végzett 14 kaliforniai járványos gazdaságban két különböző mezőgazdasági régióban.

A levegőmintavétel során a csoport három különböző eszközt használt. A 71 levegőmintából, amelyeket a fejőházakban és az állattartó területeken gyűjtöttek, 6 minta pozitív lett vírus-RNS-re. További kilenc gazdaságban végzett tesztelés során 35 levegőmintából 21-ben találtak H5N1 vírus-RNS-t, és 4 mintában fertőzőképes vírust is kimutattak.

A szennyvíz mint lehetséges átviteli mód vizsgálatához a csoport újrahasznosított szennyvízmintákat gyűjtött több gazdaságban, beleértve a fejőberendezések és fejőházak tisztítására használt vizet, valamint a lefolyókból, szivattyúkból, mezőkről és trágyalagúnákból vett mintákat. A H5N1 vírus-RNS-t a szennyvízfolyam minden pontján kimutatták, beleértve a trágyalagúnákat is - jegyezték meg a kutatók.

A magas víruskoncentrációjú minták közül két szennyvízminta fertőzőképes vírust tartalmazott. A kutatók teljes genomszekvenálást is végeztek a levegő- és vízmintákból származó vírusokon, és több mintában aminosav-variánsokat találtak.

A kutatók az egyedi tőgyekből is vettek tejmintákat, és azt találták, hogy magas a tünetmentes H5N1-fertőzés előfordulása. A csapat szerint eredményeik arra utalnak, hogy a H5N1 madárinfluenza terjedése a gazdaságokban valószínűleg többféle módon történik,

beleértve a fejőházakban keletkező aeroszolokat és a tőgyek érintkezését a szennyezett vízzel.

Az eredmények alátámasztják a többszörös megelőző intézkedések szükségességét, például a légzés- és szemvédelmet a mezőgazdasági munkások számára, a fejőberendezések fertőtlenítését, a szennyezett tej és szennyvíz kezelését a vírus inaktiválása érdekében, valamint a fertőzött tehenek azonosítását, még azoknál is, amelyek nem mutatnak klinikai tüneteket.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images