Olyat tett Oroszország, amelyre az elemzők még a legmerészebb álmaikban sem gondoltak

A rendelkezésre álló adatok alapján Oroszország ma körülbelül 5 százalékkal több páncélozott járművel rendelkezik, mint a háború 2022-es kezdetekor.

Az összesítő elemzést több OSINT-csoportosulás munkája alapján készítették el - a veszteségekhez az Oryx adathalmazát, a raktári készletek reaktiválásához pedig a Jompy X-fiók vezette csapat munkáját használták fel.

A számítások szerint ugyanakkor a típusok arányaiban kisebb elmozdulás tapasztalhataó: 2025-re a harckocsik és gyalogsági harcjárművek száma enyhén csökkent, míg a páncélozott szállítók (PSZH) állománya 38 százalékkal nőtt. 

Az összlétszám így a háború előtti 19 900-ról mintegy 20 900 járműre emelkedett.

A 2026-ra feltételezett orosz kapacitásokkal a teljes flotta létszáma 23 ezer körül tetőzhet, majd lassú apadás következik, amelyet főként a meglévő raktárkészletek fokozatos kiürülése okoz.

A veszteségek becslésénél a nyilvános adatbázisokhoz képest 15 százalékos korrekciót alkalmaztak, amely figyelembe veszi a nem dokumentált vagy nem harci okból kiesett járműveket is. A 2025 utáni időszakra évi átlagosan 2676 járműves veszteséggel számol a modell.

Oroszország 26 ezres tárolt flottával lépett be a háborúba, amelyből már 16 ezer járművet vontak ki. Míg számszerüleg úgy tűnik, hogy még 10 ezer jármű maradt, a számítási modell az állapotuk szerinti súlyozást követően csak 5800 páncélos megmaradásával számol. 2025 végére a tárolt eszközök nagy része már felhasználásra került, és a reaktiválási szakasz várhatóan 2027-ben lezárul. Ezt követően kizárólag az új termelés fedezheti a veszteségeket.

A gyártási kapacitás a háború kezdete óta körülbelül a duplájára nőtt, nagyjából évi 1330 járműre. A legnagyobb bővülés a gyalogsági harcjárművek terén történt, ahol a termelés elérhette az évi 200 darabos szintet, míg a harckocsik esetén a ráta továbbra is 80 db/év körül mozog.

A zsákmányolt eszközök továbbra is elhanyagolható szerepet játszanak, mivel csak kisebb részük alkalmas orosz szolgálatra.

A modell előrejelzése szerint – még alacsonyabb gyártási ütemmel vagy nagyobb veszteségekkel számolva is – Oroszország legalább a háború előtti szint körül tudja tartani összesített páncélosállományát. A harckocsik és gyalogsági harcjárművek aránya ugyan csökkenhet, de a páncélozott szállítókból továbbra is bőséges készlet áll rendelkezésre.

Az elemzés két dolgot nem vesz figyelembe akkor, amikor csak és kizárólag a nyers számokkal foglalkozik. Az egyik - ami egyébként a táblázatukból is kitűnik, az az értékesebb típusok (harckocsik, IFV-k) helyzete, amelyek száma a háború kezdetéhez képest csökkent, és figyelembe véve a megmaradt készleteket, már képtelen lesz utolérni a háború előtti állapotot. A másik, hogy típuson belül is minőségromlás következett be: egy T-90-es pl. nem egyenértékű egy reaktivált T-64-es vagy T-62-es harckocsival.

Az elemzés azt is megállapította, hogy a fronton tapasztalható alacsonyabb páncélos jelenlét a drónokkal telített harctérhez és a rendelkezélesre álló személyi állomány korlátaihoz köthető. A háttérterületeken készült felvételek ugyanakkor jelentős tartalékok és kiképzőalakulatok kialakítását mutatják, amelyek jövőbeli szerepe egyelőre nyitott.

Az elemzés végkövetkeztetése szerint az állomány nem csak emelkedő tendenciát mutat, hanem

a becslése szerint az orosz készletek várhatóan 2030-ig nem csökkennek a háború előtti szint alá.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images