Amerikai agytröszt: valójában nem Ukrajnának szólhatott az Oresnyik bevetése

Ukrán és orosz hivatalos források egyaránt megerősítették, hogy az orosz erők január 8-ról 9-re virradó éjjel Oresnyik közepes hatótávolságú ballisztikus rakétával mértek csapást Lviv megyére. A támadás feltehetően a Kreml reflexív kontrollkampányának része, amelynek célja a Nyugat Ukrajnának nyújtott támogatásának visszaszorítása. Az ukrán légierő közölte, hogy az oroszok az Asztrahány területen található Kapusztyin Jar kísérleti bázisról indították a rakétát. Ezt az orosz védelmi minisztérium is megerősítette. Az Ukrán Biztonsági Szolgálat fényképeket tett közzé a Lviv megyében talált rakétamaradványokról. Ukrán megfigyelőcsatornák és a BBC orosz szolgálata szerint a rakéta valószínűleg álrobbanófejeket szállított. Andrij Szadovij, Lviv polgármestere elmondta, hogy

ez volt az első alkalom, hogy orosz ballisztikus rakéta csapódott be a megyébe.

Egyes ukrán és orosz források azt állították, hogy a rakéta a Sztriji földalatti gáztárolót vette célba. Ukrán hivatalos személyek és szakértők azonban cáfolták ezt. Szerhij Nahornyak parlamenti képviselő közölte, hogy a lökéshullám miatt ugyan átmeneti gázellátási problémák léptek fel, de a gázinfrastruktúra nem sérült meg. Szerhij Beszkresznov ukrán elektronikai hadviselési szakértő szerint a rakéta két emeletet ütött át, és egy alagsori archívumot gyújtott fel, így az orosz állítások a több tíz méteres mélységű behatolásról nem megalapozottak. Egy Kreml-közeli orosz katonai blogger is elismerte, hogy hagyományos robbanófejjel nem lehetett volna kárt tenni a több száz méter mélyen fekvő gáztárolóban.

A Kreml feltehetően azért választotta célpontnak Ukrajna legnyugatibb részét, hogy

elrettentse Európát és az Egyesült Államokat az Ukrajnának nyújtandó biztonsági garanciáktól.

Az orosz védelmi minisztérium a december 28–29-i, állítólagos ukrán dróntámadással indokolta a csapást, amely szerintük Vlagyimir Putyin valdaji rezidenciáját célozta. Nyugati médiajelentések szerint azonban a CIA nem talált bizonyítékot ilyen támadásra.

A mostani csapás feltehetően illeszkedik az orosz nukleáris fenyegetőzésbe, amelynek célja, hogy elijessze a nyugati országokat az Ukrajnának nyújtott katonai támogatástól, különösen a békemegállapodás részeként tervezett csapattelepítésektől. A „tettre készek koalíciója” jelenleg a háború utáni biztonsági garanciák részletein dolgozik, beleértve egy többnemzetiségű biztosító erő Ukrajnába telepítését. A Kreml többször kijelentette, hogy az ilyen nyugati garanciák elfogadhatatlanok Oroszország számára, és a külföldi csapatok legitim célpontnak számítanának.

Címlapkép forrása: Russian Defense Ministry/Anadolu via Getty Images