Titkos bunkert bombázott szét Izrael, Teherán példátlan megtorlással fenyegetőzik – Percről percre híreink az iráni háborúról kedden

A jövő héten, Ali Hámenei temetése után megválasztják Irán következő legfőbb vezérét – közölte a Farsz hírügynökség.

Donald Trump amerikai elnök azonnali hatállyal utasította az Egyesült Államok Nemzetközi Fejlesztésfinanszírozási Társaságát (DFC), hogy kedvező feltételekkel nyújtson politikai kockázati biztosítást és garanciákat a Perzsa-öblön áthaladó tengeri kereskedelem résztvevőinek.

Egy ideig még magasak maradnak az olajárak, viszont, ha vége a háborúnak Iránnal, még alacsonyabbak is lesznek, mint előtte – mondta Donald Trump amerikai elnök ma este a Fehér Házban.

Vaszílisz Kikíliász görög hajózási miniszter kedden kijelentette, hogy az iráni konfliktus miatt riasztó a helyzet a Hormuzi szorosban és környékén. Egyúttal a globális hajózás és a tengerészek megvédelmezését szorgalmazta.

Irán készen áll az elhúzódó háborúra, a legjobb fegyvereit még egyáltalán nem is használta – idézi a teheráni védelmi minisztériumot az Al-Dzsazíra.

Hakan Fidan török külügyminiszter élesen bírálta Irán válaszstratégiáját, amelynek keretében Teherán az Egyesült Államok és Izrael támadásaira a Perzsa-öböl menti államok bombázásával reagál.

Emmanuel Macron francia elnök úgy látja, Izrael „stratégiai hibát követett el” azzal, hogy szárazföldi inváziót kezdett Libanon ellen.

A Trump-kormányzat bevált módszerrel biztosítaná a Hormuzi-szoroson történő áthaladást az olaj- és gáztankerek számára, miután az Irán elleni amerikai–izraeli hadművelet nyomán meredeken emelkedni kezdtek az energiaárak - írja a Politico.

Az izraeli légierő csapást mért egy titkos bunkerre Teherán mellett, ahol Irán nukleáris fegyvert akart fejleszteni – jelentette be X-oldalán az izraeli haderő (IDF).

Az Egyesült Államok „elképesztően ostoba döntést hozott” azzal, hogy megtámadta Iránt, miközben a tárgyalások zajlottak – mondta Teherán ENSZ-követe, Ali Bahreini.

Ukrajna készen áll arra, hogy megossza a légtérvédelemben szerzett tapasztalatait a Közel-Kelet országaival, de csak abban az esetben, ha ezek az országok elősegítik Oroszország Ukrajna elleni háborújának lezárulását - jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök egy keddi kijevi sajtótájékoztatón.

Oroszország külügyminisztere, Szergej Lavrov beszélt iráni kollégájával, Abbász Aragcsival – írja az Al-Dzsazíra.

Azonnali tűzszünetet szeretne Omán, az egyik öböl menti semleges ország, melyet Irán megtámadott a napokban.

Az Egyesült Államok teljesen beszünteti a kereskedelmet Spanyolországgal, amiért Madrid nem engedte az amerikai légierőnek, hogy a területükről indítsanak támadásokat Irán ellen – jelentette be ma este Donald Trump amerikai elnök.

Az IBUSZ a Facebook-oldalán jelentette be, hogy az ománi helyzetre hivatkozva felfüggesztette az Ománba közlekedő charterjáratait, a Salalah térségében tartózkodó 189 utast pedig legkésőbb pénteken hazaszállítják Budapestre

Közös sajtótájékoztatót tart Friedrich Merz német kancellárral Donald Trump amerikai elnök: az eseményen az amerikai vezető bejelentette, hogy „katonailag megverte” Iránt az Egyesült Államok.

Az európai gázár két nap alatt megduplázódott, de egyelőre nem látszik valódi, tartós ellátási sokk. A piac most a legrosszabb forgatókönyveket árazza: a közel-keleti eszkaláció és a katari LNG-kiesés híre önmagát erősítő pánikreakciót indított el. A tapasztalat azonban azt mutatja, hogy az ilyen geopolitikai árugrások gyakran korrekcióba fordulnak, amint a piac alkalmazkodik az új helyzethez. A kérdés most az, hogy egy gázválság küszöbén állunk, vagy inkább egy ideiglenes túlzott félelmet látunk.

Az iráni Iszlám Forradalmi Gárda Hadtest minden korábbinál súlyosabb támadásokat fog mérni a Közel-Kelet gazdasági központjaira, ha az Egyesült Államok és Izrael nem állítja le a támadásokat – jelentette be Ebrahim Dzsabbári, a szervezet egyik vezetője.

Donald Trump amerikai elnök mérlegeli, hogy nagy mennyiségű fegyvert és más támogatást juttat el Iránba a kormányellenes milíciáknak – tudta meg a Wall Street Journal.

Rövid távon a mostani katonai eszkaláció az energiaárakon és a kockázati prémiumokon keresztül Európának kifejezetten kellemetlen, középtávon viszont egy rezsimváltással és reintegrációval járó pálya az EU-nak makroszinten is mérhető pluszt hozhat, miközben néhány ágazatban – gép- és berendezésgyártás, közlekedési eszközök, vegyipar, elektronika, agrár-élelmiszer és üzleti szolgáltatások – a nyereség koncentráltan, nagy tételekben csapódhat le – derül ki a WiiW egy most publikált elemzéséből. A tanulmány nem azt állítja, hogy ez automatikus vagy gyors folyamat: a reintegráció feltétele a politikai és intézményi fordulat, a beruházások felfutása és a kereskedelmi–pénzügyi csatornák normalizálása. De ha ez a kapu kinyílik, a wiiw számai alapján az Európai Unió nem mellékszereplő, hanem az egyik legnagyobb gazdasági haszonélvező lehet.

Már hallgatható a Portfolio Checklist keddi adása, amelynek első részében azzal foglalkoztunk, az iráni Forradalmi Gárda általános zárlatot rendelt el a Perzsa-öblöt az Indiai-óceánnal összekötő Hormuzi-szorosban, amely kulcsfontosságú a globális kőolaj- és LNG-szállítások szempontjából. Vendégünk Varga Zoltán, az Equilor szenior elemzője volt, akivel a szoros lezárásának gazdasági következményeiről beszélgettünk. A műsor második részében az iráni háború légi közlekedést felborító hatásairól volt szó. Pető György repülésszakértőt arról kérdeztük, hogy mennyiben alakíthatja át az iparágat, az útvonalakat és a repülési szokásokat a világ legfontosabb légikikötői között számon tartott Katar és Dubaj megtámadása.

Az Irán térségében kirobbant háború nyomán szombaton leállt a világ legforgalmasabb nemzetközi repülőtere, a dubaji, ami már az első napokban milliárd dolláros nagyságrendű gazdasági kárt okozott – írja a Coinomist. A háború kitörését követő egy napban a térségben több mint 2300 járatot töröltek, a dubaji indulásoknak mintegy 90 százalékát törölték.

A Saudi Aramco azt vizsgálja, hogy a Perzsa-öblön kívüli, a Vörös-tenger partján fekvő Jambu kikötőjén keresztül irányítsa át olajexportja egy részét, miután a Hormuzi-szoros lezárása miatt gyakorlatilag megbénult a hajóforgalom az öbölben - írja a Bloomberg.

Negyedik napja forrong a Közel-Kelet: Izrael és az Egyesült Államok szombaton támadás alá vette Iránt, és megölte annak legfőbb vezetőjét, Ali Hámenei ajatollahot. Az iszlám köztársaság válaszcsapásai a régió szinte valamennyi országára kiterjedtek, még a Cipruson fekvő brit katonai támaszpontokra is. Miközben Iránban akadnak az ajatollah halálát gyászolók és ünneplők is, valamint világszerte úgy bírálják, mint méltatják a beavatkozást, Benjamin Netanjahu és Donald Trump hadműveletét az Egyesült Államokban sem fogadta osztatlan ováció.  nemcsak a demokratákat, hanem saját táborát is megosztotta: a MAGA-mozgalom több véleményvezére kritizálta az elnök döntését, amely a közvélemény-kutatások szerint az amerikaiak többségének rosszallását váltja ki. De tényleg illegális Trump Irán elleni háborúja?

Izraeli tisztviselők arra számítanak, hogy hamarosan megtámadja Iránt Szaúd-Arábia, mivel a perzsa állam több csapást is mért a korábban semleges olajmonarchia területére – tudta meg az izraeli Kan hírcsatorna.

Katar támadást indított Irán ellen, Izrael és az USA oldalán – írta meg több izraeli lap.

Az amerikai–izraeli légicsapások Irán ellen és az ezekre adott iráni válaszcsapások nyomán a közel-keleti helyzet komoly kockázatot jelent a világgazdaságra. Még a legoptimistább forgatókönyv szerint is csak hetek alatt csillapodhat a konfliktus, a szakértők pedig óva intenek az elhamarkodott megnyugvástól: az energiaárak elszabadulása globális inflációs hullámot válthat ki, amely recesszióba taszíthatja a legnagyobb gazdaságokat, írja a New York Times.

Az Irán elleni hadműveletek híreire egyesek tapsolnak, mások pedig háborognak szerte a világban, a Pentagon stratégiai tervezőinek asztalán eközben az óra hangosan ketyeg. Nyilván egyetlen könnycseppet sem hullatnak a közel fél évszázada „Halál Amerikára” jelszóval operáló iráni vezetők sorsa felett, ám azzal is tisztában vannak, hogy a műveletek semmi esetre sem húzódhatnak el. Nem csupán Donald Trump szavazóbázisa érezné ugyanis magát átverve – az elnök nekik a „véget nem érő háborúk” egyszer s mindenkori végét ígérte –, de vészesen leapadnának az egyébként is kritikus szinten lévő fegyverkészletek, s félő, hogy megrepedne az évek óta túlterhelt amerikai hadigépezet.

Akár napi több mint 3 millió hordóval is visszaeshet Irak olajtermelése néhány napon belül, ha a tankhajók továbbra sem tudnak zavartalanul áthaladni a Hormuzi-szoroson – értesült a Reuters. Friss értesülések szerint ráadásul leállhatott az olajtermelés a Rumaila-n, ami a világ második legnagyobb olajmezeje.

Miután Donald Trump elnök jelezte, hogy Irán tárgyalni akar Amerikával, Teherán ENSZ-nagykövete is kommentálta a diplomáciai rendezés lehetőségeit.

Az Egyesült Államok és Izrael összehangolt légicsapásokat mért Iránra, amelyek több mint húsz tartományban rombolták a katonai infrastruktúrát, és komoly kérdéseket vetettek fel a nemrég beszerzett, kínai gyártású HQ-9B légvédelmi rakétarendszer hatékonyságával kapcsolatban - tudósított a Wio News.

Irán jelezte az Egyesült Államoknak, hogy tárgyalni akarnak, de most már túl késő – írta ki Donald Trump amerikai elnök Truth Socialre.

Irán lényegében lezárta a világ egyik legfontosabb olajkereskedelmi útvonalának számító Hormuzi-szorost. Ennek folyamtáról érkezett új ábra.

Volodimir Zelenszkij egy olasz napilapban kedden megjelent interjúban aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy a közel-keleti konfliktus elhúzódása hátrányosan érintheti országa védelmi képességeit.

Lindsey Graham republikánus szenátor szerint a kommunista Kuba lehet a következő rezsim, amely megbuktatása érdekében lépéseket tehet az Egyesült Államok - írja a Newsweek.

Jahja Rahim Szafavi vezérőrnagy, iráni katonai tanácsadó kifejtette, hogy Teherán pontosan tudja, hogy merre jár az izraeli miniszterelnök – közölte az Iran International.

Az Egyesült Államok és Izrael katonai céljai az Irán elleni csapások kezdete óta módosultak, miközben egyre nagyobb a bizonytalanság Teherán rakétaképességeivel kapcsolatban – erről beszélt a The Economist védelmi szerkesztője a CNN-nek.

Irán legfőbb vezetője, Ali Hámenei meghalt egy izraeli-amerikai légicsapásban. A Politico elemzése rámutat, ez az esemény hogyan tekerte feljebb Vlagyimir Putyin amúgy is magas hőfokon égő paranoiáját, valamint eltökéltségét Ukrajna megszerzésére, miközben arra azért vigyáz az orosz elnök, hogy nyíltan ne kritizálja amerikai ellenlábasát, Donald Trumpot. Bár a közel-keleti krízis Moszkvának több szempontból is hasznos lehet, az oroszbarát erősemberek sorozatos félreállítása miatt Putyin figyelme egyre inkább a hatalmára veszélyes hazai elemekre terelődhet.

Negyedik napja tart a háború Irán és az Egyesült Államok, valamint Izrael között, de a konfliktus sokkal több országra terjed ki. Erről közölt most egy összesítést Clément Molin OSINT-elemző.

Irán a védekezésre helyezi a hangsúlyt a diplomáciai erőfeszítések kudarcát követően – közölte az iráni külügyminisztérium szóvivője, aki élesen bírálta az Egyesült Államokat és Izraelt is - írta az Al-Dzsazíra.

A közel-keleti konfliktus nyomán beszűkülő nyersolajkínálat érzékenyen érinti Kínát. Az ország egyik legnagyobb finomítója karbantartásra hivatkozva csökkenti kapacitását, miközben Peking diplomáciai rendezést sürget – tudósított az Al Jazeera.

Izrael Katz védelmi miniszter szerint sikeresen likvidálták a rezsim vezetését, de most más célokat neveztek meg.

A Nemzetközi Valutaalap (IMF) közleményben jelezte: szorosan nyomon követi a közel-keleti eseményeket, amelyek máris érezhető hatást gyakorolnak a világgazdaságra - jelentette az IMF.

Az iráni háború gazdasági következményei egyelőre kezelhetőnek tűnnek Európa számára, de ha az offenzíva elhúzódik, az unió gazdasági kilábalása komoly veszélybe kerülhet. Az elkövetkező négy hét döntő jelentőségű lesz.

Megtörtént, amiről hetek óta keringett a szóbeszéd a Közel-Keleten: hiába a még múlt héten is zajló atomtárgyalások, Izrael és az Egyesült Államok szombaton katonai támadást indított Irán ellen. Az amerikai-izraeli hadművelet Donald Trump második ciklusának eddigi legkiterjedtebb és legelsöprőbb beavatkozása, mely keretében számos iráni kulcsfigurát, köztük a legfőbb vezetőt, Ali Hámenei ajatollahot is megölték. Teherán válaszul több mint egy tucat térségbeli országra mért csapásokat, többek közt Nagy-Britannia egyik ciprusi támaszpontjára, de legutóbb az Egyesült Államok szaúd-arábiai nagykövetségét is támadta az iszlám köztársaság. Sajtóértesülések szerint az Öböl-menti országok emiatt máris a háború lezárása mellett lobbiznak Washingtonnál. A konfliktusba a libanoni Hezbollah fegyveresei is becsatlakoztak, Izrael a szárazföldi offenzívát sem zárja ki ellenük. Miközben a világgazdaság egyik ütőerének számító Hormuzi-szoros lezárásáról érkeznek hírek, és Amerika újabb rakétázáporral fenyeget, iráni oldalon több száz civil és több mint ezer katonai áldozatról tudni, de hat amerikai katona és egy tucat izraeli ugyancsak életét vesztette, ahogy az olajmonarchiákban is estek civil áldozatok. Tényleg még hosszú hetekig a pusztítás lehet az úr a Közel-Keleten? Mi az amerikai-izraeli támadás pontos célja, és az mennyire kivitelezhető? A Global Insight legfrissebb, kivételesen délelőtt megjelenő adásában Csicsmann Lászlót, a Budapesti Corvinus Egyetem tanárát, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatóját kérdeztük az iráni háború okairól és következményeiről, valamint arról, hogy meddig tarthat és szélesedhet a konfliktus.

A háború szombati kirobbanását követően az volt az egyik legfontosabb kérdés, hogy Teherán végül lezárja-e a Hormuzi-szorost, amin keresztül az energiahordozók kereskedelme zajlik. Ám ezzel éppen az egyik legfontosabb szövetségesének ártanak – írja a CNN.

Az orosz állami hírügynökség, a TASzSz jelentése szerint iráni drón találta el a Szaúd-Arábiát és Bahreint összekötő hidat.

Szerdán és csütörtökön is repatriáló járat indul Budapestre a jordániai Ammánból, 90 fős kapacitással, hogy hazahozzák azokat a magyarokat, akik el tudnak jutni szárazföldi úton Jordániába a környező államokból – jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden Budapesten.

A hétfői 50 százalékos ugrás után kedd reggel tovább emelkedik a földgáz világpiaci ára, az európai jegyzés 50 euró fölé került. A befektetők továbbra is attól tartanak, hogy a közel-keleti háború komoly termelési és szállítási fennakadásokat okoz majd.

A Sky szerint növekszik azoknak az országoknak a száma, amelyek inkább befejeznék a harcokat az Öbölben.

Az egyre jobban eldurvuló helyzet miatt hozták meg a döntést, az Egyesült Államok úgy határozott, hogy több országból is kimenekíti az embereket.

Az éjszaka folyamán tovább folytatódtak az iráni csapások az Öböl-térség egészében. Több főváros is hangos volt a robbanásoktól, ráadásul újabb amerikai nagykövetséget vettek célba iráni drónok, ezúttal Rijádban - tájékoztatott Szijjártó Péter magyar külügyminiszter a Facebook-oldalán.

A katari LNG-export leállása és a történelmi mélyponton lévő európai gázkészletek együttesen súlyos ellátási kockázatot jelentenek a kontinens közüzemi szolgáltatói és ipara számára. A globális cseppfolyósítottföldgáz-piac (LNG) az eddigi bőség helyett hirtelen kínálati szűkével néz szembe.

A konfliktus egyik legnagyobb kérdését jelenti, hogy pontosan mi fog történni az energiahordozó árával, most konkrét számot mondott be az iráni fegyveresek vezetője.

Az Európai Központi Bank vezető közgazdásza, Philip Lane a Financial Timesnak adott interjújában arra figyelmeztetett, hogy a közel-keleti konfliktus elhúzódása jelentős inflációs ugrást okozhat az euróövezetben, emellett visszavetheti a gazdasági növekedést.

Steve Witkoff, az Egyesült Államok közel-keleti különmegbízottja hétfőn kijelentette: Irán a közelmúltbeli atomtárgyalásokon nyomást próbált gyakorolni az amerikai delegációra, ám ezzel alábecsülte Trump elnök csapatát. Ezzel párhuzamosan Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök az iráni rezsim elleni katonai fellépés elkerülhetetlenségéről beszélt - írta az Iran International .

Az amerikai elnök az amerikai katonák halála miatt hirdetett súlyos ellencsapásokat – írja az Iran International.

A CNN arról tudósított, hogy az Egyesült Államok az eddigieknél is súlyosabb csapásokat mérne Iránra.

Izrael és az Egyesült Államok Irán elleni katonai hadműveletére reagálva az iszlám vezetésű ország több közel-keleti célpont ellen indított ellencsapásokat, ami gyorsan regionális eszkalációt hozott a kitörő háborúban. A világgazdaság számára azonban a legkritikusabb fejlemény a Hormuzi-szoros hajóforgalmának megakadása, majd március 2-án este bekövetkező teljes lezárása: ha a kőolaj- és LNG-szállítás tartósan akadozik, az a kínálat szűkülésén, valamint a biztosítási és fuvarköltségeken keresztül a globális energiapiaci sokkot indíthat el. A befektetők most azt latolgatják, hogy a zavar átmeneti kockázati prémium marad-e, vagy egy 1970-es éveket idéző, elhúzódó energiaár-sokk felé tolja a világot. A tét különösen a nettó energiaimportőröknél nagy, mivel a tartósan magas olaj- és gázárak egyszerre rontanák a külső egyensúlyt, erősítenék az inflációt, valamint szűkítenék a költségvetési mozgásteret.