Magyarországon 2018 és 2023 között 25 ezer milliárd forintnyi infrastrukturális beruházásra kerülhet sor. 2018 második negyedévétől az építőipar jelentősen növekedett, és a szerződéses állomány is sokat bővült, amivel a régióban élre kerültünk - mondta el Boros Anita, építésgazdaságért, infrastrukturális környezetért és fenntarthatóságért felelős államtitkár.
A kormány klíma és természetvédelmi akciótervében nemcsak ágazati stratégiák, hanem konkrét cselekvési tervek is vannak. Az EU különböző determinációkat ír elő, ezért olyan klímastratégiát alakítottunk ki, ami ehhez igazodik, de fontos, hogy az átállást nem a magyar emberekkel kell megfizettetni. Szeretnénk, ha az EU következő költségvetésében a klímasemlegességet támogató gazdaság jönne létre, aminek érdekében:
- Július 1-től megkezdjük az illegális hulladéklerakók felszámolását. A Magyarországon keletkezett hulladék nagy része építési hulladék, aminek 80 százaléka nem kerül újrahasznosításra, sem szakszerű lerakásra.
- Elvárjuk a multinacionális cégektől, hogy környezetbarát technológiákat alkalmazzanak, támogatjuk a kis-és középvállalkozások megújuló energiatermelését.
- Bevezetjük a zöld államkötvényt, ami más országokban már jól működik, a cél az ebből befolyt összegekből klíma és természetvédelmi akciótervek megvalósítása
A körforgásos gazdaság szellemében folyamatosan megszüntetjük a lineáris gazdaság elemeit. A termékeket most az életciklusuk végén eldobjuk, és energetikai célokra sem használjuk, éppen ezért a cél, hogy az adott termék kerüljön vissza a gazdaságba, a termék életciklust próbáljuk a lehető leghosszabbra kitolni.
Az EU-ban az elmúlt években a hulladék 34 százaléka volt építőipari hulladék, amire már az EU elkezdte egy stratégia kidolgozását, aminek célja, hogy 2035-re a mostani 47-50 százalékról 10 százalék legyen a hulladék lerakása. Ez a kommunális hulladékra is vonatkozik, így ehhez hulladékudvarok kellenek, éppen ezért a kormány tavaly elfogadott egy építőipari stratégiát.
Fontos tudni, hogy az építőipar jó teljesítménye a szakembereknek is köszönhető, de az építőipari technológiák és a vállalatok is fejlődnek. Ezt a fejlődést kívánja a kormány támogatni és a körforgásos gazdaság szolgálatába állítani. A fő cél a technológiai váltás, a szakképzés és a KKV-k piacra jutásának támogatása.
A Minisztérium hivatalos közleménye az államtitkár asszony előadásával kapcsolatban
Az állam szerepe a fenntarthatóbb és hatékonyabb építőiparért - A körforgásos gazdaság modellje – Dr. habil Boros Anita államtitkár nyitotta meg a Portfolio Építőipar 2020 konferenciát.
Immár második alkalommal rendezték meg a Portfolio Építőipar című konferenciát, ahol a szektorral kapcsolatos legfontosabb aktualitásokról és az ágazat előtt álló kihívásokról tartottak előadásokat.
A szakmai rendezvényt dr. habil Boros Anita, az Innovációs és Technológiai Minisztérium építésgazdaságért, infrastrukturális környezetért és fenntarthatóságért felelős államtitkára nyitotta meg. Köszöntőjében kifejtette, hogy a Kormány az elmúlt időszakban számos intézkedést hozott az ágazat sikeressé tételéért. Ennek olyan kézzelfogható eredményei vannak, amelyeket a Központi Statisztikai Hivatal elmúlt három éves adatai is alátámasztanak: az építőipari termelés ugyanis évről-évre több mint 20 százalékkal bővült, mára pedig a bruttó hazai termék előállításában 5% feletti aránnyal bír, értéke meghaladta tavaly a 4430 milliárd forintot.
A további fejlődés érdekében szabályozási oldalról az oktatásban innovatív új módszereket honosítottak meg, mind az alap- és szakképzés, mind pedig a felsőoktatási képzés keretein belül.
A Kormányzat célja, hogy a húzóágazatnak tekinthető építőipar is a Klíma- és Természetvédelmi Akcióterv céljaival összhangban gyarapodhasson, ennek érdekében szabályozási oldalról napirenden van az építési-bontási hulladék minél nagyobb arányban történő felhasználása. Ezen célok eléréséhez pedig szakképzett munkaerőre van szükség, ezért nemcsak az oktatás színvonalának emelésére helyezik a hangsúlyt, hanem fontos feladatnak tekinti a kormányzat a külföldre távozott munkaerő visszacsábítását is, ehhez pedig a szektor kifehérítése is elengedhetetlen lesz. A hazai kis- és középvállalkozások megerősítése érdekében pedig újabb építőipari pályázatok és támogatások kiírása várható a közeljövőben.
Az államtitkár beszédében kiemelte, hogy a jövő a körforgásos gazdaság modell meghonosításában rejlik. Az erre való mihamarabbi átállás létfontosságú a magyar gazdaság számára, ugyanis ez segíti a globális versenyképesség fokozását, a fenntartható gazdasági növekedést és új munkahelyek teremtését.
Szintet kell lépni
Az egy foglalkoztatóra jutó anyagmentes építési, szerelési munka értéke 2018-ban az EU-ban 30,8 millió forint volt. Németországban 44,4 millió forint, Magyarországon 11,4 millió forint. Egy alkalmazottra viszont Magyarországon 19 millió, ebből Budapesten 22,4 millió forint jutott, ami felveti a kérdést, hogy hol veszik el a két érték közti különbség. A választ az illegálisan, feketén foglakoztatott munkaerő adja meg, amit sokkal jobban kellene szabályozni. Az építőiparban a következő években 3 kérdésre kell kiemelten odafigyelni, ami a hatékonyság, versenyhelyzet és a rend - hívta fel a figyelmet Koji László, az ÉVOSZ elnöke.
Hatékonyság
- mindent a technológiai fejlődés dominanciája alá kell rendelni,
- folyamatos képzés, irányított önképzés (a cégvezetők feladata, hogy irányítsák őket, mert kormányzati szinten ekkora embertömeg képzése nem elvárható)
- a szakmában csak 5 százalék megy fejlesztési célra, a legnagyobb cégeknél ez 10 százalék felett van
- digitális építési terméklánc
- piaci szereplők jobb együttműködése
Versenyhelyzet
- a versenypozíció mindenhol az ajánlat adónál van, minden területen keresleti piacról beszélhetünk
- gyenge a verseny
- ár- érték arányok kuszasága
A kapacitásbővítés ma sokszor külföldi kapacitást jelent, ami a saját piac egy részének elvesztésével járhat. A verseny a minőségben is megjelenik (megrendelői igényszint az okos létesítményekre), viszont a megrendelő és a kivitelező oldalon is vannak igényesek és igénytelenek, a baj akkor van, ha a két oldal igényszintje nem találkozik egymással. A legelőnyösebb ajánlatra és az átláthatóságra kell törekedni.
Rend
- lazuló építési jogszabályok, például az e-napló hiánya
- rosszul előkészített projektek
- kapkodó logisztika
- munkaerőpiaci zavarok
- gyenge piacellenőrzés
- fizetési fegyelem lazulása,
A számláknak ma a 20 százalékát nem fizetik ki, ami 200 milliárd forint veszteséget jelent. Éppen ezért szintet kell lépni:
- a beruházási folyamatok rendszerében,
- a költségtervezésben
- a legális foglalkoztatásban
- az előszűrt ellenőrzési rend és
- a kiegyensúlyozott szerződések szükségesek
A hazai építőipar legnagyobb problémája
Mi a hazai építőipar legnagyobb problémája? – tette fel a kérdést Ditróy Gergely, a beszélgetés moderátora a közönség, valamint a beszélgetés résztvevői számára.
A közönség szavazatai alapján a legnagyobb problémát a gyenge hatékonyság, valamint a kapacitás hiánya jelenti a hazai építőiparban.
Ennek kapcsán Balázs Attila, Bayer a Construct Zrt. vezérigazgatója elmondta, hogy nem ember hiány van, hanem szakemberhiány. A hatékonytalanság nagy részét a fekete munka okozza, ahogy valakitől megkövetelnek valamit, a túl sok lehetőség miatt egyik napról a másikra át tud menni egy másik céghez.
Ha a feketemunka egy-két évben belül nem szűnik meg nem látom, hogy drasztikus hatékonyságnövekedést elérhetnénk. Aki jó, az összecsomagol és tovább megy. Egy jó szakmunkás 400-700 ezer forintot is megkereshet. Ha egy vasszerelő nagyon jól végzi a munkáját, itthon 400 kilót termel egy nap, Ausztriában 1700-2000 kilót naponta.
Scheer Sándor, a Market Építő Zrt. vezérigazgatója a feketemunka kapcsán elmondta, hogy szerinte a kiszámíthatóság egy kulcskérdés, ha megvan a munkaellátottság és lehet hosszú távon előre gondolkodni akkor van értelme invesztálni a gépekbe, a munkások továbbképzésébe. Ez a kormány feladata is, hogy a jelenlegi rendelkezésre álló KSH adatokat pontosítsa és a NAV-os ellenőrzéseket is szigorítsa. Ha a gazdaság kifehéredne és kiszámíthatóbbá válna, akkor következhet a hatékonyságnövelés, majd ezután a korrektség jöhet, mint egy olyan szempont, ami leginkább az egyes szereplők közötti bizalom kialakulásáról szól. Most a pillanatnyi haszonszerzés van előrébb, így ebben is van mit javítani.
Az építőipari árak kapcsán Scheer Sándor elmondta, hogy legalább 10 százalékkal alacsonyabbnak kellene lenniük:
Ha reális áron és fehéren működne az ipar, akkor az ingatlanfejlesztők számára megérné például lakásokat építeni, ami az egyik legnehezebb része a fejlesztéseknek. A magyar mérnök és tervező társadalomnak is nagyon nagy súlya van abban, hogy hatékonyságot növeljünk, az építőipar a költségeken csupán 10-15%-ot tud lefelé nyomni. Balázs Attila hozzátette, hogy olyan magasak az árak, hogy Budapest külső kerületein szinte már nem szabad nekifogni a lakásépítésnek, csak ha 600-700 ezer forint között értékesíteni tudják az elkészült lakásokat a fejlesztők.
Koji László az ÉVOSZ elnöke elmondta, hogy két éve foglalkoznak azzal, hogy újragondolják a beruházási rendszert. Az, hogy a költségek, hogyan vannak tervezve, ki az aki kordinál, egy kritikus elem, aki egy digitalizált folyamatot végig tud tekinteni valószínűleg az fog koordinálni a jövőben.
A hatás- és felelősségköröket újra kell gondolni. Egy létesítmény lebonyolítására például nincs képzés. Messze vagyunk még attól, hogy ezeknek a kihívásoknak megfeleljünk, 100 cégből 94 azt mondja, hogy szakmunkás hiánnyal szenved. Szükség lenne továbbá egy kormányzat által generált 10-15 éves lakásépítési programra, legyen szó bérlakásokról, új lakásokról, a használtak felújításáról.
- mondta Koji László.
Scheer Sándor kiemelte azt is, hogy az építőipar nagy problémája az is, hogy nincsenek adataink:
Most ott tartunk, hogy a KSH-nál 2-3 területre osztják szét az építőipart, így a szereplők egymástól próbálnak információt megtudni. Ausztriában egy gyorsétteremben az adatelemzéseknek köszönhetően pontosan tudják, hogy 25 húspogácsát kell sütniük, mert 40 percen belül ennyi megrendelésük lesz, mielőtt még egy ember is belépne az étterembe. Kérdés, hogy mi ehhez képes – visszatérve az építőiparra - hol vagyunk? Mi piacvezetőként 8 emberrel rendelkezünk, aki ért a BIM-hez, ebből is látszik, hogy sokkal gyorsabban kellene haladni, most még csak karcolgatjuk a felszínt.
Koji László az adatok és a hatékonyság kapcsán hangsúlyozta, hogy az államnak egy piackiegyenlítő szerepe kell, hogy legyen, aminek segítségével az építőipar minidig egy minimum szinten maradhat:
Amikor az építőipar felvett 130 ezer embert, akkor a költségvetésről nagy tehert szedett le. Minden országban nemzeti érdek, hogy az építőipar, a fejlesztések haladjanak előre. Ezért inspiráljuk a kormányzatot, hogy támogassa az ipar szinten tartását, akár a lakásépítésekkel.
