bolt élelmiszer üzlet
Ingatlan

Haldokló magyar kisboltok a nagyok árnyékában - Mit tett a plázastop a plázákkal és a boltokkal?

Portfolio
Egy részletes cikkben foglalta össze a hazai plázák és élelmiszárláncok körül kialakult helyzetet a G7, a cikkből többek között kiderül, hogy a hazai tulajdonban lévő kereskedelmi láncok folyamatos boltbezárásokat, míg a külföldi bolthálózatok folyamatos nyitást tudtak elérni az elmúlt időszakban. Mindezt annak ellenére, hogy a plázastop törvény kifejezetten a külföldi nagy láncok terjeszkedését próbálja megakadályozni.
A Portfolio legtöbb tartalma ingyenesen hozzáférhető, ahogy ez a cikk is.
A médiapiaci helyzet azonban folyamatosan változik: ha támogatni szeretnéd a minőségi gazdasági újságírást, és szeretnél részese lenni a Portfolio közösségnek, akkor fizess elő a Portfolio Signature cikkeire. Tudj meg többet

Itthon 2012 óta egyedi döntéstől függ az, hogy lehet-e építeni az országban 400 négyzetméternél nagyobb üzletet, vagy bevásárlóközpontot. A "pláza stop" néven ismert rendelkezés értelmében engedély köteles minden nagyobb üzletfejlesztés, ennek menete azonban különösen alakul itthon: a Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal vezetőjének megengedő nyilatkozatára van szükség, az ország bármely területén lévő boltról is legyen szó. Valójában azonban nem a debreceni hivatal dönt a kérdésben, hanem egy öttagú bizottság, akiknek a személyük nem nyilvános, de azt tudni lehet, hogy azt kell vizsgálniuk, hogy egy új, nagyobb méretű bolt a vonzáskörzetében milyen hatást gyakorol a környezetre, a közlekedésre és a településfejlesztésre.

Ha a bizottság úgy véli, hogy a hátrányos következmények aránytalanul nagyok az előnyökhöz képest, akkor nem javasolja az építési engedély megadását.

Bár a döntések nem nyilvánosak, a G7 információi szerint az elutasítások indoklása egy sablon lehet, ami független attól, hogy Budapesten vagy egy kisvároban nyílna üzlet, illetve szinte minden esetben szó szerint azzal indokolnak, hogy egy nagyobb üzlet építése nagy zajjal, porral és környezeti terheléssel jár. 

Töltsük meg együtt élettel a hazai ingatlanpiacot. Találkozunk két hét múlva a Property Market Reloaded konferencián.

Mennyi nagybolt épülhetett meg mégis?

2015 óta 90 nagybolt építését kérelmezték, és ebből 42 kapott támogató nyilatkozatot, ennél vélhetően nagyobb lenne az építési hajlandóság, ha a pozitív elbírálásra több esélyt látnának a kezdeményezők. Egy másik alternatíva, ha már egy meglévő üzlet, akár korábban más lánchoz tartozó ingatlan megvásárlásával terjeszkednek a bővülni akaró versenytársak, így nincs szükség építési engedélyre, a kivásárlás összege viszont általában magasabbra rúg, a piaci átlagnál. 

A törvény minden 400 négyzetméter feletti retail egységre vonatkozik, így természetesen a plázák is ebbe a kategóriába esnek, az elmúlt időszakban pozitív és negatív elbíráslást is láthattunk. Budapesten ilyen elfogadott teljesen zöldmezős beruházás jelenleg például az épülő Etele Plaza, de az Aréna pláza is érdekes példa, itt is tervezik ugyanis az 50 százalékos bővítést, de még nincs túl a hatósági engedélyeztetési folyamaton. Ellenpéldaként, korábban az egyik legnagyobb európai üzletközpont fejlesztőnek kellett teljesen átalakítani egy Óbudára tervezett, hatalmas plázára vonatkozó tervet az építési engedély hiányában: 

Portfolio Ingatlan Újlakás-kereső
Duna Pearl

Duna Pearl

1133 Budapest, Pozsonyi út 77-79
193 db lakás
50 – 105 m2 alapterület
76.46 – 257.05 M Ft
Átadás:
2022 Év vége

Ajánlatot kérek

Miért ez a nagy szigor?

Az egyedi elbírálás jellemzően a magyar családi tulajdonban lévő kisboltok és a magyar láncok életbenmaradását célzott segíteni a külföldi tulajdonú versenytársak blokkolásával. Magyarországon ma a drogériák nélkül, kilenc lánc működik, miközben Európa legtöbb országában legfeljebb négy-öt nagy lánc létezik, aminek a legfőbb oka a méretgazdaságosság, ezek a nagy üzletek tudják ugyanis megoldani csak, hogy alacsony áron és nagy tételben kerüljenek a vevőkhöz a termékek.

A magyar láncok megvédése az utóbbi hat év számai alapján kevésbé sikeres: "a Trade magazin nemrég jelentette meg a boltok számának alakulását, és ebből kiderül, hogy 2014 óta az Aldi, a Lidl, a Penny Market és a Spar összesen 242 új üzletet nyitott, a CBA-Coop-Reál hármas viszont összesítve 2206 boltot vesztett el. Persze a magyar láncok még így is jóval több üzletet tartanak fenn, mint az említett külföldi négyes." -írja a lap. 

Sokszor hangoztatott ellenérv, hogy a külföldi cégek a nálunk megtermelt profitot kiviszik az országból, az új fejlesztésekkel azonban ezek egy része pont itt tartható lenne. Az új építkezés és üzleti egységek pedig plusz munkahelyeket teremtenek, kérdés, hogy ezek milyen arányban vannak a boltbezárásokból származó hátrányokkal.

A retail piac eddigi küszködéséről és a jövőbeli várakozásokról is szó lesz november 19-én, a PIF-en.

Címlapkép: MTI Fotó/Máthé Zoltán

traders
győr
Orban Viktor keshegyre meno vitak unios tamogatas 200703
teslashutter-20171012
Tematikus PR cikk
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
2020. október 8.
Budapest Economic Forum 2020
2020. november 10.
Öngondoskodás 2020
2020. november 10.
Portfolio Private Health Forum 2020
2020. november 11.
Energy Investment Forum 2020
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Kiadó raktárak és logisztikai központok

A legmodernebb ipari és logisztikai központok kínálata egy helyen

Infostart.hu
Online előadás
A legfontosabb indexek, részvények élő elemzése, ötletelés.
A tőzsdei könyv
Útmutató, amely piaci pánikok esetén is használható.
konferencia property market