Egyértelműen pozitívak a CBRE szakértői, az ingatlanpiac és a befektetések jövőjét tekintve. Bár az első félév még kihívásokat tartogathat a piac számára, és sok mindenre - többek között az inflációra is - érdemes lesz odafigyelni, de az év második felére már elmúlhatnak az aggodalmak. Az utazási korlátozások feloldását követően az ázsiai befektetők vissza fognak térni Európába, az amerikai piacokon is megindulhat Európa felé, illetve oda-vissza a befektetői kereslet és a szokásos 5 nagy ingatlantermék mellett új eszközök, mint például az adatközpontok is teret kapnak a befektetői érdeklődésben.
A szakértők szerint 2021 második felében rekord magas lehet a globális befektetési volument.
Mi lesz a legfőbb európai ingatlanpiaci szegmensekkel?
- Irodapiac: a fundamentumok erősek maradtak de egyáltalán nem biztos, hogy minden visszarendeződik a korábbi szintre a járványhelyzet rendeződése után. A következő években vezető szerepet kap az irodaházakban és a bérlők számára a biztonság és a fenntarthatósági szempontok.
- Lakáspiac: A logisztikai ingatlanok mellett a másik legerősebb szegmenssé a többlakásos lakóépületek váltak. Ez a növekedés várhatóan folytatódni fog 2021-ben is Európában
- Retail: hatalmas ütést kapott ez a szegmens és még a boltok kinyitása után is erős maradhat az e-kereskedelem aránya. A piacon lefelé mutató árnyomást várnak a szakértők a retail ingatlanok bérleti díjában.
- Logisztikai ingatlanok: a nagy nyertesek egyike, és várhatóan nem is fog veszíteni a pozíciójából ez a piac. A nagy összegű befektetési volumen, ami befolyik erre a piacra, valamint az alacsony üresedés a hozamok csökkenéséhez és a bérleti díjak növekedéséhez vezethet.
Lássuk egyenként az országokat!
Magyarország: a magyar piac kapcsán Kibédi Varga Lóránt, Managing Director elmondta, hogy hiába volt sok jó termék, alacsony volt a befektetési volumen, a 2020-as beruházási összérték 1 milliárd euró volt, amely éves összevetésben 40%-os csökkenést mutat. A helyi befektetők arányában újdonság a korábbi évekhez képest, hogy már nem csak a cseh és szlovák befektetők stabilak a régióban, hanem a magyarok is. Nagy pozitívum, hogy Magyarországon is a befektetők több, mint fele hazai szereplő, ami egészségesebbé teszi a piacot. Érdekes kérdés azonban, hogy a lengyel befektetők miért nem aktívak egyáltalán a CEE régióban. A többlakásos lakásfejlesztések iránti nagy befektetői érdeklődésről a szakértő elmondta, hogy látszik itthon is az érdeklődés, de amíg például Ausztriában történelmi okok miatt nem ragaszkodik az új generáció a saját tulajdonú lakáshoz és emiatt a saját tulajdonban élők aránya csupán 55 százalék, addig Magyarországon 85, Romániában 90 százalék feletti ez az arány, ami azt is jelenti, hogy a bérlakáspiac kiforratlanabb.
Lengyelország: a kevés lengyel befektető kapcsán Daniel Bienias elmondta, hogy valóban kevés a lengyel szereplő, ami egyensúlytalanságot és kockázatot hordozhat. A fenntarthatósággal kapcsolatban elhangzott, hogy abba az irányba megyünk, hogy ha egy cég nem lesz elkötelezett az ESG felé, akkor egyszerűen nem fognak szóba állni vele. Másik fontos szempont, hogy az épületek az energiafelhasználás és kibocsátás hatalmas részéért felelnek, ami miatt az új technológiákkal és változtatással nagy eredményeket lehet elérni.
Szlovákia: a szakértők a nagy home office gyakorlatról is elmondták a tapasztaltaikat, Tomas Hegedüs arról számolt be, hogy a dolgozóik 35 százaléka nyilatkozott úgy egy felmérésben, hogy otthonról produktívabb, másik 30 százalék, hogy az irodában hatékonyabb, a többiek nem érzékeltek változást a teljesítményükben. A nagy kérdés, hogy aki otthonról jobban tud dolgozni, annak vajon mi hiányzik az irodai környezetből? Min kéne változtatni, hogy a dolgozók harmada bentről is hatékonyabb lehessen? A szakértő szerint bár vannak olyan vállalatok, akik nem akarnak visszatérni egyáltalán az irodaházakba, az ő arányuk vélhetően nem lesz nagy.
Csehország: Clare Sheils is arról számolt be, hogy gondolva azokra, akik otthonról hatékonyabban dolgoztak ki kell alakítani egy csendesebb környezetet, például egy könyvtárat az irodában, ahol zavaró körülmények nélkül tudnak dolgozni. Emellett persze a szociális területek, például a konyha ugyanúgy rendelkezésre kell, hogy álljon. Látszik az is, hogy a wellbeing fontos a bérlők számára, nagy hangsúlyt fektetnek arra, hogy milyen környezetben dolgoznak az alkalmazottak, ugyanakkor az épülettel kapcsolatos fenntarthatósági gyakorlatokhoz lehet, hogy szükség lenne kormányzati ösztönzésre is, enélkül ugyanis drága befektetésnek számítanak, még ha hosszú időtávon meg is térülnek.
Románia: Az egész CEE régió egyik legizgalmasabb befektetési terméke most a raktár és logisztikai ingatlanok. Razvan Iorgu elmondása alapján a román piacon megduplázódtak a fejlesztések ebben a szegmensben 2019 és 2020 között. A lendület pedig ebben az évben is folytatódni látszik, várhatóan további 50 százalékkal nő a logisztikai ingatlanállomány.
Ausztria: a beszélgetés moderátora, Andreas Ridder az osztrák piacról is osztott meg néhány gondolatot, többek között arról, hogy a szomszédos országokhoz képest relatív drága ausztriai logisztikai piacon az elmúlt két évben csökkenni tudtak a hozamok. A másik sikerterméknél, a többlakásos lakóházfejlesztések esetében szintén pozitív változás, hogy míg 5-6 éve aligha volt ilyen fejlesztés, mostanra már 30 százalékos ennek a részpiacnak az aránya a befektetői volumenben.
