STA_5100
Ingatlan

Steiner Attila: "Túl nagy luxus lenne kivonni magunkat a felelősség alól"

Portfolio
Ugyan Magyarország kibocsátása csak csepp a globális tengerben, mégsem engedhetjük meg magunknak azt a luxust, hogy kivonjuk magunkat a felelősség alól - hangsúlyozta Steiner Attila, az Innovációs és Technológiai Minisztérium körforgásos gazdaság fejlesztéséért, energia- és klímapolitikáért felelős államtitkára a Portfolio Sustainable World 2021 konferenciáján. Ennek megfelelően a kormány a hétvégén fogadta el a Nemzeti Tiszta Fejlődési Stratégiát is, melynek részleteit most meg is osztotta velünk az államtitkár.

"A klímaváltozás korunk egyik legnagyobb kihívása - az elmúlt öt év 1800 óta zsinórban az öt legmelegebb év volt. A problémával komolyan kell foglalkoznunk, nem csak célszámokon keresztül, hanem konkrét cselekmények mentén. A tabuk kezdenek megdőlni és innentől már politikailag is kezelni kell a témát. Fontos, hogy ez az egész átállás a társadalom által is támogatott legyen, nehogy a társadalom esetleg a változás ellen forduljon" - kezdte előadását Steiner Attila, az Innovációs és Technológiai Minisztérium körforgásos gazdaság fejlesztéséért, energia- és klímapolitikáért felelős államtitkára.

Az adatokat mindig az 1990-es állapotokhoz viszonyítjuk, ami azért izgalmas, mert a 2050-es klímacélokhoz képest most vagyunk félúton - Európa például 24%-kal csökkentette kibocsátását 1990 óta.

Ugyan a kontinens a globális kibocsátás mindössze 8 százalékáért felel és Magyarország ennek mindössze 1%-át teszi ki, mégis túl nagy luxus lenne kivonni magunkat a felelősség alól

- figyelmeztetett az államtitkár. Ennek megfelelően hazánkban 1990 óta 32%-kal csökkentettük üvegházhatású gázok kibocsátását. 2030-ra 40% a cél, 2050-re pedig az, hogy nettó klímasemlegesek legyünk - tette hozzá.

Uniós összehasonlításban nagyon magas a szórás az üvegházhatású gázok csökkentése terén. Magyarország a felső harmadban helyezkedik el, a listát pedig Észtország vezeti 64%-os csökkentéssel. Az államtitkár kiemelte, hogy a listán érdemes megfigyelni, hogy azok az országok, akik gyakorta lépnek fel hangosan a klímaváltozás ellen, alig csökkentették a kibocsátásukat, vagy egyenesen növelték is - utóbbiak közé tartozik Ausztria, Spanyolország, Portugália, Írország és Ciprus.

Az államtitkár emlékeztetett, hogy a hazai klímacélok kapcsán Magyarországon az uniós országok közül először foglalták törvénybe, hogy 2050-re elérjük a klímasemlegességet.

Ennek keretei közt a kormány a hétvégén elfogadta a Nemzeti Tiszta Fejlődési Stratégiát.

A stratégia értelmében Magyarország úgy fogja elérni 2050-re a klímasemlegességet, hogy az közben nem fogja veszélyeztetni a gazdaság növekedését.

Szét lehet ugyanis választani a gazdaság fejlődését az üvegházhatású gázok kibocsátásától, Magyarországon is látványosan elválik a GDP növekedése a széndioxid kibocsátástól

- hangsúlyozta Steiner Attila.

Az államtitkár három szcenáriót vázolt fel, melyet a stratégia kialakításakor vizsgáltak:

  • Az "ölbe tett kéz" lehetőségét, melyben a jelenlegi állapotokhoz képest semmin nem változtatunk a jövőben,
  • A "korai cselekvés" stratégiáját, miszerint 2030 után lineárisan indul el egy nagyobb ütemű kibocsátáscsökkentés,
  • A "halasztott cselekvés" stratégiáját, mely 2030-ig egyezik az előző úttal, utána viszont annyiban elválik, hogy a kormány megvárná, amíg a fenntartható technológiák olcsóbbá és hozzáférhetőbbé válnak és csak 2040-es évek közepén implementálná őket. Fontos megjegyezni, hogy az utóbbi kettő lehetőség ugyan úgy elvezet a 2050-es klímasemlegességhez, ezért az államtitkár szerint nem is fogalmaznak meg konkrét ajánlást a kettő között (értelemszerűen az első szcenáriót el kell vetni).
STA_5163
Forrás: Stiller Ákos / Portfolio
Steiner Attila a fenti szcenáriók mentén felvázolta, hogy miként is alakulhatnak a jövőben a különböző szektorok energiafelhasználása. Ebből kiderült, hogy

a legnagyobb energiamegtakarítási lehetőségek a lakossági és az ipari szektorban vannak

- a közlekedés ugyan át fog alakulni, de energiaigénye nem fog sokat változni. Az energiahordozók terén egyértelmű, hogy csökkenteni kell a gáz és olaj használatát, miközben új technológiákat is be kell emelni - ilyen lenne a hidrogén energia, mely az államtitkár szerint 2030-tól egyre inkább beépül majd a gazdaságba.

A zöld átmenet egy gazdaságilag is megtérülő stratégia. 2030-ig a mostani beruházási költségek a későbbi csökkenő költségekben térülnek meg

- hangsúlyozta az államtitkár.

A Nemzeti Tiszta Fejlődési Stratégia zászlóshajó projektjei közé tartozik a klíma- és természetvédelmi akcióterv is. Ez egy 8 pontból álló intézkedéscsomag, mely három csoportra osztható:

  • Hulladékgazdálkodás - körforgásos gazdálkodás, megújuló energiatermelés promótálása, Mátrai Erőmű környezetbaráttá tétele.
  • Napenergia terjesztése
  • A közlekedés elektromossá tétele

Az államtitkár kiemelte, hogy a zöld átállás érdekében a jövőben is folytatni fogják a zöld államkötvények kibocsátását is. Steiner Attila beszélt továbbá a "Fit for 55%" célokról is, mely egy 16 jogaszabálymódosításból álló csomag. Ennek eleme, hogy szeretnék az ETS-rendszert a közlekedési és háztartási szektorra kiterjeszteni.  

Címlapkép: Stiller Ákos/Portfolio

hulladék
turow bánya
kisköre
kanada ottawa
FrankfurtiTőzsde
varsó

Holdblog Kihaló iparágak?

Az ábrához hozzátehetjük, hogy azért az e-könyveket mégis csak könnyebb megosztani másokkal. Emlékezhetünk...

Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
2021.09.22
Öngondoskodás 2021
2021.09.21
Hiventures - Portfolio Vállalati Tőkefinanszírozás 2021
2021.09.30
Energy Investment Forum 2021 - A MEKH szakmai támogatásával
2021.10.05
Követeléskezelési trendek 2021
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Ügyvédek

A legjobb ügyvédek egy helyen

Infostart.hu
Online előadás
Mikor melyik indikátort használjuk?
Online előadás
Az árfolyamcsökkenésből is kivennéd a részed? Ha igen, kezdő online előadásunk neked szól.
varsó