Belefulladunk az épített környezetbe - Máshogy kell felhasználni az építőipari anyagokat
Az építésgazdaság fenntarthatósági dilemmáiról tartott előadást Dr. Boros Anita, a Greenology Zöldinnovációs Fenntarthatósági Tudásközpont vezetője, ESG tanácsadója. Az építésgazdaság rendkívül fontos fenntarthatósági szempontból, amellett, hogy a globális GDP 6%-át adja az ágazat, a szociális tényezőkben - többek között a lakhatásban is - nagy szerepet játszik.
A jelentősége egyben azt is jelenti, hogy a környezetre is nagy terhet ró: az üvegházhatású gázok kibocsátásának 40%-áért, a primer energiafelhasználás 50%-áért, a keletkező hulladék 30%-áért, az édesvíz felhasználás 15%-áért felelős ez az iparág.
2050-re az építőipar szén-dioxid-kibocsátásának fele az új építésű épületekből származik majd, a mostani 28%-kal szemben
A világ acéltermelését is ez az iparág generálja a leginkább, ennek 50%-áért felelős, míg egy másik súlyos szám, hogy évente 3 milliárd tonna nyersanyagot használnak fel az építőipari termékek gyártásához. Ezekből a számokból is látszódik, hogy fenntarthatósági szempontból mennyire jelentős az ágazat - mondta el Boros Anita. Az innovációknak, a digitalizációnak és robotizációnak, az újabb technológiáknak, valamint a moduláris építészetnek is szerepe van abban, hogy a szektor fenntarthatósági céljai megvalósulhassanak. Az előadó kiemelte, hogy a fenntarthatósági stratégiák az előírások szintjén is egyre nagyobb jelentőséggel bírnak, az építőiparban ezeknek a stratégiáknak az épületek teljes életciklusára kellene vonatkozniuk. Ennek része, hogy az egyes innovációk ne legyenek elszigetelve, illetve az is, hogy a szereplők az építőipari anyagokról rendelkezzenek megbízható adatokkal, mert egyelőre nincs egységes, a fenntarthatósági ismérveket is leíró adatbázis. Szintén segíthetnék az ágazat átalakulását a fenntarthatósági képzések.
Körforgás
Az Építőipar konferencia közönsége szerint a körforgásos gazdaság leglényegesebb eleme az, hogy az elhasznált anyagokat újrahasznosítsuk (51%), illetve, hogy az anyagok minél hosszabb ideig használatban maradjanak (43%). Budai Henrietta, a HuGBC titkára, a körforgásos gazdaságról szóló beszélgetés moderátora elmondta, hogy bár mind lényeges elemnek számít a felsoroltak közül, az anyagok minél hosszabb ideig tartó felhasználása a legjelentősebb.
Horváth Bálint, a Holland Királyság Nagykövetségének regionális körforgásos gazdasági szakértője elmondta a szavazás kapcsán, hogy a két legnépszerűbb válasz a hulladékmentes alapelvekhez kapcsolódik, és valójában a lebomló anyaghasználat az, amit a körforgásos gazdaság hozzátesz ezekhez a törekvésekhez.
Napjainkra az épített környezet már meghaladta a természetes környezetet. A következő 40 évben várhatóan ez tovább növekszik, annyira, mintha egy Párizsnak megfelelő nagyságú várost minden egyes héten felépítenénk innentől kezdve 40 évig.
Horváth Bálint elmondta, hogy a termelésalapúsággal - vagyis ahogy értelmezzük a gazdasági növekedésünket - van a legnagyobb probléma. Nem fog segíteni, ha az elsődleges nyersanyagtól elfordulunk a másodlagos felé, mert nincs annyi nyersanyag, amit a végtelenségig tökéletesen visszaforgathatnánk, még a fém sem ilyen. Másrészt minden nyersanyag megmunkálása energiát igényel, ezért is lenne fontos, hogy minél tovább tartsuk használatban az egyébként lebomló anyagokat.
Bellaagh Mátyás, a Colas Hungária Zrt. integrált irányítási rendszerek igazgatója szerint a legnagyobb motiváló tényezők egy vállalat számára: a szabályozási környezetben megjelenő kötelezettségek, a tőzsdei követelményeknek való megfelelés, a gazdasági nyomás - hiszen a nyersanyagok kitermelése egyre költségesebb -, illetve a negyedik a generációs szempont. Tapasztalataik szerint, amikor a cégcsoport nemzetközi vezetőségébe fiatalabb generáció került, akkor az egész szervezet fogékonyabb lett a fenntarthatósági célok elérésére. Bellaagh Mátyás elmondta, hogy folyamatosan törekednek arra, hogy az anyagáramba bekerült termékeket megtartsák, minél többször felhasználják, és minél magasabb szinten újrahasznosítsák. A teljes cégcsoport 8,9 millió tonna anyagot hasznosított újra, ennek része volt például Magyarországon 45-50 ezer tonnányi mart aszfalt újrahasznosítása.
A mélyépítési szektorban nagy hatékonyságnövekedést lehetne elérni, ha az egyes szereplők összedolgoznának.
- hangsúlyozta a szakértő.
Simon Anita, az Alteo fenntarthatóságért és körforgásos gazdaságért felelős vezérigazgató-helyettese szerint ma már veszélybe kerülhet egy vállalat versenyképessége, ha nem fenntarthatóan működik. Sokat foglalkoznak a városi kérdéskörrel, főleg azzal, hogy az épületek hogyan kapcsolhatók be a körforgásba, hogyan kell úgy épületet tervezni, hogy a megtermelt és felhasznált energia is része legyen a körnek. Hosszú távon azt szeretnénk, ha egyre több olyan pont lehetne az országban, ahol szabályozni lehet az elektromos pontokat.
Prof. Dr. Boros Anita, a Greenology Zöldinnovációs Fenntarthatósági Tudásközpont vezetője szerint nagyos sok feladat van, hogy átállhassunk a körforgásos modellre. Számos nemzetközi példa van előttünk, ahol már az ösztönzőket is átállították az életciklus elméletre, és egy épület megépítésének az egyes szakaszai nem darabolódnak szét a különböző szakterületek érdekei alapján, hanem az egészet egyben kezelik a tervezéstől, egészen az üzemeltetésen át, a lebontásáig. Erre a nézőpontra lenne szükség Magyarországon is. Hozzátette azt is, hogy segítene egy adatbázis, ami tartalmazná az egyes innovatív anyagokat, termékeket, hogy ezáltal szélesebb körben is megismerje és alkalmazza ezeket a piac.
A konferencia további beszámolói:
Címlapkép forrása: Stiller Ákos/Portfolio