Scheer Sándor: az építőipari áremelkedés fele az alapanyaggyártók indokolatlan haszonszerzése

"Az építőanyagárak kérdése ma ugyanúgy probléma az ágazat számára, mint egy éve ilyenkor, de más tekintetben sem lehetünk optimisták. A privátberuházások, főleg a lakásépítések száma drasztikusan csökkenni fog, miután az építőanyagárak átlagosan 2-300 ezer forinttal emelték meg a négyzetméterárakat és ezt a bérek emelkedése sem fogja tudni kompenzálni. Ezzel együtt a kamatok is nagyon gyorsan emelkednek, ami a finanszírozás szempontjából jelent problémát, ezt mi kötvénykibocsátásokkal próbáljuk áthidalni. Ki kell mondani, hogy

a mostani körülmények fennmaradása esetén Magyarországon a lakáspiac nagyon le fog lassulni.

A magyar építőanyaggyártást fel kellene gyorsítani és ebben van is tartalék. Miközben a német béreket közelítjük, a termelékenység ott háromszor ekkora. Az oktatás nagyon fontos, amibe sokkal többet kellene invesztálni, de emellett az újraiparosításra, modernizálásra is nagy hangsúlyt kellene fektetni, ami a fiatalok számára is vonzóbbá tenné ezt az életpályát." - mondta el Balázs Attila, a Bayer Construct Zrt. vezérigazgatója.

"Az építőiparban most azért kell küzdeni, hogy a beruházók ne veszítsék el a beruházási kedvüket. A mostani árak mellett természetes, hogy az állam is visszafogja a beruházásokat, így a hatékonyságon legalább annyit kell javítani, hogy a beruházások megmaradjanak. Mivel a határértéket elérték az építési árak, ezért mindenkinek optimalizálnia kell, most az alkalmazkodóképességnek van itt az ideje.

A mostani áremelkedés fele valós, a másik fele az alapanyaggyártók indokolatlan haszonszerzése, de ezen a többi szereplő veszít.

Nyugat-Európában messze nem ment végbe ilyen mértékű áremelés, de Magyarországon nagyon kiszolgáltatott helyzetben van a szektor. Komplex állami intézkedés kellene a piac szabályozására, az uniós források egy részét el lehetne különíteni iparfejlesztésre, hogy a befektetett tőke hatékonyabban tudjon termelni. Pozitív, hogy az építőipar felkerült a gazdaság térképére - a GDP-ből a kiegészítő tevékenységekkel együtt 11 százalékos a részesedése, ami szinte megegyezik a hazai autóipar méretével - de

szerencsés lenne, ha az építésgazdasági szabályozás egy körbe, egy államtitkár alá tartozna.

A digitalizációt ki kellene kényszeríteni, a BIM-et is bevezetve, annak érdekében, hogy emelkedjen a hatékonyság. Az energetikai kibocsátást is tovább kellene szigorítani, de ezt ellensúlyozni kell más lehetőségekkel, például az építőipar újraiparosításával. Az elmúlt 5 évben megtermelt pénzből kell megoldani, hogy szebb jövőnk legyen." - hangsúlyozta Scheer Sándor FRICS, a Market Építő Zrt. vezérigazgatója.

"A számok a jelen helyzetről és a múltról szólnak, előretekintve azonban az idei még egy jó éve lesz az építőiparnak, miután a mostani fejlesztések be fognak fejeződni. Az alapanyaghiány és a dráguló munkaerő miatt az építőipari szereplőknek együtt kell működniük. Fontos kérdés, hogy mi lesz az állami támogatásokkal, miután ez kiderül, azután lehet majd tervezni. Az anyagáraknál is realitásokban kell gondolkodni: messze nem állt még meg az építőanyagár-emelkedés, így ez a működési modell fenntarthatatlan. Nincs az alapanyaggyártók között versenyeztetés, nincs áralku, ami a végső árban is megjelenik, de ezt vissza kell terelni a normális mederbe, különben felborul a piac." - emelte ki Tibor Dávid, a Masterplast Nyrt. elnöke.

A magyar ásványvagyonnak nemzeti tulajdonban kellene lennie, ez külföldön is így van.

Rövidtávon kiszámíthatóságra van szükség, fontos lenne, hogy legyen egy összevont, integrált felelőse a kormányzatban az építőiparnak, aki az állam szabályozói szerepét is jól végzi. Amikor a rezsicsökkentés ilyen költségvetési lyukat okoz, akkor célzott támogatások kellenek, a hazai épületállomány szigetelésére kellene fókuszálni - tette hozzá a szakértő.

Galéria67 képÉpítőipar 2022 konferencia

Címlapkép forrása: Stiller Ákos/Portfolio