Brutális éves árnövekedésről, de egyre visszafogottabb negyedéves drágulásról számolhattunk be a napokban a KSH 2021 év végére vonatkozó friss adatai alapján:
2021-ben így egy használt lakás átlagos ára 21,8 millió forintra nőtt, ami 14%-kal volt több, mint 2020-ban.
Az átlagos négyzetméterár 15%-kal, 323 ezer forintra emelkedett 2020-hoz képest, ezek a drágulások azonban az egész országos átlagok. A nagyvárosok, és különösen Debrecen és Budapest agglomerációjában, ennél jóval számottevőbb drágulás következett be egy év leforgása alatt. Debrecen környező településein közel 40%-kal nőttek az árak; Tatabánya és Békéscsaba környékén az áremelkedés 30% körül alakult, és Szeged, Győr, Pécs és Zalaegerszeg, valamint Nyíregyháza közelében is 20% fölött volt. A városok helyett tehát a környező területek áremelkedéséről szól a tavalyi év, ami alátámasztja a már régóta érzékelhető kiköltözési hullámot.
A budapesti agglomerációban 49,3 millió forintra nőtt az átlagos lakásár, 31%-kal meghaladva a 2020. évi értéket.
A gyors áremelkedés egyébként a fővárosi agglomeráció valamennyi szektorára jellemző volt, a későbbiekben azonban még bemutatjuk, hogy egyes szektorokban év végére már kissé enyhült az áremelkedés lendülete. Összehasonlításképpen, Budapesten egy lakás átlagosan 38,6 millió forintba került, 2,4 millióval többe, mint 2020-ban, vagyis már 10 millió forintnál is több lett a különbség a főváros és az agglomerációja között, az utóbbi javára.
Ha az eladott lakóingatlanok árának átlagát vesszük figyelembe, akkor a keleti szektorban volt a legjelentősebb - 34,6%-os - a drágulás egy éves távlatban. Abszolút érteleeben viszont továbbra is a nyugati szektorban cseréltek gazdát a legdrágábban az otthonok, 2021-ben itt 64,9 millió forint volt az átlag.
| Használtlakás-árak alakulása a budapesti agglomerációban | |||
| Budapesti agglomeráció | Átlagár 2020-ban (millió forint) | Átlagár 2021-ben (millió forint) | Árváltozás 2020 és 2021 között |
| északi szektor | 37 | 47,4 | 28,0% |
| keleti szektor | 36,2 | 48,7 | 34,6% |
| délkeleti szektor | 31,2 | 41,7 | 33,5% |
| déli szektor | 33,1 | 42,8 | 29,2% |
| nyugati szektor | 50,1 | 64,9 | 29,6% |
| északnyugati szektor | 46,6 | 61,2 | 31,3% |
| Forrás: KSH, Portfolio | |||
A teljes agglomerációs 31%-os lakásár-emelkedés mögött egyértelműen a családi házak megdrágulása állt, Pest megyében ennél az ingatlantípusnál 41%-os emelkedés történt, de az ország egyéb területein is általános volt a 20%-ot megközelítő vagy azt meg is haladó árnövekedés a családi házak körében.
Ha a négyzetméterárakat hasonlítjuk össze, akkor az agglomeráció legtöbb területe még messze jár a fővárosi átlagtól, a nyugati szektor közelítette ezt meg a leginkább, itt 638 ezer forint volt a fajlagos ár tavaly, míg Budapesten 679 ezer forint.
| Használtlakás-árak alakulása a budapesti agglomerációban | |||
| Budapesti agglomeráció | Átlagos négyzetméterár 2020-ban (ezer forint) | Átlagos négyzetméterár 2021-ben (ezer forint) | Négyzetméterár-változás 2020. és 2021. között |
| északi szektor | 461 | 532 | 15,4% |
| keleti szektor | 395 | 467 | 18,3% |
| délkeleti szektor | 344 | 441 | 28,2% |
| déli szektor | 381 | 453 | 19,1% |
| nyugati szektor | 528 | 638 | 20,9% |
| északnyugati szektor | 445 | 546 | 22,7% |
| Forrás: KSH, Portfolio | |||
A négyzetméterárak alakulásában érdekesség, hogy két agglomerációs rész volt, ahol 2021 első három negyedéve alatt magasabban alakultak a fajlagos árak mint 2021 egészét nézve. Ez arra utalhat, hogy tavaly év végére a keleti és a délkeleti szektorban nem folytatódott az áremelkedés, és a 2020 és 2021-es év közötti nagy eltérést - pontosan fogalmazva a 18-28 százalékos drágulást - főleg a tavalyi év első fele generálta. Bár a fenti táblázatból nem olvasható ki, hogy 2021 első három negyedévében milyen drágulást mértek, a februári cikkünkben ezt is bemutattuk:
Címlapkép forrása: Getty Images
