Hogyan állítsuk meg Budapest lakosságának csökkenését és hogyan lesz a főváros ismét kétmilliós város? Míg Bécs népessége 1990-hez képest 1,7-ről 2 millió főre nőtt és más környező fővárosok népessége is emelkedik, Budapesten ezzel ellentétes folyamat zajlik - mondta el Ilyés Márton, aki szerint a vidéki iparfejlesztést ki kell egészíteni egy szolgáltatásfejlesztési nagyvárosi irányzattal. Nyitott gazdasági térségben nem érdemes vízfejről beszélni.
Budapest nem a vidékkel versenyez, hanem más európai nagyvárosokkal, aminek nemzetközi viszonylatban népességmagtartó ereje is lehet.
Elrettentő példaként Detroit városát említette a szakértő, ahol az autógyárak bezárása, a rossz lakáspolitika és a rossz fejlesztési irányok miatt az 1950-es közel 2 millió fős népesség mostanra 600 ezerre csökkent és ez a környező településekre is kihatott. Bár Budapest nem tart még itt, de nagyon oda kell figyelnünk, így 3 dolgot érdemes kiemelni: lakáspiac (alacsony megújulás, magas árak, ösztönzési szabályozási problémák), közigazgatás megszervezése (a fővárosi és agglomerációs fejlődést szolgáló szabályozások gyakran ellentmondanak egymásnak), új bevonási kultúra (a lakosság és a vállalkozások, szervezetek is sajátjukként kell, hogy tekintsenek a városra, legyen meg az összhang közöttük).
Komplex megoldásokkal lehetne élhetőbbé tenni Budapestet
Budapesten a dualizmus nagyjainak városépítő munkáiból akarunk ma is megélni. Nem a közlekedés az egyetlen probléma, amit meg kell oldani. Az ideális város emberközpontú és fenntartható, melynek részei a parkok, zöld homlokzatok, kevés autó, sok gyalogos, jó közösségi közlekedés. Ezekből ma Budapesten sok minden hiányzik, miközben növekszik az autóhasználat, az ingázás, de a városon belüli autós közlekedés is nő - hangsúlyozta Lánszki Regő.
Másik probléma a lakhatás, a lakóingatlanok 18 százaléka kihasználatlan, vagy nem lakó célra használják azt. A 15 perces városhoz szükséges szolgáltatások sok helyen hiányoznak.
Emellett a klímaváltozás is nagy kihívásokat tartogat, a lakások 75 százaléka a legkedvezőtlenebb energetikai besorolás alá tartozik, ami még jobban felértékeli a zöld fejlesztéseket. A fentiek eléréséhez kiemelten kell foglalkozni a barnamezős területekkel.
Az építési szabályozás az utóbbi időben rengeteg kiskaput teremtett, főleg a szintterületi mutatók esetében. Ezért is volt fontos az új Országos Építészeti Tervtanács megszületése. Elkészült a magyar építészetről szóló törvény, aminek célja, hogy az építészet a megtérülés kizárólagossága helyett az élhetőséget helyezze előtérbe.
A kerületi, a fővárosi és az országos szabályzatok miatt 25 szabályozás van érvényben ma Budapesten, ami nehezíti a megoldások hatékony megvalósulását.
A műemlékek helyzetével is foglalkozni kell, miután azok többletköltséggel óvhatók csak meg, amit nem lehet a tulajdonosokra hárítani, ezen felújításokat adó és illetékkedvezményekkel lehet ösztönözni.
Meg kell akadályozni az agglomeráció további terjeszkedését, az új lakóterületek kijelölése sokkal szigorúbb lesz.
Budapesten jelenleg hiányoznak a nagy víziók, de átfogó fejlesztésekre van szükség, hogy a lakók életminőségének javulása mellett a látogatók és cégek számára is vonzó lehessen a város. Az európai metropoliszok közti versenyben lemaradt Budapest, például Varsóhoz képest is. Meg kell határozni, mik Budapest erősségei, melynek része a smart city, de ez sem csak a digitalizációt, hanem a jó tervezést is jelenti.
A Duna szerepét is fontos lenne újragondolni. Ahol lehet, meg kell őrizni a természetközeli állapotot, a belvárosban pedig a folyópart átfogó fejlesztése szükséges, ami megteremti a folyó és a város kapcsolatát. Tőkebevonás nélkül ilyen méretű beruházások nem képzelhetők el, de mindezt a helyiek érdekeinek figyelembe vétele mellett szabad csak megvalósítani - emelte ki az államtitkár.
Címlapkép forrása: Shutterstock
