Erre kellene odafigyelni, hogy az otthonfelújítási program ne okozzon építőanyag-hiányt

Portfolio
Nemrég jelentette be a kormány a hamarosan induló otthonfelújítási programot, melynek során az Energiaügyi Minisztérium a REPowerEU keretből 108 milliárd forintot különített el, mintegy 20 ezer lakóingatlan energetikai célú felújítására. Hogy mire elég ez az összeg, illetve mire lenne fontos odafigyelni a program megvalósítása során, arról Pálffy Anikó, a Magyar Energiahatékonysági Intézet (Mehi) vezetője és Juhász Attila, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) Építőanyag-kereskedelmi Tagozatának és az Újház Zrt.-nek az elnöke a Telexnek beszélt.

Az otthonfelújítási program keretében mintegy 20 ezer családi ház energetikai célú felújítása valósulhat meg, ami elsőre soknak tűnhet, de ennél sokkal többre,

mintegy 100-130 ezer lakás felújítására lenne szükség évente ahhoz, hogy Magyarország 2050-re klímasemlegessé váljon

- mondta el a lapnak Pálffy Anikó, a Mehi számításai alapján. Kiemelte, hogy Magyarországon az elmúlt tíz-tizenöt évben voltak már épületfelújítási programok, például a panelprogram, majd az Otthon Melege program 2014-től, de más otthonfelújítási támogatások is elérhetők voltak az utóbbi években. Azok viszont nem elsősorban energiahatékonysági, sokkal inkább otthonteremtési és részben szociálpolitikai célokat szolgáltak.

Miért fontos, hogy gázfűtés legyen?

Juhász Attila szerint egyrészt az új, energiahatékony gázkészülékek hozzájárulnak az orosz gáztól való függetlenedéshez, másrészt a kazáncsere költsége jóval kedvezőbb, mintegy 1-1,5 millió forintból megvalósítható, szemben egy hőszivattyú beszerelésével. Ezt erősített meg Pálffy Anikó is, aki szerint a kazánok és az eltérő jövedelmi viszonyok miatt került be a pályázati feltételek közé a gázhálózati kapcsolódás.

Emellett az EU is egyre szigorúbban szabályozza a fosszilis tüzelésű kazánok használatát, 2025-től például nem fogják támogatni a kazáncserét, mivel az unió célja, hogy 2040-re ne legyenek már gázkazánok a rendszerben. Éppen ezért

a mostani az utolsó olyan év, hogy uniós támogatást kazáncserére lehet használni.

Pálffy Anikó elmondta, hogy 7 millió forint egy Kádár-kockánál elegendő egy 30 százalékos energiahatékonyság-növekedésre, mélyfelújítással, azaz megfelelő sorrendben elvégzett többféle beavatkozással azonban 50-60 százalék energiamegtakarítás is elérhető.

Vannak még kérdések

Ahogy korábbi cikkünkben is kifejtettük, sok még a nyitott kérdés. Nem tudjuk, mi lesz, ha a felújítás után valaki nem éri el a 30 százalékos energiamagtakarítást, ahogy ezt sem, ki állja a tanúsítvány elkészítésének költségét.

Az építőiparban viszont a legfőbb kérdés, hogy ha júniusban hirtelen ekkora igény zúdul a piacra, azt hogy lehet majd kezelni. A szakma úgy véli,

célszerű lenne, ha már a pályázat kihirdetési napja, azaz az április 5. után vásárolt építőanyagok is elszámolhatók lennének, így már most elkezdődhetnének a beszerzések, és tompítható lenne a piac hullámzása.

Juhász Attila arra emlékeztetett, hogy 2022-ben már megtapasztalhattuk, hogy egyes építőanyagok iránt akár heteket, sőt hónapokat kellett várni. Bár ez mára rendeződött, a szakemberhiány most is gondot okozhat. Úgy véli, a budapesti agglomerációban kimondottan nagy lehet majd a program iránti érdeklődés, miközben az alacsonyabb jövedelmű régiókban a nagyobb arányú vissza nem térítendő támogatás lehet ösztönző. Hogy hol, mekkora támogatás érhető el, azt az alábbi cikkünkben gyűjtöttük össze.

Címlapkép forrása: Getty Images

A jelen írás nem minősül befektetési tanácsadásnak vagy befektetési ajánlásnak. Részletes jogi információ

© 2024 Portfolio

Impresszum     Szerzői jogok     Jogi nyilatkozat     Médiaajánlat     Adatvédelem     ÁSZF