A támogatás egyik fontos kritériuma, hogy a beruházás eredményeként legalább 30 százalékos energiamegtakarítást kell elérni, így többek között arra voltunk kíváncsiak, hogy ezt a szakértők szerint milyen felújításokkal lehet elérni.
Rázsóné Szórády Csilla, az Újház Zrt. vezérigazgatója szerint kiemelten fontos, hogy a lakosság tudatosan döntsön a felújításra fordított pénz optimális felhasználásáról, hogy az a legnagyobb megtérülést eredményezze. A legtöbb meleg levegő - hiányos szigetelés esetén - a falakon át szivárog ki, ami akár 30-40 százalékos hőveszteséget is okozhat, a tetőn keresztül ez a szám 20-30%, a nyílászárókon pedig 15-20%. Éppen ezért
komplex rendszerben érdemes gondolkodni, amivel akár 50% energiahatékonysági javulás is elérhető.
Fontos, hogy ne csak részlegesen, hanem az egész épületet szigeteljük, mert különben hőhidak alakulhatnak ki a kevésbé szigetelt területek határain. Emellett a nedves falaknál is kiemelt figyelmet kell fordítani a megfelelő vízszigetelésre, hiszen enélkül a hőszigetelés hatékonysága csökkenhet.
Tibor Dávid, a Masterplast Nyrt. elnöke is egyetért azzal, hogy 30 százalékos energiafogyasztás-megtakarítás akkor érhető el biztosan, ha komplex felújításban gondolkodunk. A thermikus burok elérése a legfontosabb minimum cél, ami annyit jelent, hogy a külső falak hőszigetelése (homlokzat + lábazat) a nyílászárók cseréjével együtt és a tető-vagy födém hőszigetelésével érhető el.
A 30%-os energiamegtakarítást igazolni is kell a beruházás előtt és után egyaránt elkészített egy-egy energetikai tanúsítvány segítségével. A tanúsítást végző energetikus szakemberek bevonása azért is örvendetes, mert így valóban olyan felújítások készülhetnek el, amelyek garantálják a minél nagyobb arányú energiamegtakarítást.
A hosszabbtávú, 2050-re kitűzött EU-s cél alapján a lakóépületekkel szemben már karbonsemlegességi követelmény lép életbe, ami gyakorlatilag lenullázza a lakossági gázfelhasználást. Ennek a megvalósításához azonban kiváló thermikus burok szükséges minden épületnél – ami egy magasabb szintű felújítást feltételez – tehát érdemes már a mostani korszerűsítéseknél az ÉKM követelményt túlteljesítve a kiváló szintet megcélozni, hogy ne kelljen a felújított thermikus burokhoz 15 év múlva hozzányúlni - hangsúlyozták a cégcsoport szakértői.
Megújuló lakásállomány, alacsonyabb energiapazarlás
Koji László, az ÉVOSZ elnöke hangsúlyozta, hogy a támogatási program gyors elindulása lehetőséget teremt arra, hogy már a 2024. évi őszi fűtési szezonra elkészüljenek a jelentős energiamegtakarítást eredményező lakásfelújítások.
Az állami támogatás jelentős hatással van a lakosság építkezési kedvére és lehetőségeire. Az Újház által végzett piacelemzés válaszadóinak közel fele - 47 százaléka - kifejezte, hogy új állami pályázat bevezetéséhez kötné otthona korszerűsítését, ami arra utal, hogy ez a program jelentős motivációt adhat azok számára, akik eddig anyagi okokból nem mertek belevágni. Ennek fényében a most bejelentett lehetőség érdemi előrelépés a felújítási és korszerűsítési projektek ösztönzésében - mondta el Rázsóné Szórády Csilla.
Tibor Dávid rávilágított, hogy a régi, energiapazarló épületek felújításában óriási energiamegtakarítási és karbonkibocsátás-csökkentési potenciál van.
A magyarországi 4,2 millió háztartás 70 százaléka felújításra szorul.
A magyar épületállomány 1,8-szor több energiát fogyaszt, mint az uniós átlag. A lakossági gázfelhasználás évente 3,5-4,5 milliárd köbméter is lehet attól függően, hogy milyenek a téli időjárási viszonyok.
Megítélésük szerint célzott energetikai mélyfelújítással a fogyasztott gázmennyiség 50-60%-kal csökkenthető, így a teljes lakossági épületállomány energetikai korszerűsítésén keresztül még egy enyhe télen is mintegy 2 milliárd köbméter gáz árával mérsékelhető az ország energiaszámlája. Ha a középületek jelenlegi mintegy 2 milliárd köbméteres éves gázfogasztására is kiterjesztjük ezt az arányt, akkor Magyarország teljes lakossági és középületeken elérhető éves gázmegtakarítási potenciálja meghaladja a 3 milliárd köbmétert. További fontos járulékos haszonként jelentős mértékben csökkenthető az ország karbonlábnyoma, ami a nagyságrenddel alacsonyabb gázfelhasználásból következik.
A Velux Cégcsoport felmérése szerint a lakóingatlanok korszerűsítését leginkább motiváló tényezők közé tartozik a rezsiköltségek csökkenése (38%), az esztétikai (36%) és funkcionális – például a biztonságérzetet növelő – fejlesztések (26%), valamint az ingatlan értékének növelése (18%). Az otthonfelújítási projekteknek lényeges eleme az energiahatékonyság kérdése; a megkérdezettek 61%-ának nagyon fontos, hogy a munkálatok tervezésekor figyelembe vegye ezt a szempontot, és ez látszik a felújítással kapcsolatos terveken is: a válaszadók főként az ablakok cseréjét (31%) és a szigetelés javítását (29%) szeretnék elvégeztetni, és a legtöbbet megjelölt válaszok közé tartoznak az egyéb energetikai korszerűsítési tevékenységek is (20%).
Gazdaságélénkítő hatások
Tibor Dávid szerint a 20 ezer épület felújításának anyag és munkaigénye révén az építőipari gyártók kapacitáskihasználtsága javulni fog, az építőipari kivitelezők megrendelésállománya pedig érezhetően növekedni fog és erre nagyon nagy szüksége van az ágazatnak. De
ebből nem csak a szűken vett iparág profitál, mert az építőipar az egész gazdaságot képes élénkíteni.
A jobban teljesítő építőipar a foglalkoztatáson keresztül, gyártóüzemek termelésén keresztül, a kereskedelmi forgalom élénkülésén keresztül, valamint a gazdaságon belüli általános - pénzáramlást élénkítő - hatásán keresztül növeli az állami bevételeket és más ágazatokat is felélénkít, amivel jelentősen hozzájárul a gazdasági növekedés eléréséhez. A program össztársadalmi hatása ezért rendkívül pozitív.
Az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) szerint a bejelentett támogatási program 2024-ben mintegy 30 000 családi ház energiamegtakarítást szolgáló felújítására ad lehetőséget (a kormány ennél kevesebb, mintegy 20 000 házzal kalkulál), és mintegy 200 milliárd forint nagyságrendű építési feladatot generál, elsősorban a mikro- és kisvállalkozások számára.
Markovich Béla, a Mapei Kft. ügyvezetője kiemelte, hogy az új támogatás hosszú távú gazdasági előnyöket kínál a rezsiköltségek jelentős csökkentésével. Az energiamegtakarítás, mint támogatási feltétel arra ösztönzi a lakosságot és a szakembereket, hogy minél hatékonyabb megoldásokat válasszanak. További pozitívum, hogy a támogatás mértékének a lakóhely és jövedelem szerinti differenciálása lehetővé teszi, hogy az alacsonyabb jövedelmű családok is hozzáférjenek a programhoz.
„Februárban azt nyilatkoztam, hogy hiányzik még egy lökés az építőiparnak. Az hiszem, ez lehet az a lökés. Az új otthonfelújítási program várhatóan pozitív hatást gyakorol az építőiparra, különösen a kis- és középvállalkozások számára lehet előnyös. A program által generált megnövekedett kereslet várhatóan serkenti az ágazat növekedését” – tette hozzá.
Összhangban az uniós célokkal
Tibor Dávid felhívta a figyelmet, hogy az új program az EU-s célkitűzésekkel is összhangban áll, ami nagyon fontos lépés az energiahatékonyság és a szén-dioxid-kibocsátás csökkentése felé. Az EU elfogadott "Renovation Wave" stratégiájának célja, hogy 2030-ig megnövelje az EU épületeinek éves felújítási rátáját. A gyakorlati követelmények oldaláról ez azt jelenti, hogy minden uniós tagállamban fel kell újítani a legrosszabb állapotú szolgáltató épületek 16%-át, ezek jellemzően a kereskedelmi épületek, kórházak, közintézmények. Emellett a lakóépületek primer energiafogyasztását is 16%-kal kell csökkenteni úgy, hogy az energiamegtakarítás 55%-a a legrosszabb energiahatékonyságú épületek felújítása mentén valósuljon meg. A REPower EU forrásai ehhez biztosítják a kezdeti forrásokat, amik egy része már Magyarország számára is elérhetővé vált.
Ahhoz, hogy 2030-ig megvalósuljon a teljes épületállomány korszerűsítése, évente 200 ezer épületet kellene felújítani.
A mostani 20 ezer épület felújítását célzó program tehát egy nagyon jó irányba tett első lépésként értelmezhető, amit várhatóan további lépések fognak követni.
Értékesebb ingatlanállomány
A korszerűsítésbe azért is érdemes belevágni, mert annak hatására jelentősen emelkedik az ingatlan értéke - fogalmazott Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője. Az idén eladott - az otthonfelújítási programban érintett - családi és ikerházak esetében harmadával adtak többet, mint a felújított ingatlanokért a felújítandókhoz képest.
A fővárosban idén eladott közepes állapotú és felújítandó házak átlagos négyzetméterára 677 ezer, a felújítottaké 719 ezer forint volt az ingatlan.com adatai szerint.
A vármegyeszékhelyeken a korszerűsítendőkre jellemző 389 ezer forinttal szemben a jó állapotúaknál majdnem 530 ezer forint volt az átlagár. A kisebb városokban 316 és 416 ezer forintot mutatnak az idei adatok. A községekben a felújítandó házaknál 232 ezer, a felújítottaknál pedig 367 ezer forint volt az átlagos eladási négyzetméterár.
Lesz elég kapacitás?
Az ÉVOSZ szerint a felújításokhoz szükséges hazai gyártású építési termékek és tervezői-kivitelezői kapacitás rendelkezésre áll. A Szövetség elsődlegesen a hazai gyártású, környezeti minősítéssel rendelkező termékekre hívja fel a figyelmet.
Építőanyagból és azon belül szigetelőanyagból nincs, és nem is lesz hiány.
Magyarországon több mint 20 nagy – akár több gyáregységgel is rendelkező EPS (tipikusan használt homlokzati polisztirol) és kőzetgyapot szigetelőanyagot gyártó vállalat működik, ők alig várják, hogy ismét növelhessék kapacitáskihasználtságukat. Ugyancsak biztosított a hazai gyártású nyílászáróellátás. Magyarországon nagyságrendileg 200 hazai homlokzati (műanyag, fa és alumínium) nyílászáró gyártóüzem működik, így ebben az építőanyag szegmensben is zavartalan az ellátás - emelte ki Juhász Attila, az Újház Zrt., igazgatósági elnöke, a Magyar Építőanyag Kereskedelmi Egyesület elnökségi tagja.
A szakember szerint ez a támogatási forma teszi teljessé azt a palettát, amit a CSOK Plusz és a napelem program indított útjára, és ez az a támogatási forma, ami az építőiparban tevékenykedő legtöbb kis- és középvállalkozást pozitívan érinthet. Éppen emiatt várhatóan sokan is fogják igénybe venni a támogatást, hiszen a lakosság körében az elmúlt év turbulenciái miatt sok az elhalasztott építkezés és felújítás.
Sok még a nyitott kérdés
A Bankmonitor szakértői arra hívták fel a figyelmet, hogy az igénylés személyi feltételeiről nagyon keveset tudtunk meg, a részletszabályzatokból derülhet ki, hogy a kormány mit vár el magától az igénylőtől. Az eddigi támogatásoknak vagy a korábbi, lejárt otthonfelújítási programnak például feltétele volt a megfelelő TB jogviszony, a köztartozásmentesség, vagy épp a büntetlen előélet. Az igénylők családi állapotára, illetve a meglévő és vállalt gyermekekre vonatkozó előírások sem hangzottak el, márpedig ezen elemek is központi helyen voltak az eddigi lakástámogatási rendszerben.
További érdekességek
A jelenleg több mint 4,5 milliós hazai lakásállomány több mint 80 százaléka épült 1990 előtt (3,6 millió lakás), tehát az új támogatási forma merítési alapja meglehetősen széles. Az 1990 előtt épült ilyen házakból mintegy 900 ezer úgynevezett Kádár-kocka, vagyis a rendszerváltás előtti korszak egyentervei alapján épült jellemzően 80 négyzetméter alapterületű családi ház.
A korszerűt megközelítő, vagy az annál is jobb besorolású ingatlanok aránya Magyarországon nem éri el a 10 százalékot, a családi házak fele alacsony energiahatékonyságú, tehát bőven vannak olyan lakások, ahol könnyűszerrel elérhető az elvárt 30 százalékos energiahatékonyság-javulás.
Címlapkép forrása: Shutterstock
