A magyar piacon eddig nem volt egységes szabályozás, valamint osztályozási rend, miközben a piac számára fontos európai környezetben sorra születnek a BIM szabványok. Az építőipar digitalizálásához nélkülözhetetlen előírásokat most az államtól várják a vállalatok. Ezek egyike a BIM klasszifikáció, amelyre épül a beruházási költségbecslés, és aminek elkészítése kötelező az állami beruházások pályázatánál az új építési törvény szerint.
A Graphisoft egy sajtótájékoztató keretében mutatta be, hogy mekkora jelentősége van, és milyen költségmegtakarítási lehetőség rejlik a BIM klasszifikációra épülő szoftveres megoldásokban.
A klasszifikáció jelentése építész-tervezői értelemben, hogy egy építmény különböző elemeit - akármilyen épületről, mélyépítésről is legyen szó - csoportosítják különböző tulajdonságok alapján. A BIM klasszifikációs rendszert, az építmények osztályozását egyre több ország vezeti be, a Graphisoft által fejlesztett Archicad-ben eddig 47 ilyen klasszifikáció érhető el.
Reicher Péter, a Graphisoft ország igazgatója elmondta, hogy
Ha megszületik a magyarországi klasszifikáció, napok kérdése és a szoftverben is megjelenhetnek az ehhez kapcsolódó funkciók.
Jelenleg a beruházási törvény végrehajtási rendeletének kidolgozása zajlik, aminek a munkacsoportjában, javaslatok szintjén a Graphisoft is szakmai szerepet kapott.
A vállalatok elvárják, hogy a szakterületek munkáját és igényeit is figyelembe vevő megoldás szülessen, de még nem tudni milyen szemlélet alapján készül a magyar szabályozás. Az ország igazgató elmondta, hogy a tervezéssel kezdődő beruházási BIM munkafolyamatban a tervezők geometriát hoznak létre, ezt egy európai sztenderdekkel harmonizáló BIM klasszifikáció nagyban támogathaná.
„Kivételes szakmai lehetőség segíteni egy piac digitalizációját, és felkínálni a tapasztalatunkat. Természetesen várjuk a hazai BIM klasszifikáció megszületését, és reméljük az európai megoldásokhoz hasonlóan sikeres fejlődést eredményez majd. De addig is figyeljük a részszabályok megjelenését és saját fejlesztéssel támogatjuk felhasználóinkat, például az OTÉK szabálykészlet ellenőrizhető előírásaival. Az OTÉK jelenleg csupán 15%-a digitalizálható, mert a jogszabályi szöveg 85%-ban nem rendel az elváráshoz konkrét számot, pontos paramétert. Véleményünk szerint, ha az előírás konkrét adatokkal lenne párosítva, akkor annak 60%-át digitalizálni lehetne, amely jelentősen javítaná a tervezés során a hatékony és pontos megfelelés elérését. Egy másik fejlesztésünk, hogy a tervezők munkáját támogató magyar BIM sablonfájlt kiegészítettük az új építési törvény BIM elvárásainak megfelelést biztosító szempontjainak listájával is.”
- mondta el Reicher Péter, majd kiemelte, hogy
Kivitelezés szintjén 20%-os költségmegtakarítást lehetne majd elérni, ha a szabályoknak megfelelően létrejön a magyar BIM klasszifikáció.
Az igazgató végül arról is beszámolt, hogy az Archicad fejlesztése során kibővítették a BIM termékkínálatukat egy költségvetési szoftverrel, amely képes a geometriából kinyerni a költségvetéshez és a mennyiségbecsléshez szükséges adatokat, ami nem volt egyszerű feladat. Ezzel azonban megoldódott, hogy a mennyiségre vonatkozó tervek pontosak lesznek, és elhagyható az a jelenlegi gyakorlat, miszerint 20%-os a tervezéskori biztonsági anyag túlbecslés, vagyis nem kell ezt a többletet kitermelni, megvásárolni, szállítani, tárolni:
Geometria, mennyiség, ár és idő látható egy szoftveren belül.
Az eredménykimutatás is része ennek: egyetlen ábrán követni lehet, hogy a különböző projektek időben hogyan állnak a tervezetthez képest, magasabb a költségvetésük, vagy alacsonyabb a vártnál.
Az új építési törvény az állami beruházásoknál előírja a BIM költségbecslés készítését, amelyhez azonban szükség van a BIM klasszifikációra, valamint egy beruházási központi tárhely adatbázisára, amelyre a beruházási költségterv adatok feltölthetők, elérhetők, illetve kutathatók az új beruházástervezés költségkalkulációk számára. Ugyanakkor a szakmai fórumokon tapasztalható, hogy megosztott a piac, a szereplők egyéni elvárásai, szempontjai nem állnak közel egymáshoz. A kivitelezők munkanem szerinti csoportosítás alapján szeretnék a költségvetéshez szükséges adatbázist modellezni, míg a tervezők geometriát alkotnak, tehát épületelemek alapján dolgoznak, a műszaki ellenőr pedig az építés sorrendje szerint csoportosítana.
Jelentős a szemlélet és elváráskülönbség a beruházók, tervezők és kivitelezők szakterületei között, illetve a magas- és mélyépítés szereplői között.
A világpiaci gyakorlatot az jellemzi, hogy a BIM klasszifikáció és költségtervezés is építményelem alapú, nemcsak a tervezés gyakorlata, hanem a beruházói attitűd miatt is, mert a tervmódosítások átvezethetőségét az elemalapú rendszer tudja kezelni. A másik fontos tapasztalat, hogy a nemzetközi gyakorlat nem egy klasszifikációt alkalmaz, hanem azonos elvre épülő (elemalapú), de a szakterületekre specializált klasszifikációk váltak be. A költségvetés világszintű megoldását az ICMS (Nemzetközi építési mérési szabványok) dolgozta ki a magas és mélyépítésre tipizált 13 klasszifikációval.
A Graphisoft folyamatosan követi és feldolgozza az adott országok tervezési szabályváltozásait a megoldásaiban, ennek megfelelően az új építési törvény BIM előírásainak listáját is elérhetővé tette az Archicad programban. A tervezők munkájuk során tehát könnyen ellenőrizhetik, hogy minden elvárásnak megfelelnek-e. Az OTÉK (Országos Településrendezési és Építési Követelmények) egy szűk, digitálisan jól meghatározható szabályainak egy részéhez is megjelent már a BIM alapú alap szabálykészlet, amelyhez szintén elérhető a Solibri programhoz, amivel a felhasználók ellenőrizhetik terveik szabálymegfelelését.
A tervezésben is segít az AI
A mesterséges intelligencia az építőipar számára is izgalmas lehetőség, a vállalat az egyik projektjével azt szeretné megoldani, hogy a felhasználók rendelkezésére álljon egy fluid tervezési workflow és a tervezőszoftverben elkészült tömegmodellekből az építész egy gombnyomással az MI segítségével fotórealisztikus minőségű opcionális látványterveket állíthasson elő, ami a tervezés elején a megrendelővel folytatott korai fázisú tervegyeztetést emeli új minőségre.
Pfemeter Ákos, a Graphisoft Nemetschek termékek értékesítésért felelős alelnöke elmondta, hogy: „Komoly lehetőségeket látunk a mesterséges intelligencia alkalmazásában, ezért több különböző területet kutatunk. Egyetemekkel és kutatóintézettel működünk együtt. Itthon például a Budapesti Műszaki Egyetemmel, akikkel szeretnénk megoldani, hogy egy 3D-s tervező szoftvert az ember saját természetes nyelvén, vagy gesztusait használva tudjon vezérelni. A kihívás nem más, minthogy a billentyűzet és az egér helyett komplex utasításokkal lehessen bizonyos tervezési feladatokat vezérelni.”
A vállalat fejlesztői a Müncheni Műszaki Egyetem kutatóival pedig azon dolgoznak közösen, hogy miként lehet egy 3D-s épületmodellt gépi segítséggel, automatikusan az építészeti konvencióknak megfelelő tervdokumentációvá alakítani. Ez egy nagyon összetett feladat, aki ezt először hatékonyan és hiba nélkül megoldja, az olyan óriási áttörést ér el a szakmában, mint amilyen a BIM volt a 90-es években. Ezen a területen a következő egy-két évben várható áttörés, de széles körű alkalmazásukra legalább 3-5 évet kell várni.
Az Apple Vision Pro prémium minőségű kevert valóság szemüvege nemrég jelent meg a világpiacon. Ez a platform kilép a kétdimenziós képernyők kereteiből a kiterjesztett valóságba és lehetővé teszi a tervezői munka új szintre emelését. A Graphisoft összekapcsolta a BIMx alkalmazását a Pro Vision szemüveggel, így a tervezők már ezen az eszközön keresztül is megmutathatják valósághűen a munkájukat a megbízóknak, virtuális térben ellenőrizhetik a víziójukat.
Címlapkép forrása: Getty Images
