Átment Lázár János javaslata – mi lesz most az építőiparral?

Az állami építési beruházások rendjéről szóló 2023. évi LXIX. törvényt módosító, ma elfogadott törvény leszögezi, hogy a közpénzzel való felelős gazdálkodás, a közpénzek hatékony felhasználásának, a közvagyon védelmének, illetve a közbeszerzési eljárások tisztaságának előmozdítása érdekében szükséges lehet a teljes alvállalkozói lánc feltárása a megrendelő számára a legalsóbb szintekig.

Ezzel a szabályozással tehát a jogalkotói szándék szerint átláthatóbbá válik az állami építési beruházásoknál az alsóbb szinteken bevont kis- és középvállalkozások kifizetésének megtörténte. Ezenkívül a törvény megakadályozza annak a gyakorlatnak a folytatását is, miszerint a közbeszerzésekből kizárt alvállalkozók közvetetten, az alsóbb szinteken kerülnek bevonásra.

A törvény értelmében az állami építések során az építtető kötelezheti a vállalkozót, hogy adatokat szolgáltasson a teljes alvállalkozói lánc tagjaira vonatkozóan. Ha az építtető él ezzel a jogával, és a vizsgálat során a verseny torzítására irányuló megállapodás gyanúja merül fel, akkor a vállalkozó kötelezhető annak igazolására, hogy a kifogásolt szerződésnek nincs versenytorzító hatása. Ennek hiányában az alvállalkozó bevonására nem kerülhet sor.

A szabályok megsértése esetén a kivitelező köteles a hibás teljesítésre vonatkozó kötbér összegét felszólításra megfizetni.

Továbbá, ha a kivitelező nem szünteti meg határidőre a jogsértő helyzetet, az súlyos szerződésszegésnek minősül, és a kötbér követelésén túl az építtető elállhat a szerződéstől.

Fontos, hogy legkésőbb 2025. december 31-ig a miniszter felhívhatja a bejelentések megtételére bármely, már műszaki átadás-átvétellel lezárt építési beruházás érintettjeit is, feltéve, hogy az építési beruházás becsült értéke eléri a nemzeti közbeszerzési értékhatárt, valamint a felhasznált központi költségvetési vagy a nem közvetlen európai uniós forrás mértéke külön-külön vagy együttesen a beruházás becsült értékének ötven százalékát meghaladja.

Lázár János egy korábbi videójában úgy érvelt, hogy a javaslat célja egyrészt a magyar kis- és nagyvállalkozók védelme a nagyobb cégekkel szemben, másrészt annak feltárása, hogy bizonyos külföldi nagyvállalatok milyen mértékben részesültek alvállalkozói szerződésekből az elmúlt években. A miniszter konkrét példaként említette a Strabag, a Swietelsky és a Colas cégeket, amelyek elmondása szerint összesen 1200 milliárd forint értékű alvállalkozói szerződést kaptak Magyarországon az elmúlt időszakban.

Címlapkép forrása: MTI Fotó/Balogh Zoltan