Olyan drága lakást építeni Magyarországon, hogy már alig akad, aki belevág a munkába

Tavaly 13.295 lakóingatlan épült Magyarországon, ez 2016 óta a legalacsonyabb szám volt – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) most közölt 2024-es adataiból. Mindez 6170 lakóépületben valósult meg, hiszen voltak olyan épületek, melyekben több lakás is helyet kapott.

A lakóépületek száma a fentiekhez hasonlóan

2016 óta nem látott mélypontra esett vissza.

A legtöbb elkészült épület földszintes vagy egy emeletes, öt emeletnél magasabb mindössze 31 darab épült. Az épületek 82%-a, több mint 5 ezer tégla falszerkezetű, illetve több mint 4400 beton cserép fedést kapott.

A lakások fajlagos építési költsége tovább emelkedett,

a 2023-as 596 ezer forint után átlagosan 617 ezer forintot tett ki négyzetméterenként, országosan.

Ez a 3,5%-os növekedés ugyanakkor jelentős fékezést jelent a költségeket tekintve, a KSH adatai szerint szintén 2016-ban volt ennél kisebb ütemű a költségnövekedés (2,8%). 2019-től kezdődően pedig egészen 2023-ig rendre kétszámjegyű volt a drágulás, a csúcs 2022 volt, amikor a lakáspiaci pörgés 23,5%-kal drágította az építést egyetlen év alatt.

Új családi házak esetében országosan 608 ezer forint volt az átlagos, egy négyzetméterre jutó kivitelezési költség tavaly, ezen belül nagy volt a szórás a Nógrád vármegyei 538 ezer forinttól a budapesti 759 ezer forintig. Vagyis a fővárosban több mint 40 százalékkal került többe egy családi otthon kivitelezése fajlagosan, mint a legolcsóbb környéken. Ezt persze részben magyarázza az alacsonyabb vásárlóerő, illetve az esetlegesen eltérő műszaki színvonal, azonban mivel ezekben a költségekben nem szerepel a telek ára, így logikusan nagyjából ugyanannyi pénzből lehetne kihozni az építőanyagot, elméletileg egyforma házak esetében az egyetlen számottevő különbség a munkaerő költsége lehet.

Többszintes, többlakásos épületben Nógrádban már 424 ezer forintból ki lehetett hozni egy négyzetméternyi lakást, míg Budapesten ugyanez 661 ezer forint volt. Érdekesség, hogy Fejér és Baranya vármegyékben erőteljes áremelkedés volt ezen a téren, előbbiben 24, utóbbiban 17 százalékkal került többe egy négyzetméter, mint 2023-ban. Ennek eredményeképpen tavaly már hajszálnyival drágább volt itt a kivitelezés, mint a fővárosban. Ezzel szemben például Borsodban a hivatalos statisztika szerint majdnem 30%-kal csökkent a társasházak egy négyzetméterre jutó építési költsége. A családi házak esetében jóval kisebb volt a kilengés: miközben Budapesten 8,7%-kal emelkedett a fajlagos építési költség, Komárom-Esztergom vármegyében 9%-kal csökkent.

Minden lakástípust egybe véve tavaly Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében 17%-kal csökkentek a fajlagos építési költségek, ezzel szemben Baranyában 9,6%-kal emelkedtek, de hasonló, 9% körüli növekedést mértek Fejérben, Szabolcsban és Csongrádban is.

„A fajlagos építési költségekben is megmutatkozik az a tendencia, amit az elmúlt hónapokban már láttunk a keresletet illetően. Szabolcsban vélhetően az ukrán vásárlók kereslete pörgette a piacot, Csongrádban a készülő BYD-gyár beruházása támasztott extra igényt, illetve Baranyában is egyre több szó esik egy közelgő nagy beruházásról. Emellett persze az alkalmazott építési minőség, a megépülő épületek műszaki színvonala is jelentős költségmódosító tényező” – emelte ki a számok láttán Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője.

A KSH adatai szerint a legalacsonyabb költséggel, négyzetméterenként 598 ezer forinttal a 80-100 négyzetméteres lakóingatlanok esetében lehetett számolni, ezzel szemben egy 200 négyzetméter feletti lakás esetében 659 ezer forintra ugrott az átlagos költség négyzetméterenként. Erre az lehet elsősorban a magyarázat, hogy a nagyobb lakásokat jellemzően tehetősebbek engedhetik meg maguknak, akik az építőanyagok esetében is inkább a drágábbakat választják, illetve olyan extra igényeik vannak, melyek megdobják a kivitelezés költségét.

Még egy érdekes adatsort közölt a napokban a KSH 2024-re vonatkozóan: az átlagos kivitelezési idő 778 napra emelkedett a 2023-as 683 napról, vagyis nagyjából három hónappal tovább tartott egy átlagosnak mondható építkezés. Ennél hosszabb idő legutóbb 2016-ban kellett, akkor 854 napot számoltak.

A leghosszabb ideig, nem meglepő módon a többszintes, többlakásos lakóépületek készültek, melyek átlagosan 937 nap alatt épültek meg, miközben egy csoportház esetében ez az adat 626 nap volt. A lakóparki épületek a statisztikai hivatal adatai szerint átlagosan 645 napig készültek, míg egy családi ház 748 nap alatt lett kulcsra kész a kivitelezés kezdetétől.

Az látszik, hogy a költségek emelkedése mellett tovább tartanak a kivitelezések, ami egyrészt a megnövekedett keresletnek, a lakáspiaci pörgésnek tudható be. Emellett szerepe lehet benne a szakemberhiánynak, mellyel az építőipar hosszabb ideje küzd és sokan megtapasztalhatták egy felújítás vagy építkezés kapcsán. A KSH adataiból is kiderül, hogy a lassuló ütemben, de folyamatosan emelkedő építési költségen belül a növekményt tavaly szinte teljes egészében a munkaerőköltség drágulása adta – hangsúlyozta Valkó Dávid. 

A jelen írás nem minősül befektetési tanácsadásnak vagy befektetési ajánlásnak. Részletes jogi információ