Döbbenetes számok: ennyien nem tudják megfelelően fűteni otthonukat Európában

A múlt héten jelent meg az Európai Unió évente kiadott lakáspiaci jelentése, a legfrissebb verzió legutóbbi számai a tavalyi évre vonatkoznak. Ezek alapján látható például, hogy az unió lakói közül

átlagosan kevesebben éltek túlzsúfolt lakhelyen 2024-ben, mint 2010-ben, a korábbi 19%-ról ez a mutató 17%-a csökkent a tavalyi évre.

A legmagasabb arányt, 41%-ot Romániában regisztrálták, Lettországban (39%) és Bulgáriában (34%) is rengetegen élnek túlzsúfolt otthonokban. Ez a mutató a legalacsonyabb Cipruson (2%), Máltán (4%) és Hollandiában (5%) volt. A tavalyi magyar statisztika a 2018-ban bekövetkezett metodológiaváltás miatt nem összehasonlítható a 2010-es értékkel, 2024-ben a lakosság 14,6%-a lakott túlzsúfolt körülmények között.

A lakásminőséggel kapcsolatos adatsoraiban foglalkozik az Eurostat, az EU statisztikai hivatala a fűthetőség kérdésével, ahol szintén bár javul az arány, még mindig szomorú a mérték:

2024-ben az EU lakosságának 9%-a nem tudta megfelelően fűteni otthonát.

A legmagasabb arány Bulgáriában és Görögországban mérhető, mindkét országban egyaránt 19%, majd Litvániában és Spanyolországban, ahol egyaránt 18% volt; Magyarországon a statisztika szerint 6% ez az arány, a legalacsonyabb pedig Finnországban, Szlovéniában és Lengyelországban, mind 3% alatt.

Lakhatási diszkrimináció

2024-ben az EU-ban azok közül, akik az elmúlt öt évben lakást kerestek,

közel 6% érzett legalább egyszer valamilyen formában diszkriminációt.

A jelentés szerint a legmagasabb arányt Spanyolországban és Szlovéniában (9%), a legalacsonyabbat Horvátországban, Magyarországon, Olaszországban és Romániában (mind 1% alatt) jelezték. Uniós szinten a diszkriminációt érzők aránya kétszerese volt a szegénység kockázatának kitetteknél (10%) a nem veszélyeztetettekhez (5%) képest. A különbség minden országban fennállt, kivéve Máltát, Görögországot, Horvátországot és Litvániát. A legnagyobb eltérések Cipruson (17%/2%), Belgiumban (17%/6%) és Csehországban (11%/2%) voltak.

Elviselhetetlen költségterhek a lakhatásban

2024-ben az unió városaiban élők csaknem 10%-a, a vidéken élők 6%-a olyan háztartásban lakott, ahol

a teljes lakhatási költség meghaladta a rendelkezésre álló jövedelem 40%-át.

A városokban a legmagasabb arány Görögországban (29%) és Dániában (23%), a legalacsonyabb Cipruson és Horvátországban volt, itt mindkettő 3%. Vidéken szintén Görögország (28%) és Németország (11%) vitte a prímet, és Cipruson volt a legalacsonyabb arány, csupán 1%. A lakhatási költségteher 23 tagállamban magasabb volt a városokban, és 4-ben alacsonyabb - hiszen a városokban a közművesítés miatt eleve magasabbak az alapköltségek.

Tavaly az EU háztartásai átlagosan a rendelkezésre álló jövedelmük 19%-át költötték lakhatásra. A legmagasabbak a lakhatási kiadások a jövedelem arányában Görögországban (36%), Dániában (26%), Svédországban és Németországban (egyaránt 25%) voltak, míg a legalacsonyabb Cipruson (11%) volt.

A magas költségek miatt sajnos sok háztartásban hátralékok is felhalmozódtak:

2024-ben az EU lakosságának 9%-a élt olyan háztartásban, ahol jelzálog-, bérleti vagy közüzemi számlatartozás volt.

A legmagasabb arányt megint Görögországban (43%), majd Bulgáriában (19%) és Romániában (15%) mérték. A legalacsonyabb Csehországban (3%), majd Hollandiában és Lengyelországban (egyaránt 4%) volt.

A tendencia azonban szerencsés, 2010 és 2024 között uniós szinten a hátralékos háztartások aránya 12%-ról 9%-ra csökkent, és összesen 20 tagállamban lett alacsonyabb a ráta. A legnagyobb csökkenés Horvátországban (30%-ról 9%-ra), a legnagyobb növekedés pedig Görögországban (31%-ról 43%-ra) következett be.

Az építőipar súlya a teljes gazdaságban

2024-ben az építőipar részesedése az EU bruttó hozzáadott értékéből (GVA) 5,5% volt. A legmagasabb Romániában (8,8%), Szlovákiában (8,6%) és Horvátországban (7,7%), a legalacsonyabb pedig Görögországban (2,2%), Írországban (2,7%) és Máltán (3,8%).

A bruttó hozzáadott érték egy makrogazdasági mutató, amely egy szektor, ország vagy régió által létrehozott teljes értéket méri.

2010 és 2024 között az építőipar részesedése kiegyensúlyozottan változott az EU-n belül, 13 országban csökkent, 12-ben nőtt, míg Belgiumban és Ausztriában változatlan maradt. A legnagyobb növekedést Horvátország érte el (5,4%-ról 7,7%-ra), a legnagyobb csökkenés pedig Spanyolországban volt megfigyelhető (9,1%-ról 5,7%-ra).

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images

A jelen írás nem minősül befektetési tanácsadásnak vagy befektetési ajánlásnak. Részletes jogi információ