Lassult a lakásár-emelkedés decemberben, nincs már ennyi pénze az embereknek

Budapesten a vevők fizetőképessége elérte a plafont, ami gátat szabott a drágulásnak

– idézi az ingatlan.com közleménye gazdasági szakértőjét, Balogh Lászlót.

A kereslet október óta már nem tudja fenntartani a korábbi növekedési ütemet, ami gyorsan megjelent a fővárosi lakásárak alakulásában is.

Pest megyében szintén érdemi lassulás következett be. A novemberi 1,7 százalékos havi drágulás decemberre bőven 1 százalék alá csökkent, vagyis az áremelkedés üteme egyetlen hónap alatt látványosan lassult a fővárosi agglomerációban is.

Az ország többi részén összességében nem történt jelentős fordulat, ugyanakkor Közép- és Dél-Dunántúlon az elmúlt hónapok átlagánál nagyobb tempójú áremelkedés volt tapasztalható. Ez elsősorban az év közbeni korrekciónak tekinthető, mivel az év második felében a Kelet-Magyarországi régiók árai tempósabban nőttek a Nyugat-Magyarországi lakások árainál.

Éves szinten két számjegyű drágulás

Bár havi szinten a vevők számára kedvezően alakultak az árak decemberben, 2025 egészében az egy évvel korábbihoz képest jelentősen nőttek az árak: országosan 18 százalékkal, Budapesten pedig 20 százalékkal.

Balogh azonban elmondta, hogy az első félévben ennél még jóval tempósabb volt az éves drágulás, de az éves mutatót mérsékelte a bázishatás, tehát a 2024 végi, érezhetően növekedő árak. Ekkor ugyanis már az állampapírokból kiszálló és a lakáspiacra visszatérő befektetők kezdtek aktívak lenni.

A lakásárak alakulása továbbra is szorosan együtt mozog a kereslet változásával. Október óta a kereslet lanyhulása az addigi drágulást stagnálássá alakította. Ennek hátterében egyrészt az áll, hogy

sok vásárló elérte a fizetőképességének felső határát,

másrészt Budapesten az Otthon Start Program 1,5 millió forintos négyzetméterár-sapkája érezhetően visszafogta áremelkedést.

Mennyibe kerülnek most az eladó lakások és házak?

Több budapesti kerületben a használt lakások a múlt év utolsó hónapjaiban alig mutattak változást. A XXIII. kerületben a december végére 817 ezer forintra csökkent az átlagos négyzetméterár a szeptemberi 831 ezer forintról. Az egyik legnépszerűbb és legjelentősebb választékot nyújtó XIII. kerületben a múlt év gégén közel 1,6 millió forint volt az átlag, ami lényegében megegyezik a szeptember eleji értékkel.

Szeptember eleje óta mindössze 1-2 százalékos drágulás, azaz majdnem stagnálás jellemezte az I., az V., a VI. és a III. kerületet is.

„Elsősorban a drágább városrészekben látható árkorrekció, ami annak is köszönhető, hogy ezekben a kerületekben már az Otthon Start program indulása előtt is a másfél millió forintot közelében jártak a négyzetméterárak” – fogalmazott Balogh.

Debrecenben év végére a használt lakások és házak átlagos négyzetméterára elérte az egymillió forintot, míg a legolcsóbb megyeszékhely Salgótarján lett 289 ezer forintos árszinttel. A nagyvárosok lakóingatlanjainak felértékelődését jól jellemzi, hogy már négy olyan megyeszékhely van, ahol az átlagos négyzetméterár meghaladja a 900 ezer forintot. Szegeden 955 ezer, Székesfehérváron 923 ezer, Győrben 922 ezer, Veszprémben pedig 913 ezer forint az eladó lakások és házak átlagos négyzetméterára.

Idén is élénk maradhat a forgalom a lakáspiacon. A használt lakások esetében viszont

újabb árrobbanásra nem lehet számítani a vevők fizetőképességének korlátai miatt,

illetve annak köszönhetően, hogy az eladók már minden eddig ismert tényezőt beáraztak ami hatással lehet a forgalomra vagy az árakra. A használt lakások drágulását fékezheti az is, hogy a lakásfejlesztők több ezer olyan új lakással jelenhetnek meg a kínálatban, amik megfelelnek a 3 százalékos hitel feltételeinek. Budapesten bizonyos kerületekben és városrészekben emiatt közel azonos árszintre kerülhetnek a használt és az új lakások, ami érdekes fordulatokat hozhat az ingatlanpiacon 2026-ban.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images

A jelen írás nem minősül befektetési tanácsadásnak vagy befektetési ajánlásnak. Részletes jogi információ