Kitarthat az építőipar lendülete a következő pár évben, de a hosszabb távú fejlődéshez az ágazat cégeinek teljes szemléletváltása szükséges. Az állam túlzott megrendelői jelenléte nem kívánatos, járulékcsökkentés, átgondoltabb szakképzés szükséges - vélekedett több meghatározó cég vezetője a Portfolio szerdai, Építőipar 2019 konferenciáján.


Nagygyörgy Tibor, a Biggeroge Property Zrt. vezérigazgatója szerint a túlkeresletben egyfajta hiánygazdaság figyelhető meg, egy ilyen helyzetben az államnak visszafogottabban kellene szerepelnie. "Kontraciklikus építőipari politikára van szükség". Plusz finanszírozási organizációs költségek jelennek meg, ennek a féken tartása közös érdeke lenne a magán szférának és az államnak.


A fejlesztő cég vezetője meg is adta az egyik orvosságot: a szétaprózott szerkezet megszüntetését - több más intézkedés mellett - úgy lehet elérni, hogy drasztikusan csökkentik a tb-járulékot vagy célzottabb lesz a cégek támogatása. A szétaprózottság miatt nem lehet megfelelő szervezettséget kialakítani, nem lehet odakötni a cégekhez a munkavállalókat és nem állítható meg az elvándorlás - fűzte hozzá.

Scheer Sándor, a Market Építő Zrt. vezérigazgatója ezzel szemben inkább a szigorúbb ellenőrzésben látja a megoldás kulcsát. "Átrendeződés lesz, ha ez megvalósul, ez lesz igazán jó az egész szektornak és az államnak is, hiszen fehérebb lesz a gazdaság és több adóbevételhez is jut a költségvetés." Nem támogatta viszont az állam erős megrendelési jelenlétét.



Meddig tart az építőipari konjuktúra? - tette fel a kérdést Takács Ernő, a WING Zrt. igazgatója , a beszélgetés moderátora, egyben az Ingatlanfejlesztői Kerekasztal Egyesület vezetője. Gegesi Kiss Tamás, a Gépész Centrál Kft. ügyvezető igazgatója. úgy látja, hogy az ágazat zöme gyorsabban lesz képes elvégezni a sok-sok munkát, ami most látható. "Nincs más lehetőség, mint hatékonyabban dolgozni. Ha koncentráltabban tudunk dolgozni, akkor lesz pozitív változás és fennmaradhat a lendület. A sok kihívás inkább lehetőség, egy soha vissza nem térő alkalom. Nem a munkáért kell szaladni, csak az a dolgunk, hogy elvégezzük a munkát" - fűzte hozzá.



Nagygyörgy Tibor szerint inkább a nemzetközi gazdaságnak lesz szerepe abban, hogy kitartson a lendület 2023-ig, netán 2030-ig, amit György László, az Innovációs és Technológiai Minisztériuma államtitkára jósolt. Bírálta viszont az állam elszívó erejét, amely most még igen erős és ettől is szenved a magánszektor. "A béremelkedés örvendetes, ezzel talán visszacsábítható a jelenleg külföldön dolgozó szakképzett munkaerő egy része" - toldotta meg álláspontját.

Az államtitkár - részben előadására utalva - azt mondta: az állami Beruházási Ügynökségnek pont az lesz a feladata, hogy koordinálja az állami keresletet illetve közvetve segítse a társadalompolitikai feladatok teljesülését. "Ha sikerül a gazdaság fehérítése, akkor a megmaradt pénzből eldönthetjük, hogy az építésgazdaság további támogatására költünk - például a tb-járulék csökkentésére - vagy a lakosság, a családok külömböző újabb megsegítésére". - fejtette ki György László.



Központi téma volt a beszélgetésen a munkaerőhiány kezelésének lehetősége, továbbá a kapacitások növelésének esélyei. "Az a kívánatos, hogy a Magyarországon megvalósuló beruházásokat magyar vállalkozások magyar munkaerővel végezzék el" - tette meg a felütést ezzel kapcsolatban György László, aki szerint sok szakmunkás már visszatért külföldről, illetve még több jönne, ha jobbak lennének a körülmények. Sokkal borulátóbb volt ezzel kapcsolatban a Gépész Centrál Kft. képviselője. A szakképzés színvonalának látványos emelését sürgette. Nagygyörgy Tibor nem látott problémát abban, hogy külföldi munkaerőt is bevonjanak a cégek, de szerinte még sok cégnél hiányzik a beáramló külföldi munkaerő irányítását felkészülten végző menedzsment.

Scheer Sándor a munka hatékonyságának alacsony szintjét tartotta súlyos problémának. A belső folyamatok rendbetételét is elengedhetetlennek mondta. Árnyaltan arra utalt, hogy "a jövedelmek kifehérítése sokat segítene, az átláthatóbb és alacsonyabb bérterhelés nagyon sürgető". Elismerte, hogy számottevően nőnek a kivitelezési költségek, de azt is elmondta, hogy a beruházói oldal képzése is fontos. Szerinte a költségnövekedés egy részét éppen az okozza, hogy nem megfelelő a beruházók felkészültsége, nincs meg a kívánatos összhang a tervezők és a beruházók között.



Fotó: Pictorial Collective