1750 milliárdnyi túlárazás felett szemet hunytak Magyarországnak
Uniós források

1750 milliárdnyi túlárazás felett szemet hunytak Magyarországnak

Vízi Ildikó

1 2 3

Korrupciós technikák és kirívó esetek.
1. Indokolatlanul kiválasztott fejlesztési célok

A források korrupt felhasználásának egyik csoportja a társadalmilag nem indokolt, egyes kedvezményezetteket indokolatlanul preferáló fejlesztési célt határoz meg. A tanulmányban példaként hozzák fel a székesfehérvári, vagy a váci vasútállomások felújítását, bővítését, de a sokat emlegetett stadionépítési program is ebbe a kategóriába tartozik a TIM szerint.

Egy másik lehetséges mód arra, hogy a fejlesztéspolitikai preferenciák megválasztása hatással lehet a korrupcióra, ha programszintű forrásallokációs döntések születnek. Erre példaként említi az anyag azt, hogy a 2014-2020-as programozási időszak forrásainak 60 százalékát közvetlen gazdaságfejlesztésre kell fordítani.

2. Befolyás érvényesítése a projekt kiválasztási folyamatban

Olyan projektek is kapnak támogatást, amelyek nincsenek összhangban a fejlesztési célokkal, illetve olyan kedvezményezetteket választanak ki, akik, vagy amelyek nem a célokkal összhangban lévő tevékenységet folytatnak. A projektkiválasztás valamilyen külső befolyás hatására történt, illetve a döntéseket a felelős hatóságok a kedvezményezettek érdekében, irányítottan hozzák meg.

A TIM anyaga visszaidézi azt, amikor az Átlátszó.hu beszámolt egy ilyen esetről. Eszerint bár a megújuló energiát hasznosító beruházásokat a világon mindenhol támogatják, de a magyar Pannergy Nyrt.-vel a szokottnál is bőkezűbben bánnak a döntéshozók. A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség a KEOP-2012-4.10.0/B pályázati konstrukció keretében három, a céghez kötődő pályázatot is támogatott egymáshoz képest rövid időkülönbséggel: a DD Energy Termelő és Szolgáltató Kft. 1 milliárd forintot, a Geo-Wendung Zrt. kistokaji projektje 980 millió Ft-ot, a Kuala Kft. pedig további 1 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást kapott.

A befolyás-érvényesítés másik formája az anyag szerint az, amikor a korábban a források felett kontrollt gyakorló szervezeteknél dolgozó szakemberek a magánszférában tanácsadói, főleg pályázatírói szerepben folytatják munkájukat mutat rá az anyag.

3. Pályázatok kedvező elbírálása magas arányú pályázatírói díjazás ellenében

Amióta Magyarországon nagyobb tömegben elérhetővé váltak a pályázatok útján megszerezhető fejlesztési források, kialakult a pályázatírói szolgáltatás piaca. A TI szerint a pályázatíró tevékenységét akkor tekintjük korruptnak, ha közvetlen befolyással bír a projekt kiválasztási döntésre, és ezt a befolyást érvényesíti a díjazásában. A módszernek különböző változatai lehetségesek aszerint, hogy a szereplők közül kik részesednek a korrupcióval megszerzett jövedelemből.

A tanulmány említ egy olyan esetet, amikor a pályázatíró cég belső információkkal rendelkezett a pályázat kiírásáról, indításáról, illetve felfüggesztéséről, továbbá fogalmazhatunk úgy, hogy "kerettel" rendelkeztek az egyes kiírások esetében.

A TIM szerint csökkentheti a korrupciós kockázatokat az, hogy a kormány erőteljesen korlátozza a 2014-2020-as fejlesztési ciklusban az elszámolható költségek mértékét. Így tehát a pályázatírók díjazása nem sorolható az elszámolható költségek közé és a projektmenedzsmentre is csak legfeljebb 2,5 %-os költségkeret áll rendelkezésre a pályázati kiírások többségénél.



1750 milliárdnyi túlárazás felett szemet hunytak Magyarországnak
4. Pályázatok kedvező elbírálása túlárazott szolgáltatás igénybe vételéért cserébe

Ez a módszer hasonlít az előző pontban leírtra, mert itt is egy erősen túlárazott szolgáltatás igénybevételéhez kötik a támogatás elnyerését, itt azonban nem a pályázatíró, hanem valamilyen más szolgáltató szerzi meg a járadékot. E módszernél a projektkiválasztás kiírói, elbírálói ahhoz a feltételhez kötik a támogatás elnyerését, hogy abból az általuk megnevezett közreműködőnek is megbízást kell adni a megvalósítás során, rendszerint a piacinál lényegesen magasabb áron.

A TIM által készített interjúk során elmondott példák egyike az volt, amikor egy képzési komponenst is tartalmazó projektnél a kiírók megneveztek egy konkrét vállalkozást, amellyel 8 millió forintért volt "ajánlott" szerződést kötni, miközben a szolgáltatás valós piaci értéke körülbelül 1,5 millió forint volt.

5. A piacinál lényegesen magasabb árral elszámolt költségek

A pályázati kiírások jó része lehetővé teszi funkcionálisan meghatározott eszközök és szolgáltatások beszerzését. A járadékszerzés egyik módja, ha a kedvezményezettek az eszközöket, szolgáltatásokat a piaci árnál lényegesen drágábban szerzik be. A módszer alkalmazásához szükség van az alvállalkozók, szállítók közreműködésére is, mert az első lépésben náluk keletkező járadékot valamilyen módon meg kell osztani a többi szereplővel.

Példaként került megemlítésre a tanulmányban, amikor egy projekt során egy gép beszerzése piaci áron körülbelül 40 ezer euró lett volna, de a pályázatban a gép beszerzése és elszámolása 200 ezer eurós áron történt meg.

A túlárazott termékek, szolgáltatások elszámolásának vannak áttételes, sőt határon átnyúló folyamatok keretében megvalósított komplex változatai is. Erre az esetre nagyon jó példa az, amikor egy cég szlovákiai vállalattól 1,7 millió euróért vett meg egy olyan berendezést, amelynek beszerzési ára Szlovákiában 262 ezer euró volt. A túlárazással szerzett járadék egy része közvetítői jutalékként került az érintettekhez. A járadék másik részét a projekt önrészének előteremtésére használták. Az viszont nem derült ki a tanulmányból, hogy ebben a folyamatban a pályázat kezelői közreműködtek-e.

A hazai vizsgálatok is tártak fel olyan eseteket, ahol a drasztikus túlárazást úgy valósították meg, hogy a csalást részben nemzetközi áru- és pénzmozgással próbálták leplezni. Nagyon jó példája ennek a lehetőségnek, amikor a kedvezményezett egy új papírtáska-gyártó gépsort vásárolt 599 millió forint értékben, amihez 233 milliónyi támogatást nyert el. A kedvezményezett a szóban forgó új gépet nem szerezte be, ehelyett egy használt gép beszerzésére került sor, meghamísította a szállítóleveleket, átfestették és a gyártási és típusszámát eltávolították, és új, a gyakorlatban nem is használt számmal látták el.

Sajátos esete a túlárazott beszerzésnek az, amikor ugyanazt az eszközt (esetleg szolgáltatást) két támogatott projekt kertében is elszámolják, és így jutnak járadékhoz. A KEHI erre a lehetőségre is talált példát a vizsgálatai során. Egy hazai költségvetési támogatást érintő ellenőrzés során a hivatal a hazai támogatásból beszerzett gép helyszíni megtekintése során azt észlelte, hogy azon az európai uniós forrásból történő beszerzésre utaló tábla van elhelyezve.

Kirívó és tanulságos eset

A tanulmány kitér egy nagyon furcsa ügyre, ami a csalások rendszerszintű elfogadását jól illusztrálja. A kistelepüléseken megépített, kirívóan drága játszóterek esetén a települési önkormányzatok helyett az állam magára vállalta a támogatások visszafizetési kötelezettségét, mintegy legitimálva azt, hogy a kistelepülések a hiányzó önrészt a vállalkozó járadékszedésén keresztül oldották meg, amit a masszív túlárazás teremtett meg.

Ezzel az állam gyakorlatilag magára vállalta az anyagi következményeket anélkül, hogy a csalás felelőseit és a korrupció gyanúját kivizsgálta volna. Ezzel a magatartással az állam erősítette a csalás és a korrupció kockázatát, hiszen az érintettek levonhatták azt a tanulságot, hogy még a lebukás sem jár hátrányos következményekkel.

Egy másik kirívó példát az Irányító Hatóságok vezetői neveztek meg a TI-nek adott interjúk során. Eszerint a hazai gyakorlatban az ajánlatkérők nem alkalmazzák azokat a szankciókat, amelyeket a törvényi szabályozás és a szerződések lehetővé tesznek: a kötbérezést, a teljesítési és a jól teljesítési garancia lehívását. Ezzel az ajánlatkérők gyakorlatilag elfogadják azt, hogy a projektek túlárazottan valósulnak meg azokban az esetekben, amikor a kivitelezők nem a szerződésben foglaltaknak megfelelően teljesítenek.

6. Egy konkrét ajánlattevőre szabott közbeszerzés

A pályázati kiírás finomhangolásához hasonlóan a módszer célja, hogy egy előre kiválasztott pályázó nyerje meg a közbeszerzést, ebben az esetben a pályázó szervezetre vonatkozik az irányított paraméterezés. Leggyakoribb formája, amikor az elvárt referenciákat a kiírók úgy állapítják meg, hogy csak a kiszemelt szervezetre vonatkozzon, akár azon az áron is, hogy a feladat teljesítéséhez az elvárt tapasztalatra valójában nincs szükség.

Az irányított közbeszerzés másik eszköze, amikor a bonyolult kiírások esetében az egyes részleteket a kiírók, elbírálók szelektíven kezelik. A kizárni szándékozott ajánlattevőnél olyan elemeket keresnek, amelyeknél mód van kizáró okokat találni, miközben más szereplőknél nem alkalmazzák ezt a szigort. A legismertebb közelmúltbeli eset az, hogy az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság (Eduvizig) a Győr-Gönyű kikötő továbbfejlesztésére kiírt közbeszerzésen hamis adatszolgáltatásra hivatkozva kizárta az eljárásból a Közgép Zrt.-t. Az indok az volt, hogy a vállalkozó által a megvalósításhoz felhasználni kívánt komp zárt fedélzetének területe nem érte el az 500 négyzetmétert. Korábban egyáltalán nem voltak a hatóságok ennyire szigorúak a céggel.

7. A közbeszerzési kiírás "finomhangolása" a piac korlátozása céljából

A módszer lényege, hogy a pályázat kiírása során (formailag szakértői megalapozással) olyan paramétereket határoznak meg, amelyeket a bírálat során referenciaértékként használnak. A paraméterek egy részét jelentősen eltérítik attól, ami szakmailag indokolt, és ezt a preferált pályázó tudomására hozzák. Így a pályázati anyagot tisztán szakmai megfontolás alapján elkészítőknek nincs esélyük arra, hogy referenciaértéket "eltalálják", és a preferált pályázó győzelme könnyen biztosítható.

A tanulmányban interjút adók több olyan esetről is tudtak, amikor a megbízók által preferált ajánlattevők hozzájutottak a "kulcsinformációhoz", és ezzel nyerték el a megbízást - többnyire hosszabb távú, nagy értékű tanácsadási munkát.

8. Megbízás odaítélése saját erő juttatása ellenében

A kedvezményezettek a vállalkozóval együttműködve néha alkalmazzák azt a módszert, hogy utóbbi előre átutalja az önrészként szolgáló összeget a kedvezményezett szervezetnek, amely olyan árazással tervezi és valósítja meg a projektet, hogy a tisztán támogatásból fedezett rész is elég legyen a vállalkozónak. Jó példa erre a problémára az a fentebb már említett eset, amikor kistelepülések önkormányzatai játszótér építésére kaptak uniós forrást, de az önrészt nem tudták előteremteni.Emiatt elfogadták annak a kivitelezőnek az ajánlatát, amelyik túlárazással építette be a költségekbe azt az összeget, amely az önkormányzatok "önrészét" fedezte.

A vizsgálatok után azonban nem büntették meg a korrupcióban résztvevőket, hanem az EU-s bírságot a költségvetés magára vállalta. Ez tehát nem ad visszatartó erőt az érintett szereplőknek, hanem inkább bátorítást, ami így a "csalási háromszög" fontos elemének számít.

9. Komplex módszerek

A korrupciós módszereket gyakran egymással kombinálva alkalmazzák. Leggyakoribb formája az, amikor a közbeszerzés nyertesének irányított kiválasztása kapcsolódik a relatív vagy abszolút túlárazáshoz - mutat rá az anyagban a TIM.
1 2 3
koronavirus veszélyhelyzet tudnivalók
forint arfolyam
sanghajitozsde
koronavirus orbán viktor
orbanviktor
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
Online kurzus
Akár 100 000 Ft-al elkezdhető, hosszú távú megtakarítási módszer.
Online előadás
Hosszú távú befektetés, folyamatos megtakarítás okosan.
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Kiadó modern irodaházak

Az iroda ma már több, mint egy munkahely. Találják meg most cégük új otthonát.

Infostart.hu
2020. április 21.
A koronavírus és a magyar bankszektor
2020. június 2.
Smart Logistics 2020
2020. június 9.
Portfolio-MAGE Járműipar 2020
2020. június 10.
Hitelezés 2020
európai bizottság_getty_stock