Nagy csapás érheti Magyarországot - Kiderült, ezermilliárdok sorsa a tét
Uniós források

Nagy csapás érheti Magyarországot - Kiderült, ezermilliárdok sorsa a tét

Portfolio
Súlyos hibákra bukkantak Magyarország legnagyobb keretközbeszerzésének eddigi lebonyolítása során az Európai Bizottság auditorai és ha nem sikerül kimagyarázni az ügyet, illetve ha Brüsszel nagyon ellenséges lesz végig velünk, akkor a Portfolio értelmezése szerint több ezermilliárd forintnyi EU-támogatásunk kifizetésének felfüggesztése is bekövetkezhet. Az biztos, hogy a kormány ezt nem fogja annyiban hagyni és már most látszik, hogy komoly (jogi) csata készül.

Mi a lényeg?

Az egész ügy lényege, hogy Magyarország eddigi legnagyobb közbeszerzési csomagjánál az illetékes hazai hatóság utólag kiadta a tanúsítványt, hogy minden rendben volt, miközben olyan szereplőket zártak ki a közbeszerzésből, akiket nem kellett volna és olyanok nyertek, akiknek nem kellett volna. A súlyos hibát egy előzetes jelentéstervezetben immár írásban is megállapították az Európai Bizottság auditorai és emiatt az EU-pénzek elosztásának irányítási és kontroll mechanizmusaira

a legrosszabb besorolást adnák.

Ez pedig az érintett források felfüggesztését vonná maga után.

Bár hangsúlyozzuk: most csak egyetlen ügyről van szó, ahol a hibát látja a Bizottság, de a hatóság fontos szerepe miatt ezt az ügyet akár ki lehet terjeszteni sok más EU-s közbeszerzés megítélésére is. Ha pedig ez tényleg így lenne, akkor ebben a Magyarország számára legrosszabb esetben állna elő az a helyzet, hogy akár többezer milliárd forintnyi EU-támogatást is felfüggeszthetnek átmenetileg. Ezt nyilván szeretné elkerülni a kormány a következő hónapok tárgyalásai során.

Az ügy előzményei

A 24.hu még július elején írta meg, hogy a 420 milliárd forintos vízügyi keretközbeszerzéseknél (6 régióra térségenként 70-70 milliárd forint) súlyos problémát találtak az uniós auditorok: az érvényesnek és nyertesnek kihirdetett ajánlatok közül többet valójában érvénytelennek kellett volna nyilvánítani. Ezt az információt pontosította tegnapi cikkében a Zoom.hu, amely az immár angolul írásban is megérkezett brüsszeli audit jelentéstervezet alapján azt írta:

a 69 érvényes ajánlatból 62-t ki kellett volna zárni

azon logika alapján, amellyel a cseh hátterű KKEU konzorciumot kizárták egy mintafeladat teljesítése alapján. Emellett a 6 régió 24 nyertese közül csupán négy esetben találták érvényesnek és alkalmasnak az ajánlatot. (A cikk szerint az Észak-Dunántúl régióban a Penta Kft., Délkelet-Magyarországon a He-Do Kft., illetve a Penta Kft., az Észak-Magyarország régióban a He-do Kft. tett érvényes és alkalmas ajánlatot, azaz például a Mészáros és Mészáros Kft.-vel felálló M-E konzorcium is érvénytelen ajánlatot tett.)

A Portfolio helyzetértelmezése és információi szerint a fő gond még csak nem is a keretközbeszerzési megoldással, és annak kialakított szabályrendszerével van. (Pedig ezt is felrótta most is a Bizottság: 6 térségben 70-70 milliárdos kiírás, 4 évre bebetonozott nyertesek előre még nem kellően részletezett feladatokra, a verseny is sérülhetett és ez az árakat is feltornászhatta. Éppen emiatt javasolja most a Bizottság, hogy ne hetvenmilliárdos tömbökben, hanem projektenként, és új szerződések mentén kössék meg a szerződéseket.)

Ehelyett inkább azzal, hogy a közbeszerzés mintafeladatának értékelése során az ajánlatkérő Nemzeti Fejlesztési Programiroda Nonprofit Kft. (azaz a Nefpi) diszkriminatívan járt el, illetve mindezt utólag jóváhagyta a közbeszerzési tanúsítványt kiadó közbeszerzési felügyeleti hatóság is (KFF), amely a Miniszterelnökség berkein belül működik. A diszkrimináció azt jelenti, hogy olyanokat zárt ki a mintafeladat megoldása során, akiket nem kellett volna és közben olyanok kerültek be a térségenként 4-4 nyertes közé, akik közül sokat ki kellett volna zárni.

25%-os pénzügyi büntetés a kilátás

Az EU-s szabályok szerint ha rossz beszerzési ajánlattípust választott volna a magyar ajánlatkérő Nefpi, akkor a közbeszerzéssel érintett uniós támogatás 100%-ára tennének pénzügyi korrekciós (büntetési) javaslatot a Bizottság auditorai. Most viszont a vizsgálati eredmények alapján a közbeszerzés során alkalmazott diszkrimináció gyanúja áll fenn és ezért "csak" 25%-os korrekcióra tesznek javaslatot a bizottsági auditorok.

Ez azt jelentené, hogy a magyar hatóságok által benyújtandó vízügyi fejlesztési számláknál 25%-os automatikus levonást kellene alkalmazniuk. Magyarul az igényelhető uniós pénznek a 25%-át ne is kérjük, mert úgysem fogja kifizetni Brüsszel a diszkriminációra hivatkozva. (Ezt a részt is a magyar költségvetésnek kellene állnia EU-s támogatás helyett. A büntetéssel érintett EU-pénzt pedig más fejlesztésekre nyilván fel tudnának majd használni a magyar hatóságok, így az ügyből nem következne automatikusan forrásvesztés.

A 24.hu korábbi cikke szerint valahol 150-200 milliárd forint között járhatott július elején a megkötött szerződések összege és így a 25%-os korrekció akár 40 milliárdos büntetést is jelenthetne. Ahogy akkor felhívtuk rá a figyelmet, most is fontos: a lap arról nem írt, hogy mennyi volt a tényleges kifizetés, hiszen a korrekció a későbbiekben valójában csak ezt érinthetné.

Három lehetséges irány

Úgy tudjuk (és a Zoom.hu is írt erről), hogy a minap angolul megérkezett brüsszeli előzetes auditjelentés egyrészt azt tartalmazza, hogy a vízügyi keretközbeszerzés során keletkezett számláknál 25%-os legyen a korrekció.

Több forrásból úgy tudjuk:

a magyar kormány mindent meg fog tenni azért, hogy ez a 25%-os korrekció ne következzen be.

Két hónap van válaszolni a felvetésekre és például az a magyar érvelés egyik alapja, hogy történt-e valójában érdeksérelem azoknál, akiket kizártak és az mekkora lehetett (a kizárt szereplők valójában nem is kaptak volna munkát, így számla sem keletkezett volna). A várhatóan kemény jogi harcra utal, hogy a Zoom.hu információi szerint a kormány már felkérte a világ egyik legdrágább ügyvédi irodáját, a DLA Pipert, hogy vívjon meg Brüsszellel.

A levélben tudomásunk szerint az a bizottsági "kérés" is benne van, hogy a vízügyi keretközbeszerzés folyományaként a továbbiakban ne legyenek olyan számlák, amikre szintén alkalmazni kellene a 25%-os korrekciót. Ez azt jelenti, hogy szüntessük meg ezt a problémás helyzetet.

A fentiekből három irány, illetve azok kombinációja körvonalazódik:
  • Az összes, a vízügyi keretközbeszerzés során megkötött szerződést felmondja az állami fél és újra kiírják, illetve lebonyolítják a közbeszerzéseket, de nem tömbösítve, hanem projektenként. A bizottsági levél konkrétan ezt az utat veti fel, de úgy tudjuk, hogy ezt nagyon nem szeretné a kormány, mert ezzel egyrészt sok időre leállnának ezek a projektek (amelyek nemzetgazdaságilag is érezhető méretűek), másrészt így az érintett KEHOP előrehaladása is igencsak "megborulna".
  • Azoknál a szerződéseknél, amelyeket már megkötöttek és vonatkozna rájuk a bizottsági auditorok által javasolt 25%-os korrekció, vitatják a jogalapot (ld. nem történt érdeksérelem). Ha nem sikerül meggyőzni őket, akkor az érintett számlacsomagnál Magyarország bevállalhatja a 25%-os korrekciót, azaz EU-s pénz helyett a magyar költségvetésre száll át ez a fentiekben vázolt, nagyságrendileg 40 milliárdos teher és ezen keretközbeszerzések során további szerződéseket már nem kötnek, hogy ne keletkezzen további problémás számlaállomány.
  • A második változathoz kapcsolódóan a 420 milliárd forintnyi összes munkából még le nem szerződött állományra elindítanak új közbeszerzéseket, hogy azokban már szintén problémamentes fejlesztési számlák keletkezzenek.

Utóbbi két megoldás kombinációjával tehát el lehetne érni azt a bizottsági kérést, hogy a továbbiakban a fenti hibából már ne keletkezzen további probléma.

A Zoom.hu cikkében jelzett bizottsági levél a nagy keretközbeszerzésekhez kapcsolódó tanácsadói szerződéses munkák túlárazási gyanúját is tartalmazza.

A legsúlyosabb értékelés és potenciális következményei

A bizottsági levél mindezek mellett azt is tartalmazza: amiatt, hogy a KFF utólag jóváhagyta a valószínűleg diszkriminatív közbeszerzéseket (kiadta a szabályossági tanúsítványokat),

maga a KFF sem működik jól,

így az audit során vizsgált "irányítási és kontroll mechanizmusok" nem működnek. A Bizottság négyfokozatú skálán értékeli, hogy egy adott országban felállított irányítási és kontroll mechanizmus hogyan működik és a korábbi auditok során jellemzően csak kisebb problémákat találtak, emiatt a kettes értékelést adták (az egyes a legjobb, a kettes a kisebb hibák melletti működésre utal). Most viszont az előzetes jelentéstervezet a legrosszabb, négyes besorolást adná.

Ezt is nyilvánvalóan vitatni fogják a magyar hatóságok a következő két hónap során. Az elküldendő magyar válasz figyelembe vételével a Bizottság majd egy magyar nyelvű végleges auditjelentést készít és ekkor állapítja majd meg a Bizottság, hogy a négyfokozatú skálán hányasra értékeli a magyar irányítási és kontroll mechanizmusokat az adott területen.

Ha addig nem sikerül meggyőzni Brüsszelt és ebbe a végleges jelentésbe is a négyes, azaz legrosszabb minősítés kerülne, akkor nagy kérdés, hogy ebből, a KFF-es hibából, mi következik.

Értelmezésünk szerint a legjobb esetben a Környezetvédelmi és Energiahatékonysági Operatív Programon belül (a KEHOP terére írták ki a vízügyi keretközbeszerzéseket) felfüggesztenék az összes olyan fejlesztési terület (prioritás) pénzeinek a kifizetését, amelyhez a KFF-nek köze volt/van, azaz a közbeszerzés folyamatának végigkövetése során volt/van szerepe. Ez több százmilliárd forintot tenne ki.

A legrosszabb esetben viszont ezt az ügyet kiterjesztheti Brüsszel több más Operatív Programra is, amelyekben a KFF-nek szintén fontos előzetes, menetközbeni és utólagos ellenőrzési feladata van. Így tehát ha nem is totális (horizontális, az összes uniós támogatásra érvényes) felfüggesztés lépne hatályba, de legalábbis a 10 Operatív Program jelentős részére, több ezer milliárd forintra vonatkozó felfüggesztő határozat is születhetne. (Érdekes kérdés azonban, hogy megalapozott lenne-e az, ha egyetlen ügyben talált súlyos KFF-hibát ennyire széles forráshalmazra kiterjesztene a Bizottság.)

Hogyan tovább?

Fontos, hogy a felfüggesztés nem jelentené ezeknek a forrásoknak az elvesztését, azaz ez egy különálló vonal a fenti 25%-os pénzügyi büntetési mértéktől. Akármilyen széles forrástömegre is vonatkozna egy ilyen felfüggesztő határozat, a kifizetések blokkolását addig biztosan nem oldaná fel Brüsszel, amíg a viták minden területen kétséget kizáróan el nem rendeződnek. Ez sok hónapot is igénybe vehet.

Addig persze itthon haladhatnak tovább a kifizetések a pályázók felé (azt úgyis a magyar költségvetés előlegezi meg, aztán a beérkező számlákat utólag nyújtja be elszámolásra a Bizottsághoz), de lehet azért kockázata a magyar büdzsének. Mégpedig amiatt, hogy
  • egyrészt mikor jönnek majd meg a brüsszeli pénzek (ha hosszú ideig nem jönnek, akkor annyira szétnyílna az itthoni és a brüsszeli kifizetés közötti különbség, hogy az a pénzforgalmi államháztartási hiányt nagyon megnövelné, így idővel esélyes, hogy az itthoni kifizetések tempóját is le kellene "csavarni")
  • másrészt tényleg mindent kifizet-e majd Brüsszel (a felfüggesztés feloldása érdekében végett vizsgálatok nem tárnak-e fel további problémákat, amelyek miatt újabb pénzügyi büntetési javaslatokat is magukkal vonnának). Emiatt tehát indokolt lehet óvatosabban haladni az itthoni kifizetésekkel, nehogy később még több olyan számla keletkezzen, ami miatt a fent említettnél akár jóval több büntetési tétel is előállhat.

Arra, hogy a KFF hibájából eredő probléma négyes fokozatú értékelés esetén hogyan lenne orvosolható, és mi lesz ennek az egész ügyhalmaznak a kimenetele (tényleg lesz-e felfüggesztés, milyen körben, stb.), azért nem lehet egyelőre konkrét választ adni, mert nincs rá itthon precedens.

Az mindenesetre nyugtalanító, hogy májusban, amikor az Európai Parlament elindította az atombombának is számító 7-es cikkely szerinti eljárás nulladik lépését, akkor ebben a határozatban arra is felszólította az Európai Bizottságot, hogy legyen nagyon résen a magyarországi uniós forráselosztás ellenőrzése során. Most pedig úgy tűnik, hogy fogást találhat a Bizottság egy nagy volumenű magyar fejlesztési ügyben.

Címlapkép forrása: Shutterstock
forintdevizaárfolyam
shutterstock_564998512
Budapest lánchíd
Benzin
getty, budapest, panráma, buda, házak, légifotó,
Frankfurti tőzsde
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
Esti webinárium
Közérthető előadás kezdőknek.
A tőzsdei könyv
Az alapoktól a trendkövető kereskedési stratégiákig kísér a könyv.
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Ügyvédek

A legjobb ügyvédek egy helyen

Infostart.hu

Szerkesztő - újságíró

Szerkesztő - újságíró

Event Driven Equity Analyst

Event Driven Equity Analyst

Privát banki tanácsadó

Privát banki tanácsadó
2020. február 27.
Építőipar 2020
2020. március 3.
Agrárium 2020
2020. március 5.
Biztosítás 2020
2020. március 10.
Investment, Wealth and Savings (IWS) 2020
foglalkoztat munkavállaló dolgozó uniós pályázat támogatás