Kiszámolták, hogyan hatott a magyar cégekre az uniós pénz
Uniós források

Kiszámolták, hogyan hatott a magyar cégekre az uniós pénz

Banai Ádám
Lang Péter
Nagy Gábor
Stancsics Martin, MNB
A 2007-2013-as uniós költségvetési ciklusban közel 2500 milliárd forint közvetlen gazdaságfejlesztési forrás érkezett Magyarországra, melyek egyik fő kedvezményezettje a kkv-szektor volt. A jövedelmezőbb vállalatok pályáznak szívesebben EU-s forrásra, és a jobban teljesítő vállalatok nagyobb eséllyel nyernek. A forrásokat a vállalkozások elsősorban kapacitásbővítésre használták fel, ami megmutatkozott többek között a létszám, a tárgyieszköz-állomány, illetve az árbevétel növekedésében. A források azonban nem javították a vállalatok termelékenységét.
A 2007 és 2015 közötti időszakban közel 2500 milliárd forint közvetlen gazdaságfejlesztési forrás - ebből mintegy 1789 milliárd forint a Gazdaságfejlesztési Operatív Program és a Regionális Fejlesztés Operatív Programok keretében - érkezett a magyar vállalkozásokhoz. Ez azt jelenti, hogy évente átlagosan több, mint a GDP fél százalékát tették ki az ilyen jellegű EU-s támogatások. A kontinentális európai finanszírozási struktúrához hasonlóan a tőkepiac fejlettsége elmarad az angolszász piacokétól, így a bankrendszer mellett az EU-s források jelentik a legfontosabb finanszírozási lehetőséget a hazai vállalati szektor számára.

Különösen fontos, hogy a támogatások kétharmada jutott a mikro-, kis- és középvállalatoknak (kkv), amelyek a leginkább ráutaltak a hazai pénzügyi közvetítőkre. Főként a kisebb vállalatméret-kategóriákban a támogatásokra való számottevő ráutaltság figyelhető meg: a kedvezményezett mikrovállalkozások külső forrásainak átlagosan 63 százaléka származik uniós támogatásból, de ezen vállalkozások 37 százalékánál az uniós források aránya a 80 százalékot is meghaladja. A gazdaságban betöltött központi szerepük miatt kiemelten fontos kérdés, hogy ezek a források hogyan hasznosultak a kkv-knál. Ezt feltárandó, a vállalatok pénzügyi mutatószámait, tulajdonságait és a támogatásokkal kapcsolatos információkat egyaránt tartalmazó, egyedi adatbázisunk segítségével részletesen vizsgáltuk, hogy milyen hatást gyakoroltak a támogatások a kedvezményezett mikro-, kis- és középvállalkozások teljesítményére.

A vizsgálat módszere

A támogatások cégekre gyakorolt hatását úgy azonosítottuk, hogy megbecsültük, hogyan teljesítettek volna a kedvezményezett vállalatok a támogatás hiányában. Mivel a valóságban ez nem figyelhető meg, ezért megkerestük az egyes támogatott vállalkozásokhoz minden tekintetben legjobban hasonlító olyan céget, amely nem részesült támogatásban. Az így kapott vállalatcsoportok között a támogatást követően kialakuló különbséget tekintjük a támogatás kauzális hatásának.

Mit tudunk a pályázókról?

A vizsgálat eredményeként képet kaptunk arról is, hogy mely vállalatok pályáznak szívesen, és melyek azok, amelyek jó eséllyel nyernek is. Eredményeink azt mutatják, hogy a vállalati szektoron belül a jövedelmezőbb vállalatok pályáznak szívesebben EU-s forrásra, és a magasabb eredmény növeli a nyerés esélyét is. Hasonlóképpen, a kkv-szektoron belül a nagyobb vállalatok mind a pályázók, mind a nyertesek között nagyobb valószínűséggel jelennek meg. A vállalatok eladósodottsága ezzel szemben eltérő hatást gyakorol a pályázásra és a nyerésre: bár az eladósodottabb vállalatok szívesen jelentkeznek ilyen típusú forrásért, a siker valószínűsége esetükben egyértelműen alacsonyabb. Végül az is megállapítható, hogy a pályázásban szerzett tapasztalat is támogatja az újabb próbálkozást, a sikerességre gyakorolt hatása azonban ambivalens. A pályázók közül a már egyszer nyertesek kisebb eséllyel nyernek újra, azok a vállalatok azonban, amelyek már legalább kétszer pályáztak sikerrel, egyre nagyobb eséllyel nyernek ismét.

Hogyan hasznosultak a pályázati pénzek?

Eredményeink szerint a gazdaságfejlesztési, vissza nem térítendő források szignifikáns pozitív hatást gyakoroltak a foglalkoztatotti létszámra, az árbevételre, a bruttó hozzáadott értékre, és egyes esetekben az üzemi eredményre is. Figyelembe véve, hogy az átlagos támogatási összeg körülbelül 18 millió forint volt, a hatás jelentős mértékű. A foglalkoztatotti létszám a vizsgált időhorizonton végig magasabb a támogatás hatására, kb. 2 fővel. A hozzáadott érték növekedése a teljes vizsgált időhorizonton szignifikáns, több mint 10 millió forintos éves reál hozzáadottérték-többletet tapasztalhatunk. A reál üzemi eredményre a támogatásnak ennél mérsékeltebb, de lényegileg szintén végig pozitív hatását figyelhetjük meg. A reál árbevétel támogatás hatására történő növekedése a forráshoz jutást követő legalább öt évig szintén pozitív, átlagosan 40-50 millió forintos nagyságrendű. A munkatermelékenység azonban egyik esetben sem változott szignifikánsan a támogatások hatására.

Eredményeink tehát konzisztensek azzal a hipotézissel, hogy az uniós forrásokat alapvetően kapacitásbővítésre, nem pedig hatékonyságnövelésre használták fel a vállalatok. Ez összeegyeztethető azzal, hogy a támogatási programok egyik fő célja a foglalkoztatás bővítése volt. Emellett, mivel eleve a termelékenyebb vállalatok kapnak támogatást, az ilyen cégek gyorsabb növekedési üteme (a kevésbé produktív vállalatokhoz képest) így is az aggregált termelékenység javulását eredményezheti.

Kiszámolták, hogyan hatott a magyar cégekre az uniós pénz
A pénzügyi eszközök (mikrohitelek, garancia- és kockázatitőke-eszközök) vizsgálata a vissza nem térítendő támogatásokhoz nagyon hasonló eredményeket ad. A források erőteljes pozitív hatást gyakoroltak mind a foglalkoztatotti létszámra, mind a hozzáadott értékre, mind az árbevételre. Ezen hatások nagysága azonban elmarad attól, amit a vissza nem térítendő források esetében láttunk, amit többek között a valamivel alacsonyabb átlagos támogatási összeg (kb. 13,5 millió forint) is okozhat.

Mely fejlesztési célok esetében figyelhetjük meg a legnagyobb hatást?

A részletesebb hatásvizsgálat érdekében a vissza nem térítendő támogatásokat a pályázati kiírások tartalma alapján főbb kategóriákba, ún. fejlesztési célokba soroltuk. E bontásnál a kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenység (KFI) támogatása, a telephely-, technológia- és kapacitásfejlesztés, valamint a vállalati információs és kommunikációs technológia (IKT) fejlesztési célok esetén állt rendelkezésre elég megfigyelés a megbízható becsléshez. Fontos figyelembe venni, hogy az egyes kategóriák átlagos támogatási összegei jelentősen különböznek.

A KFI tevékenység támogatására kiírt pályázatok nyertesei átlagosan csaknem háromszor akkora összeget kapnak, mint a telephely-, technológia- és kapacitásfejlesztési célú pályázatokat elnyerők és több mint hatszor akkorát, mint a vállalati IKT fejlesztési támogatások kedvezményezettjei. Ennek fényében igencsak meglepő, hogy előbbi támogatások abszolút hatása sem sokkal nagyobb, mint a másik kettőé - sőt, elég gyorsan lecseng. Az is elképzelhető azonban, hogy a kutatás és fejlesztés megtérülési ideje sokkal hosszabb az általunk vizsgált intervallumnál.

Egyértelműen megfigyelhető, hogy az IKT támogatások fajlagos hatékonysága kiemelkedően magas gyakorlatilag minden vizsgált változó tekintetében, egyedül a létszámra gyakorolt hatás cseng le hamar. A telephely-, technológia- és kapacitásfejlesztési célú pályázatoknál a hatás a legtöbb változó esetén perzisztensnek tűnik. Kivételt képez a reál tárgyieszköz-állomány, ami vagy arra utal, hogy a magasabb szint nem tartható fenn piaci finanszírozás mellett, vagy pedig arra, hogy a támogatottak csak előrehoztak bizonyos beruházásokat, és ezért a nem támogatott kontrollcsoportban lévő párjaik idővel beérik őket. A munkatermelékenységre egyik típusú támogatásnak sincs hatása.

Kiszámolták, hogyan hatott a magyar cégekre az uniós pénz

Mely szektorok teljesítettek a legjobban?

A vissza nem térítendő támogatások hatására vonatkozó becsléseinket elvégeztük azon szektorokra is, ahol ezt a támogatások száma lehetővé tette. Itt leginkább a műanyag- és fémiparban tevékenykedő vállalatoknak nyújtott támogatások emelkednek ki, a legtöbb vizsgált változó tekintetében erre a szektorra becsültük a legnagyobb hatást (az átlagos támogatási összeg is itt volt a legmagasabb, de a becsült hatások ezzel együtt is magasak). Ez annak is köszönhető, hogy a szektor szereplői gyakorta nagyvállalatok beszállítói, stabil, kiszámítható megrendelésekkel.

Egyes eredményváltozók tekintetében az építőiparban, a fa-, papír-, bútor- és nyomdaiparban és a kereskedelem- és gépjárműjavításban tevékenykedő vállalatok esetében is mértünk az átlagosnál magasabb hatásokat. A maradék három olyan szektorban, melyekre tudtunk becslést készíteni (információ és kommunikáció, pénzügyi, biztosítási tevékenység és ingatlanügyletek, valamint szakmai, tudományos és műszaki tevékenység), a hatások viszonylag alacsonyak voltak, illetve hamar lecsengtek. Munkatermelékenységbeli változást egyik vizsgált szektor esetében sem tapasztaltunk.

Elemzésünk megállapításai hasznos adalékot jelenthetnek az uniós források hatékony allokációját elősegítő döntésekhez. Vizsgálatunk folytatásaként tervezzük a különböző vállalati finanszírozási formák (pl. beruházási hitelek, visszatérítendő és vissza nem térítendő támogatások) hatásosságának összehasonlítását, illetve egyes vállalati szegmensek eltérő finanszírozási struktúrájának mélyebb elemzését. Kutatásunk eredményeit részletesebben a nemrég megjelent tanulmányunk mutatja be.

A cikk szerzői: Magyar Nemzeti Bank munkatársai

Címlapkép forrása: MTI/Vajda János
DSOKI20191013203
orban viktor tarlos istvan fidesz valasztas
török gábor
orban viktor ertekeles onkormanyzati valasztas tartlos istvan fidesz
lengyel valasztasok magas reszvetel
moszkva oroszprszag voros ter
BÉT
Népszerű
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
2019. október 16.
Budapest Economic Forum 2019
2019. október 17.
Portfolio-MAGE Ipar 4.0 konferencia 2019
2019. október 17.
Hiventures - Portfolio KKV Tőkefinanszírozás 2019
2019. november 6.
Portfolio Private Health Forum 2019
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Kiadó modern irodaházak

Az iroda ma már több, mint egy munkahely. Találják meg most cégük új otthonát.

Infostart.hu

Szerkesztő-újságíró

Szerkesztő-újságíró
Online előadás
Bevezetés a tőzsdei kereskedés és befektetés világába.
Esti szeminárium
A legegyszerűbb módszer, hogy a valószínűségeket saját oldaladra állítsad.
4esmetro fejlesztes