Összeállt az Európai Parlament javaslata: több pénz mehet a klímaváltozás elleni harcra

Portfolio
Az Európai Parlament szerdán elfogadta az Európai Unió jövő évi költségvetéséről szóló álláspontját. A képviselők több mint két milliárd euróval emelték a Bizottság költségvetés-javaslatát; a különbözetet az éghajlatváltozás elleni fellépésre szánják.

Az EP nyilatkozata szerint A 2020-as büdzsé legyen „híd a jövőbe": befektetés a munkahelyteremtésbe, kutatásba és a fiatalok támogatásába. Az Európai Tanáccsal november folyamán tárgyal a Parlament.

A Parlament az állásfoglalási indítványban kiemeli: a 2020-as költségvetés „az utolsó esély arra, hogy az Unió közelebb kerüljön az erre az időszakra meghatározott politikai kötelezettségvállalásokhoz, többek között az EU éghajlatváltozással kapcsolatos célkitűzésének eléréséhez". A költségvetésnek le kell fektetnie az alapokat a következő hosszú távú büdzsé, az ún. többéves pénzügyi keret (MFF) számára.
 

A Parlament kétmilliárd euróval emeli meg az Európai Bizottság által beterjesztett javaslat összegét az éghajlatváltozás elleni fellépés finanszírozására. A Parlament az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés és az Erasmus+ program büdzséjét is növeli. A parlamenti javaslat több forrást szán a kis- és középvállalkozások számára, és a digitalizáció, a migráció és külpolitika, beleértve a fejlesztés a a humanitárius segítségnyújtás céljára is.

A Parlament kötelezettségvállalási előirányzatként (azaz a 2020-ban, a többéves projektek esetében pedig azon túl is befektethető összegként) csaknem 171 milliárd euróról döntött, amely a bizottsági javaslatnál 2,7 milliárd euróval több. A kifizetési előirányzat összegére (azaz a 2020-ban ténylegesen elköltendő összegre) 159 milliárd eurót határozott meg.

A plenáris szavazással három hetes egyeztetés veszi kezdetét a Tanáccsal. A tárgyalások célja, hogy a két intézmény között időben megállapodás szülessen a 2020-as költségvetésről ahhoz, hogy azt a Parlament a novemberi plenáris ülésén (november 25-28.) megszavazhassa és annak elnöke aláírhassa. Ha nem sikerül megállapodni, akkor a Bizottságnak új költségvetés-tervezetet kell benyújtania.

Az uniós költségvetés közel 93 százalékát a tagállamokban helyi programokra, illetve az Unión kívül költik el. A büdzséből állampolgárok, régiók, városok, gazdálkodók, kutatók, diákok, civil szervezetek és vállalatok részesülnek. Az EU költségvetése nem olyan, mint a nemzeti büdzsé, amelyből a kormányok nagyrészt a közszolgáltatásokat és a társadalombiztosítást fiannszírozzák. Az Unió költségvetése elsősorban befektetéseket jelent, és - a nemzeti büdzsékkel ellentétben - nem lehet hiánya – emlékeztetett közleményében az EP.

Ez a cikk "Az EU kohéziós politikájának hatásai Magyarországon - jelen és jövő" című, 2019. április 1-től 2020. március 31-ig tartó munkaprogram része, amelyet a Portfolio.hu-t kiadó Net Média Zrt. valósít meg az Európai Unió finanszírozásával. Jelen tartalom kizárólag a cikk szerzőjének álláspontját tükrözi. A munkaprogramot finanszírozó Európai Bizottság semmilyen felelősséget nem vállal a cikkben szereplő információk felhasználását illetően.

© 2024 Portfolio

Impresszum     Szerzői jogok     Jogi nyilatkozat     Médiaajánlat     Adatvédelem     ÁSZF