Ráborítja az asztalt Donald Trumpra az EU, átment az EDIP-paktum

Ráborítja az asztalt Donald Trumpra az EU, átment az EDIP-paktum

Az Európai Parlament jóváhagyta az EDIP programot, amely az uniós védelmi ipar megerősítését és Ukrajna támogatását célozza. A kezdeményezés válasz az orosz fenyegetésre és az Egyesült Államok NATO-politikájával kapcsolatos bizonytalanságokra.

Egyre nehezebb az EU-s pénzek felhasználása - vallott az állami fejlesztési központ főigazgatója

Egyre nehezebb az EU-s pénzek felhasználása - vallott az állami fejlesztési központ főigazgatója

Az uniós források felhasználását továbbra is jelentős adminisztratív terhek és gazdasági bizonytalanság nehezítik – ismertette Greinstetter Balázs, a Nemzeti Fejlesztési Központ főigazgatója egy budapesti konferencián. Előadásában elmondta, hogy Magyarország 300 millió eurót csoportosítana át a zöldgazdaság, mesterséges intelligencia és biotechnológia fejlesztésére a STEP-kezdeményezés keretében. Kiemelte, hogy a kevésbé fejlett régiók továbbra is kiemelt figyelmet kapnak, a források több mint 65%-át ezekbe az térségekbe irányítják. A jövő legnagyobb kihívásának a vállalkozások visszafogott innovációs hajlandóságát és a végrehajtó szervek túlterheltségét nevezte.

Uniós pénzek tűnnek el a bürokrácia útvesztőjében – meglepő parlamenti jelentés készült

Uniós pénzek tűnnek el a bürokrácia útvesztőjében – meglepő parlamenti jelentés készült

Az Európai Unió költségvetésében párhuzamosan két jelentős cél is hangsúlyosan megjelenik: az innováció ösztönzése és a regionális egyenlőtlenségek csökkentése. Bár a Horizont Európa és a Kohéziós Politika külön logika mentén működik, a döntéshozók évek óta próbálják összekapcsolni a két forrásrendszert, hogy azok hatékonyabban támogassák egymást. A cél világos: a kutatási kiválóság ne csak a fejlettebb térségek kiváltsága legyen, hanem a leszakadó régiókban is érvényesüljön. Ennek érdekében az EU jogi és adminisztratív eszközökkel is ösztönözni próbálja a szinergiákat, például a források kombinálását vagy a közös pályázati mechanizmusokat – egy friss, az Európai Parlament számára készült jelentés azonban arra figyelmeztet, hogy a gyakorlatban továbbra is komoly akadályok gátolják a két támogatási forma összehangolását, a problémával pedig az Európai polgári vitacsoportok most kezdődő ülésein is hangsúlyosan foglalkoznak.

Új programot indít a kormány

Új programot indít a kormány

Új támogatási lehetőséget nyit a leghátrányosabb régiókban és a Szabad Vállalkozási Zónákban működő mikro- és kisvállalkozások számára a kormány - derült ki a Nemzetgazdasági Minisztérium hétfői sajtótájékoztatóján. Szabados Richárd államtitkár beszédéből az is kiderült, hogy az 50 milliárd forintos keretösszeg EU-s társfinanszírozással valósul meg, a támogatási intenzitás 50%.

Vége a recessziónak Magyarországon, mi vár ránk idén?

Vége a recessziónak Magyarországon, mi vár ránk idén?

A magyar gazdaság 2024 negyedik negyedévében 0,5%-os növekedést mutatott, ezzel kikerülve a recesszióból – derült ki a KSH friss adataiból. A vártnál kedvezőbb GDP-adatot követően a szakértők 2025-re 2-2,5%-os bővülést valószínűsítenek, bár a növekedés számos kockázattal terhelt. A gazdasági teljesítményt elsősorban a fogyasztás és a beruházások élénkülése segítheti, miközben a külső kereslet és a nettó export bizonytalanságot jelent. A fenntartható növekedés érdekében kulcsfontosságú az EU-források lehívása, a bérek vásárlóerejének emelése és a versenyképesség javítása.

Uniós források: megfelel a kormány az egyik jogállamisági elvárásnak

Uniós források: megfelel a kormány az egyik jogállamisági elvárásnak

Magyarország jelentős eredményeket ért el az egyajánlatos közbeszerzések visszaszorításában, az uniós forrásokból finanszírozott projektek esetében az arány mindössze 3,1 százalék. Ugyanakkor a jogállamisági eljárás keretében befagyasztott támogatások felszabadításához még több területen szükség van további reformokra, amelyeket eddig az EU nem tartott kielégítőnek.

Szinte megoldhatatlan kihívásokkal találja magát szemben az új Európai Bizottság

Szinte megoldhatatlan kihívásokkal találja magát szemben az új Európai Bizottság

Az újonnan megalakuló Európai Bizottság legfontosabb kihívásairól – mint a zöld átállás és a versenyképességi problémák – beszélgettünk a Portfolio Budiness podcast legújabb adásában Petri Bernadettel, a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium miniszteri biztosával. Az interjú során részletesen kitértünk az új biztosi kollégium kulcsszereplőire, valamint a rájuk váró megoldandó feladatokra. Elemeztük, hogy milyen potenciális konfliktusok alakulhatnak ki közöttük, és hogyan befolyásolják ezek a közös uniós célok elérését. Valamint arról is szó esett, hogy a Magyar Fejlesztésösztönző Iroda milyen segítséget nyújt a hazai kis- és középvállalkozásoknak, hogy a legkönnyebben hozzáférjenek a közvetlen uniós támogatásokhoz.

Brüsszel zöld utat adott, Magyarország is kérhet EU-pénzt az árvízkárokra

Brüsszel zöld utat adott, Magyarország is kérhet EU-pénzt az árvízkárokra

Az Európai Bizottság a tagállamok éghajlatváltozással összefüggő katasztrófák utáni helyreállítási erőfeszítéseit kívánja támogatni a legújabb intézkedéseivel: Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a 2024. szeptember 19-i lengyelországi látogatása során bejelentette, hogy három uniós rendelet módosítását javasolja, amelyek célja, hogy gyorsabb hozzáférést biztosítsanak az uniós forrásokhoz a katasztrófák utáni helyreállításhoz. Összesen 18 milliárd eurónyi forrást írányíthatnak a kohéziós alapokból az árvízsújtotta tagállamoknak, így Magyarországoknak is.

Több ezer milliárdnyi közlekedési fejlesztést jelentett be a kormány a fejlesztéspolitikai kihívások közben

Több ezer milliárdnyi közlekedési fejlesztést jelentett be a kormány a fejlesztéspolitikai kihívások közben

Az Európai Unió kohéziós politikája a felszínen sikertörténet: a keleti bővítés tagállamai jelentősen felzárkóztak az EU fejlettségi átlagához, de regionális szinten megmaradtak, sőt néha nőttek is az egyenlőtlenségek. Brüsszelben is egyre többen beszélnek a szükséges reformokról. Magyarország helyzete viszont speciális, a jogállamisági viták miatt nem fér hozzá az uniós forrásokhoz, ami új kihívást jelent – többek között ezekről a témákról volt szó a 62. Közgazdász-vándorgyűlés „Mi van, ha nincs? A kohéziós források perspektívái” című panelbeszélgetésen. A kormány képviselői ismertették, hogy több ezer milliárd forintnyi közlekedési – vasúti és közúti –, valamint építőipari fejlesztésekre készül a kabinet. De arról is számot adtak, hogyan átalakítják a jelenlegi kohéziós politikai megközelítését, szakértők pedig arról, milyen szempontokra kell figyelni ennek során.

Magyarország több ezer milliárd forintnyi EU-támogatástól esik el, de Brüsszel is aggódhat

Magyarország több ezer milliárd forintnyi EU-támogatástól esik el, de Brüsszel is aggódhat

Magyarország egyelőre egyáltalán nem fér hozzá az Európai Unió Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközéhez, így nem tudja az ebből vállalt fejlesztéseit határidőre, 2026 nyaráig elvégezni. Emiatt a ciklus végén végleg elveszíthetjük ezt az uniós forrást. Más országoknak is vannak problémái: a helyreállítási alap forrásaihoz azok a tagállamok is késve jutnak hozzá, amelyek feltételek nélkül jogosultak rá. Sokáig a kohéziós reform mintájának gondolták a helyreállítási alapot, de mostanra egyre több hiba jön ki a rendszerbe – derül ki az Európai Unió Számvevőszékének jelentéséből.

Az EU-pénzek blokkolásának hátterét firtatja Ursula von der Leyennél a magyar Szuverenitásvédelmi Hivatal elnöke

Az EU-pénzek blokkolásának hátterét firtatja Ursula von der Leyennél a magyar Szuverenitásvédelmi Hivatal elnöke

Nyílt levélben fordult csütörtökön a Szuverenitásvédelmi Hivatal elnöke az Európai Bizottság elnökéhez azzal kapcsolatban, hogy a külföldről finanszírozott civil szervezetek milyen szerepet töltenek be a Magyarország elleni jogállamisági eljárásban, és az elmúlt évek nyarán kiadott éves jogállamisági jelentésekben, így az általuk készített „árnyékjelentések” tartalmára is kíváncsi – derült ki a Hivatal oldalán nyilvánosságra hozott levélből.

Jöhet az új brüsszeli háború: von der Leyennek le kell vágnia az EU szent tehenét

Jöhet az új brüsszeli háború: von der Leyennek le kell vágnia az EU szent tehenét

Az Európai Uniót arra szólítják fel, hogy jelentősen átalakítsa a 387 milliárd eurós közös agrárpolitikáját (KAP), és a területalapú támogatásokról térjen át a jövedelemalapú támogatásokra. Ez az ajánlás a gazdák heves tiltakozására válaszul megrendelt jelentésből származik, amelyet Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke fog bemutatni – írja a Financial Times. A legfontosabb javaslatok között szerepel egy ellentmondásos rendszer, amely a fogyasztókat a húsfogyasztás csökkentésére ösztönözné, és segítené a gazdákat az állattenyésztésről való átállásban.

Részletes keresés
FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Ezért sem jutsz be az állami kórházakba
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel mobilbarát hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.