Még több EU-s pénzt ad a kormány a magyarok egyik kedvenc gyógyfürdőjének

A kormányhatározat emlékeztet rá, hogy jogszabályi okok miatt a kormánynak kell jóváhagynia ilyen nagymértékű költségnövekedést egy adott uniós projektnél, és ezt most meg is adták az 1633/2019. (XI. 8.) kormányhatározattal. Maga a projekt a 2017-ben megnyílt „Turisztikailag frekventált térségek integrált termék- és szolgáltatás fejlesztése” című pályázat keretébe tartozik (GINOP-7.1.9-17), amelyet már lezártak, a nyertes projekteket 200 millió - 5 milliárd forint közötti vissza nem térítendő támogatásban részesítették. A 43,49 milliárd forintnyi támogatási keretből, amely az Európai Regionális Fejlesztési Alapból (ERFA) és Magyarország költségvetéséből érkezik, eredetileg 24-34 db projektet terveztek támogatni.

A támogatási adatbázis szerint a kiemelt felhívásban összesen 35 projektet támogatnak 42,9 milliárd forinttal és egyelőre 32 projektre fizettek ki 19,9 milliárd forintnyi támogatást. Ezek egyike a fenti zalakarosi projekt is, amelynek támogatói döntése 2018. január 10-én született, és 99%-os a támogatás aránya, amelyből 85%-ot az EU alapjából finanszírozzák. Aznap egyébként 491 millió forintnyi előleget ki is utaltak a projektnek, amelynek befejezését 2020. szeptember 30-ra tervezték a projekt adatlapja szerint. Sajnos a projekt adatlapja nincs feltöltve a hivatalos oldalra.

A mostani kormányhatározatban a projekt rövid bemutatásaként mindössze az szerepel, hogy egy 6 hektáros, bővített, új funkciókkal ellátott városközpont jön létre új rendezvénytérrel és egy új épületet is felhúznak. A határozatban nincs rá utalás, hogy konkrétan mi indokolta a 350 millió forintos támogatás növelést:

A további nyertes projektek listája itt érhető el, és olyanok találhatók rajta, mint például:

• a balatonfüredi „Négy évszakos kulturális és rendezvényhelyszín fejlesztése Balatonfüreden a meglévő kulturális kínálat erősítésével” című projekt, amely 3 milliárdos támogatást kapott
• a hortobágyi „Hortobágy- Világörökségünk a Puszta” című projekt szintén 3 milliárdos megítélt támogatással
• a sátoraljaújhelyi „Magas-hegyi Sportcentrum szolgáltatás fejlesztése” projekt, amely szintén 3 milliárdos támogatást kapott
• a „Zempléni és Abaúji várak fejlesztése” című projekt, amely 2,65 milliárdos támogatást kapott
• a badacsonytomaji „Badacsony turisztikai attraktivitásának fejlesztése” című projekt, amely 2,345 milliárdos támogatást kapott
• a tokaj-hegyaljai „Aktív turisztikai hálózatok fejlesztése Tokaj-Hegyalján – Tokaj kör kerékpáros útvonal megvalósításának I. üteme” című projekt, amelynek 2,1 milliárdos támogatást ítéltek meg
• a tihanyi „Tihany turisztikai attraktivitásának fejlesztése” című projekt, amelyre 1,869 milliárdos támogatást ítéltek meg
• a bodrogkeresztúri „Bodrogkeresztúr turisztikai attraktivitásának fejlesztése” című projekt, amely 1,5 milliárdos támogatást kapott.
• a debreceni „Debrecen gyógyhely komplex turisztikai fejlesztése”, amely szintén csaknem 1,5 milliárdos támogatást kapott
• a szántódpusztai „Szántódpuszta Majorsági épületek fejlesztése és látogatóközpont létrehozása I. ütem” című projekt szintén 1,5 milliárdos megítélt támogatással
• a hajdúszoboszlói „Hajdúszoboszló gyógyhely komplex turisztikai fejlesztése” szintén 1,5 milliárdos támogatással
• a veszprémi „Veszprém kulturális turisztikai kínálatának fejlesztése” című projektnek 1,5 milliárdos támogatást ítéltek meg.

Az alábbi nyári összesítésünkben a közvetlen Balaton-parti települések által elnyert uniós fejlesztések listáját szedtük össze és az alábbi eredményekre jutottunk:

A felhívás indokoltsága és céljai

A kormány 2016 decemberében döntött a „a turisztikai térségek fejlesztésének állami feladatairól” szóló CLVI. törvény elfogadásával a turizmussal kapcsolatos állami feladat- és intézményrendszer átalakításáról. Ez megteremtette az alapjait annak, hogy a kiemelt turisztikai fejlesztési térségek tervei – melyek korábban jellemzően helyi-területi szintű koordinációban születtek meg – a továbbiakban országos szintű koordinációban készüljenek. A kiemelt turisztikai fejlesztési térségek lehatárolásáról és fejlesztési stratégiájáról a kormány egyedi határozatban dönt.

A támogatni tervezett fejlesztéseknek köszönhetően növekszik a látogatószám, megvalósul a hálózatosodás, integrált termék- és szolgáltatásfejlesztés történik, érvényesül a turizmus tovagyűrűző hatása, mely révén a teljes turisztikai térség fejlődése realizálható lesz.

Ez a felhívás hozzájárul a kormány gazdaságfejlesztési céljaihoz, mert a fejlesztéseken keresztül közvetlenül és közvetve is üzleti lehetőséget kíván biztosítani a kis- és középvállalkozásoknak, valamint tovább növeli az erős multiplikátorhatásokkal rendelkező turizmus iránti keresletet, így jelentősen hozzájárulhat a munkahelyteremtéshez is.

Az országos szintű koordináció a szolgáltatások keresleti trendeknek megfelelő színvonalú kialakításához és a túlkínálat elkerülése érdekében szükséges - olvasható a felhívás szövegében.

Címlapkép forrása: MTI/Varga György