A közvetlen Balaton-parti településeknek kiosztott uniós források több mint kétharmadát (27,1 milliárd forintot) az északi parti települések nyerték el, azaz alig egyharmada (12,1 milliárd forintot) jutott eddig a déli partiaknak - derül ki a Portfolio átfogó vizsgálatából. Teljesen megfordul azonban a kép, ha a part közelében zajló nagy EU-s közlekedésfejlesztéseket is bevesszük a képbe: így ugyanis már az összesen kiosztott 280 milliárdnak a négyötöde (224,5 milliárd forint) ömlik a déli partra és csak egyötöde (55,6 milliárd) az északira. Az adatok alapján az is látszik, hogy messze a legtöbb pénzt Balatonfüred "húzza be", majd utána Keszthely és Badacsonytomaj következik, így a Balaton "fővárosának" mondott Siófok a negyedik helyre szorult. Közvetlenül strandfejlesztésre egyébként csak 1,2 milliárd forintot költenek egész Balaton-szerte EU-s pénzből, de ennek többszörösét közlekedési, közszolgáltatási és közösségfejlesztési célokra.
Lássuk a rangsorokat és a fejlesztések összetételét!.
Mivel a nyaralás csúcsszezonja van és magyarok tömegei töltik szabadságukat a Balatonnál, így megnéztük, hogy a 2014-2020-as ciklusban az egész Magyarországon elosztott EU-pénzek kb. 3%-a, 280 milliárd forint pontosan milyen célokra is megy el. Összesen 251 projektet azonosítottunk, amelyek közvetlenül Balaton-parti településeken valósulnak meg, de ha ezek közül kivesszük a méretük miatt jócskán torzító hatású közlekedési nagyprojekteket, és északi, illetve déli parti települési csoportokat képzünk, akkor az alábbi eredmény jön ki. Amint látható: mind a projektek számában, mind a projektek összértékében igencsak felülkerekedett az északi part.
Amint érzékeltettük: jócskán torzítja a képet a 7 darab közlekedési nagyprojekt, hiszen azok összértéke 241 milliárd forint. Ha ezekkel együtt nézzük az északi és a déli parti "erőviszonyokat", akkor az alábbi kép tárul elénk:
A 7 közlekedési nagyprojekt közül messze a legnagyobb a "R67 Kaposvár és az M7 közötti szakasz (érintett települések elkerülését is megvalósító) fejlesztése" című projekt, amelynek szerződésben rögzített támogatási összege 96,1 milliárd forint és várhatóan 2021 őszére készül el. Közel ilyen hatalmas fejlesztés a "Székesfehérvár - Keszthely vasútvonal rekonstrukciója I. ütem 2. szakasz, Szántód-Kőröshegy - Balatonszentgyörgy vonalszakasz rekonstrukciója" című projekt, hiszen erre a szerződés szerint 89,2 milliárd forintnyi támogatás jár. A két déli parti gigafejlesztés mellett a képzeletbeli dobogó harmadik fokára egy északi parti projekt is felfért, mégpedig "a Szabadbattyán - Tapolca - Keszthely villamos üzem kiépítése a Balaton körül I. ütem (Szabadbattyán - Balatonfüred) előkészítése és kivitelezése és a II. ütem előkészítése". Erre 28,5 milliárd forintnyi támogatást hagytak jóvá a szerződés szerint és a tervek szerint csak 2021 végére készül majd el.
Visszatérve a közvetlenül a Balaton-parti településeken megvalósuló projektekre és kihagyva a nagy közlekedési projekteket, a 244 fejlesztésből mindössze hatot találtunk, ami közvetlenül strandfejlesztésről szól és ezek együttes összege is csak 1,2 milliárd forint. A legnagyobb projekt ezek közül a Keszthelyi Városi Strand családbarát attrakciófejlesztése 288 millió forintos támogatással, majd rögtön utána a balatonboglári platán strand fejlesztése következik 260 millióval.
Vizsgálatunk során azt is megnéztük, hogy szélesebb értelemben véve a turizmus, illetve a közlekedés-, közszolgáltatás-, közösségfejlesztés és egyéb célok mentén hogyan oszlik meg a 244 projektre megítélt 39 milliárd forintnyi pályázati támogatás és az alábbi torta grafikonokat kaptuk. Amint látható:
a turizmussal közvetlenül összefüggő projektek összege csak 5,8 milliárd forintot tesz ki, amelyek aránya így 14,9%, azaz a negyedik legnagyobb szeletet hasítja csak ki a közösségfejlesztési, energiahatékonysági/klímavédelmi, illetve a közszolgáltatás fejlesztési projektek után.
Amint a második oldali táblázatban láthatjuk, rengeteg különféle Balaton-parti együttműködési és kreatív, kulturális program van és ezeket mind a közösségfejlesztés címszó alá soroltuk be. Emellett sok önkormányzat, vagy egészségügyi intézmény valósítja meg az épületének energetikai felújítását, valamint hirdetett zöld, klímavédelmi, tudatosítást szolgáló programokat, ezeket is egybe gyúrtuk egy csoportba.
Városok szerint is képeztünk két rangsort, így az első azt mutatja, hogy az elnyert uniós projektek darabszáma szerint mely települések jeleskednek. Amint az látható: Balatonfüred, Keszthely és Siófok itt a rangsor eleje, de nyomukban Badacsonytomaj és Balatonalmádi is ott van.
Az alábbi grafikon pedig azt mutatja, hogy az elnyert projektek összértéke szerint hogyan áll a Balaton-parti települések rangsora. Itt messze Balatonfüred vezet 9 milliárd forint feletti projektértékkel (a részletes projekt táblázatok a második oldalon láthatók), majd Keszthely következik bő 5 milliárddal, aztán a harmadik helyen nem Siófok, hanem Badacsonytomaj látható közel 4 milliárddal.
Nem véletlen egyébként, hogy Balatonfüred vezeti az elnyert támogatások balatoni rangsorát, hiszen a 244 projektből képzett top10-es fejlesztési rangsorban négy is itt kerül megvalósításra:
A "Négy évszakos kulturális és rendezvényhelyszín fejlesztése Balatonfüreden a meglévő kulturális kínálat erősítésével" című projektre kereken 3 milliárd forintot nyert el a város és beszédes a címe, azaz a balatoni szezont igyekszik elnyújtani mind a négy évszakra és valamilyen ígéretes programot kínálni az oda látogatóknak
A "Balatoni vízi megállóhelyek létesítése" című projekt lokációjához szintén Balatonfüredet adta ki a támogatási adatbázis, noha az 1,263 milliárdos projekt nevében is benne van, hogy itt több helyszínen zajlik a megállóhelyek kiépítése. Így ez az adat kicsit torzítja Füred által elnyert forrásokat, de ha még a teljes projektet is lehúznánk Füred neve mellől, akkor is bőven az első helyen maradna a fent bemutatott, a legtöbb forrást elnyert Balaton-parti városok rangsorában.
A "Gyógyhelyfejlesztés Balatonfüred Városában" című projektre kereke 1 milliárd forintot nyert el a város, és nyilván a Szívkórház által jelentett különleges adottságot fejlesztését takarja.
A "Balatonfüred Ófalu fejlesztése és új közösségi tér kialakítása" című projektre pedig 877 millió forintos kerettel tud gazdálkodni a város, ami várhatóan még vonzóbbá teszi az óvárosi részt.
Érdemes megnézni a második oldalt is, ahol áttekinthető táblázatokban településenként gyűjtöttük össze az uniós pénzből megvalósuló projektek főbb adatait, így mindenki kedvére nézegetheti, hogy ahol éppen nyaral, vagy a kedvenc településén hol mi épül uniós pénzből.
