Mekkora az esély, hogy Budapest közvetlenül kap jelentős EU-pénzeket Brüsszelből?

Összefogva lobbiznak

Hétfőn, december 16-án a budapesti, a pozsonyi, a prágai és a varsói főpolgármester közös nyilatkozatot írt alá Karácsony Gergely tájékoztatása szerint, amellyel egyrészt megkötötték az európai Szabad Városok Szövetségét, másrészt azt is rögzítették, hogy közösen lobbiznak azért, hogy az EU különítsen el több közvetlenül pályázható forrást a városok számára.

Ma a Népszava közölt interjút Jávor Benedek volt EP-képviselővel, aki hivatalosan januártól látja el Brüsszelben „Budapest Főváros Brüsszeli Képviselete” nevű posztját, amely funkciót eddig a magyar kormány intézményeivel egy fedél alatt láttak el, de ez a néhány fős képviselet most külön költözik. Az interjúban Jávor azt hangsúlyozza, hogy az új Európai Bizottság számos területen kifejezetten a városoktól vár cselekvést, így ehhez források is kellenek és ezek érdekében, lobbizással, „a főváros és az EU intézményei közötti kooperáció erősítésével fog foglalkozni” ez az iroda.

Arra a kérdésre, hogy mekkora annak a realitása, hogy „olyan uniós forrásokat sikerül majd megszerezni, amelyeket Budapest közvetlenül, a kormány beavatkozása nélkül használhat föl”, Jávor úgy reagált:

Nyilván nem fogják a kedvünkért újraírni a kohéziós politikát és az új finanszírozási ciklus véglegesítés előtt álló költségvetését, de az sem igaz, hogy a budapesti vezetés elképzelései teljesen irreálisak.

A volt EP-képviselő emlékeztetett azonban arra, hogy az új Európai Bizottságnak számos olyan prioritása van például az innováció vagy a klímavédelem területén, ahol kifejezetten a városoktól várnak cselekvést, ami aligha történhet meg források nélkül.

A múlt héten bemutatott Európai Zöld Megállapodásra is emlékeztetett, amely számos települési szintű feladatot kijelöl. Érvelése szerint „ha a célokat a városoknak kell teljesíteniük, akkor a finanszírozás is őket illeti, adott esetben függetlenül az egyes kormányok és a Bizottság közötti esetleges konfliktusoktól”. Megjegyezte, hogy ezekben az ügyekben közösen fognak föllépni a visegrádi térség fővárosaival, de a kooperáció szélesebb is lehet a regionális léptéknél, mivel Berlin, Párizs, Bécs is jelezte, hogy érdekelt egy ilyen típusú együttműködésben. 

Mik a realitások?

Érdemes emlékeztetni rá, hogy már a 2014-2020-as ciklusban is vannak olyan közvetlenül Brüsszelben pályázható források, amelyek városok közötti együttműködéseket, cselekvési tervek kidolgozását tudják megfinanszírozni, de ezek együttes volumene csekély és a Bizottság által tavaly bemutatott 2021-2027-es javaslatban is szintén csekély volt ez az összeg több program összecsomagolása mellett is.

A Bizottság kezéből azóta már lényegében  kikerült az irányítás a 2021-2027-es költségvetés javaslatának megfogalmazásával, most már tagállami (Európai Tanács) szinten megy az egyeztetés a dilemmák, költségvetési feszítő keretek és elképzelések mentén. A finn soros elnökség minapi költségvetési javaslata sem mozdult el abba az irányba, hogy nagyvárosok közvetlenül tudjanak pályázni Brüsszelben.

Emellett érdemes emlékeztetni rá, hogy a most következő horvát soros elnökség kezéből lényegében kivették a 2021-2027-es költségvetés érzékeny tárgyalási szakaszának lebonyolítását. A múlt heti EU-csúcs zárónyilatkozata ugyanis ezt a feladatot Clarles Michel új tanácsi elnök kezébe adta. Neki az egyes kormányokkal külön-külön kell lefolytatnia az „igényfelmérő” tárgyalásokat, mielőtt majd a jövő második félévben esedékes német soros elnökség alatt meghozza a 27 tagállam egyhangúan a 2021-2027-es költségvetésről az alkut.

Itt tehát megint a nemzeti kormányok érdekei és szempontjai dominálnak és ha a Budapest-magyar kormány, vagy a Varsó-lengyel kormány viszonyt nézzük, nem feltétlenül hajlik majd abba az irányba a nemzeti kormányok vezetője, hogy megengedje a saját fővárosainak az érdemi források megszerzését közvetlenül Brüsszelből.

Ez a felállás, képlet csak akkor változhat igazán, ha a Jávor által jelzett német, francia és osztrák (vagy egyéb) erős befolyású tagállamok kormányai is elmozdulnak abba az irányba, hogy a nagyvárosoknak nagyobb forrásszerzési lehetőségei lehessenek közvetlenül a brüsszeli büdzséből.

Címlapkép forrása: MTI/Mónus Márton