
A ma hajnalig tartó EU-csúcs legfontosabb fejleményei az Európai Tanács zárónyilatkozata alapján, saját értelmező keretünkbe rendezve:
- Úgy adott ki zárónyilatkozatot a 27 uniós állam- és kormányfő a 2050-es klímasemlegességi cél elfogadásáról, hogy valójában nem volt egyhangúság emögött, hiszen ahogy a szöveg is elismeri: egy tagállam (Lengyelország) még időt (és egyúttal konkrét anyai felajánlást) kért, hogy írásba adja támogatását. A júniusi EU-csúcson foglalkoznak majd a kérdéssel újra részletesen, addigra már a konkrét anyagi keretek is kitisztulhatnak.
- Míg tegnap délután Brüsszelben, az EU-csúcsra érkezve Orbán Viktor magyar kormányfő két olyan feltételhez kötötte a 2050-es cél támogatását, amelyek teljesíthetetlennek tűntek (ne a „szegény” keleti tagállamokkal fizettessék meg az átállást, és a lakossági rezsi ne emelkedjen), addig éjjelre mégis beállt a cél mögé, noha a rezsire való utalás kimaradt az Európai Tanács zárónyilatkozatából, az anyagi segítségnyújtásra pedig egyelőre csak homályos utalások vannak a szövegben.
- Nagyon valószínű, hogy a háttérben jelezte a többi tagállami vezető a cseh, magyar és lengyel miniszterelnöknek, hogy mire számíthatnak, ha beállnak a cél mögé egyrészt a 100 milliárd eurós friss klímaalapból, másrészt annak állandóra tervezett finanszírozási mechanizmusából (korábban csak Méltányos Átállási Alapról volt szó, most már Méltányos Átállási Mechanizmusról, amelynek a jóváhagyott szöveg szerint kötelezően működnie kell 2030 után is, így tehát hosszú távú segítséget ígér a vonakodó keleti tagállamoknak is), harmadrészt pedig mire számíthatnak majd a 2021-2027-es uniós keretköltségvetésből.
- A magyar és a cseh álláspont megfordulásában kulcsfontosságú lehetett az anyagi indikáció mellett az is, hogy belekerült a zárónyilatkozatba: az állami vezetők elfogadják azt, hogy egyes tagállamok az egyébként is saját hatáskörben meghatározott energia mixükben a nukleáris energetikai beruházást is felhasználhatják a klímasemlegességi céljuk eléréséhez. Ez azért lényeges, mert Magyarország után most Csehország akar atomerőművet építeni, miközben utóbbi terveket (is) hevesen ellenzik az osztrákok és a luxemburgiak (bírósági perrel is fenyegetnek) és a csehek szomszédjában található a nukleáris energiának teljesen búcsút intő Németország is. A nukleáris energia klímasemlegességhez való felhasználásának elismerése egyúttal nem jelenti azt, hogy például Paks2-re Magyarország bármikor is EU-s pénzt kaphatna. Inkább áttételesen, más energiahatékonysági célokra jöhet akár több forrás.
- Miután tehát a magyar és a cseh vezetés is beállt a 2050-es cél mögé és a lengyelek sem zárkóznak már el tőle (legfeljebb egy kicsit még vonakodnak a speciális helyzetük miatt, hisz az energiaszükségletük 80%-át állítják elő karbonkibocsátással, ami messze a legmagasabb arány az összes tagállam között), a következő hetekben az Európai Bizottság finomhangolja, részletesen kidolgozza majd a most „benyújtott igények” mentén a 100 milliárd eurós klímastratégiát (Európai Zöld Megállapodás). Ennek részleteivel, illetve a klímatörvény javaslatával majd a tavaszi hónapokban jön ki a testület és így júniusban már tényleg elkötelezheti magát az összes tagállam a 2050-es cél mellett.
- Miután tehát a 100 milliárd eurós kérdés (illetve vele párhuzamosan Európai Beruházási Bank friss célja: 2020-2030 között 1000 milliárd eurós zöldberuházási programot indít) kitisztázódik és látjuk majd, hogy mennyi pénzt vonnak el a kohéziós forrásokból a 100 milliárd eurós klímastratégiára, nagyobb eséllyel tudnak nyártól dönteni az állam- és kormányfők a 2021-2027-es uniós költségvetésről, amelynek tárgyalási keretét a számokkal együtt a minap tette közzé a finn elnökség. A hétéves keretköltségvetés ugyanis a tegnap éjjeli vitát lezáró tanácsi zárószövegben is csak érintőlegesen szerepel, mégpedig az, hogy az új elnöknek, Charles Michelnek törekednie kell a tagállamokkal való megállapodás elérésére, az alku időpontjának azonban nem szabtak végső dátumot.
- Mindez tehát azt jelenti, hogy a 2021-2027-es büdzséről nagy valószínűséggel csak a 2020 második felében esedékes német soros EU-elnökség idején születik meg a megállapodás – ahogy azt egy ideje már valószínűsítettük. A legnagyobb nettó befizető Németország irányítása alatt mondják ki tehát „a végső szót” a kérdésben (és például arról is, hogy milyen kritériumok mentén kössék jogállamisági feltételekhez az EU-pénzek kifizetését), nem az egyik legkisebb befizető Horvátország irányítása alatt, amely januártól átveszi az EU soros elnökségét a finnektől.
- Azért is várni fognak az állam- és kormányfők a 2021-2027-es uniós büdzsé végső kereteinek eldöntésével, mert a ma reggeli brit választási eredmény növeli az esélyét annak, hogy a Brexit által okozott költségvetési lyuk mégsem lesz akkora, mint eddig gondolták. Nagyon valószínű ugyanis, hogy az erős felhatalmazást kapó Boris Johnson brit miniszterelnöknek a pártkongresszuson született döntés ellenére legalább 1, de inkább 2 éves halasztást kell kérnie a 2020 végén lejáró átmeneti időszakban az EU-tól. A kérést a briteknek legkésőbb 2020 júniusig kell beterjesztenie a többi 27 tagállam felé és azoknak egyhangúan kell jóváhagynia azt szintén június végéig, hogy 2022 végéig legyen idő kitárgyalni az EU és az Egyesült Királyság közötti kereskedelmi kapcsolatokról szóló átfogó megállapodást. Az átmeneti időszak végéig viszont a briteknek továbbra is be kell fizetniük az EU közös kasszájába azért cserébe, hogy élvezik a vámunió és a közös piac nyújtotta előnyöket. Így tehát mindez még Magyarország számára is jó hír, mert remélhetőleg nem lesz akkora Brexit-lyuk és így kohéziós és agrárkasszabeli forráscsökkenés se, mint ami eddig kinézett. Erről bővebben ebben a mai külön elemzésünkben írtunk.
- Az EU Tanács záródokumentuma áldását adta arra a német-francia terve, amely az egész EU átfogó reformját igyekszik előkészíteni, pontosabban az ahhoz vezető úton minden tagállamban konferenciákat, nyílt társadalmi vitát rendeznek majd 2020 és 2022 között. Ezek az események az EU jövőjéről szólnak, igyekeznek becsatornázni a szakmai és civil szervezetek, állampolgárok véleményét az EU működésének kereteibe és ezen folyamat végén akár a Lisszaboni szerződés módosítása is szóba kerülhet – legalábbis a német-francia tandem minap kiszivárogtatott terve ezt is célozza (pl. a csatlakozási folyamat megreformálása, a közös döntéshozatali mechanizmusok reformja is szóba kerül).
A 2030-as és 2050-es magyar klímacél részletei
Magyarország azon 21 ország közé tartozik a világban, ahol 1990 óta úgy nőtt a bruttó hazai termék, hogy közben a szén-dioxid-kibocsátás 32 százalékkal, az energiafelhasználás pedig 15 százalékkal csökkent - mutat rá a tegnap kiszivárogtatott magyar kormányzati előterjesztés. A világszerte 1990-es bázishoz képest nézett változás azért jön kapóra Magyarországnak, mert éppen akkor indult el a rendszerváltás gazdasági aktivitást és kibocsátást jelentősen csökkentő hatása. Az anyag emlékeztet rá, hogy 2018-ban a GDP-növekedés Magyarországon 4,9 százalék volt, míg az üvegházhatású gáz-kibocsátás 0,6 százalékkal csökkent, igaz ez valójában a népességcsökkenés és az enyhe tél következménye volt kizárólag.
A magyar kormány korábban azt vállalta, hogy a karbonmentes villamosenergia-termelés részaránya 2030-ig 90 százalékra emelkedjen a mostani 60%-ról (50 százalék nukleáris, 10 százalék megújuló energia), amelyet a nukleáris kapacitások szinten tartásával, a megújuló villamosenergia-termelés ösztönzésével, valamint átfogó közlekedészöldítési programmal kíván elérni. Tekintettel a mostani helyzetre,
HAZÁNK GOND NÉLKÜL TUDJA TELJESÍTENI AZ UNIÓN BELÜLI 2030-AS KLÍMACÉLJAIT.
Ezzel szemben - fejtik ki a tegnap kiszivárogtatott kormányzati előterjesztésben - a nemzeti energia- és klímatervek előzetes bizottsági értékelése szerint a jelenlegi trendek és előrejelzések alapján egyes nyugat-európai tagállamok - mint Írország, Németország, Ausztria, Luxemburg, Finnország - a meglévő intézkedésekkel nem fogják tudni teljesíteni a 2030-as kibocsátáscsökkentési céljaikat.
A magyar kormányzati előterjesztés szerint ahhoz, hogy Magyarország karbonsemleges villamosenergia-termeléssel rendelkezzen, a földgázfelhasználást teljes egészében kiváltsa, és a közlekedést teljes körűen elektromos alapra helyezze, mintegy 50 ezer milliárd forintra lenne szükség, ami éves szinten a GDP mintegy 2-2,5 százalékát jelenti. Ezek a számok egy őszi európai bizottsági rendezvényen már elhangzottak a magyar kormány képviselőjétől:
Az anyag készítői felhívják a figyelmet arra: Magyarországon az egy főre eső üvegházhatásúgáz-kibocsátás továbbra is messze az EU átlaga alatt van, egy főre vetítve az EU-ban a 6. legjobb kibocsátási mutató a magyar: 6,3 tonna/fő/év. Ehhez képest a német például 10,94 tonna, a holland pedig 11,51 tonna. Az USA-ban 20,13 tonna, Szaúd-Arábiában pedig 25,7 tonna ugyanez a mutató.
(Bruxinfo, Reuters, MTI)
Címlapkép forrása: Alexandros Michailidis, Európai Tanács médiatár, Orbán Viktor érkezik az EU-csúcsra 2019. december 12-én Brüsszelbe.

Lezuhant egy Londonba tartó repülőgép 242 emberrel a fedélzetén, nagyon szomorú friss hírt közöltek a tragédiáról
Felszállás közben történt a baleset.
Lezárult a légikatasztrófa helyszínének vizsgálata: ez lehet az elmúlt két évtized legsúlyosabb balesete
290 körül a halálos áldozatok száma.
Brutális légitámadást indított Oroszország: hullottak a FAB-ok, a földdel tették egyenlővé az ukrán állásokat
40 kilométeres körzetben kő kövön nem maradt.
Mindent egy lapra tesz fel a katonai hatalom: J-35-ös ötödik generációs csúcsgépekkel kerekednének ősi ellenségük fölé
Kérdés, hogy ez mire lehet elég.
VIDEÓ! Önvezető autók: A következő nagy befektetési robbanás?
Az önvezető autók fejlesztése és bevezetése nem csupán technológiai kihívás, hanem egyre inkább a globális gazdasági és geopolitikai verseny egyik kulcsfontosságú terepe. Az USA és Kína
Hőre hangolva - most indul a milliárdos fejlesztési hullám!
2025 tavaszán még csak ízelítőt kaptunk a lehetőségekből, most viszont hivatalosan is elindult a távhő-infrastruktúra fejlesztési pályázat, amely az egyik legnagyobb volumenű hazai energetik
Még a jó cégeket is adják, de találni vonzó lehetőségeket Törökországban
Nagyon mélyről indult a török gazdaság, de legalább jó irányba halad. A mínuszos évek után újra a pozitív tartományban van a reálkamat, így a helyi...
The post Még a jó cégeket is adják
Újra komoly hozamlehetőségek vannak a zöld részvényekben
Az energiaátmenet korunk megkérdőjelezhetetlen megatrendje, amibe sokáig áramlott a pénz, de a lufi kipukkadt: 2021 óta jelentős eséseket láttunk az ágazatban. Mostanra viszont az értékeltség
Szilikátakkumulátorok - új irányok az energiatárolásban?
A Worcester Műszaki Intézet kutatói áttörést értek el Edison több mint 100 éve feltalált vas-nikkel akkumulátorának továbbfejlesztésében.
Pénzégetés és vagyonok turbómódban: kriptó a Polymarketen
A legnagyobb előrejelzési piac egyre növekvő szegmensét alkotják azok, akik közepesen szofisztikált kriptós derivatívákkal kereskednek. A profik vagyonokat keresnek rövid idő alatt a módszert
Adócsomag 2025 tavasz - Jönnek az állandó extraprofitadók és új kedvezmények
2025. május 13-án nyújtotta be a kormány T-11920. számú törvényjavaslatában a tavaszi adócsomagot. Jelen blogunkban összefoglaljuk a vállalkozások számára legfontosabb változásokat, több
Kötelező lesz az arcfelismeréses beléptetés a kórházakban?
Az elmúlt időszakban nagy visszhangot kapott a kórházakba telepített arcfelismerő beléptetőrendszerek kérdése. Előbb több helyen is megkezdték a rendszer alkalmazását, majd - vélhetően a t


- Napokon belül kirobbanhat a háború, amitől mindenki tartott – Egyre több az aggasztó jel
- Rengeteg lakást öntenek a piacra pillanatok alatt – Vége a nagy biznisznek?
- Kellemetlen meglepetés az inflációban
- Forint helyett itt az euró - Ezt kevesen várták a kormánytól
- Minden eddigi tervét a kukába dobta Magyarország – Beleléptek a csapdába a hitelminősítők?
Kisokos a befektetés alapjairól, tippek, trükkök a tőzsdézéshez
Előadásunkat friss tőzsdézőknek ajánljuk, összeszedünk, minden fontos információt arról, hogy hogyan működik a tőzsde, mik a tőzsde alapjai, hogyan válaszd ki a számodra legjobb befektetési formát.
Számolj háromig és start!
Ne maradj le számlanyitási akciónkról! Webináriumunkon megmutatjuk, hogyan indítsd el első befektetésed, milyen új funkciók érhetők el kereskedési platformjainkon, milyen bónuszokat érdemes kihasználni, és hogyan vághatsz bele magabiztosan a tőzsdei kereskedésbe – akár már holnap.
Tőzsdei fordulat zajlik a szemünk előtt – Mit érdemes most venni?
Eljött a kicsik ideje.
Véget ért a mezőgazdaság aranykora? Ami most történik, arra senki nincs felkészülve
Évről évre újabb meglepetések érik a gazdákat a földeken, egyre kisebb a mozgástér.
Lehet még egyszer a Teslából Volkswagen?
Fontos következtetéseket vonhatunk le Trump és Musk csörtéjéből.
Ügyvédek
A legjobb ügyvédek egy helyen