C4F586A3-4E88-6F4A-8EDF-A018906F417A
Uniós források

Fordulat a magyar klímacélban: itt a nagy éjjeli alku háttere

Weinhardt Attila
Miután az EU állam- és kormányfői a tegnap éjjeli csúcstalálkozó záródokumentumába beleírták a nukleáris beruházások elfogadhatóságát a 2050-es klímacél teljesítéséhez és közben feltehetően jelentős, de részleteiben még nem ismert anyagi támogatást is beígértek a karbonsemlegességi átálláshoz, megfordult a cseh és magyar kormányfő hozzáállása és elkötelezték magukat a 2050-es klímasemlegességi cél mellett. Így tehát egyedül hagyták régiós szövetségesüket, a lengyeleket is, igaz nekik teljesen más az energetikai helyzetük és erre a többi tagállam is tekintettel van. Júniusban térnek vissza egy másik EU-csúcson a lengyel helyzetre, addigra ugyanis már részleteiben kidolgozzák az energetikai átállás anyagi részleteit.

A ma hajnalig tartó EU-csúcs legfontosabb fejleményei az Európai Tanács zárónyilatkozata alapján, saját értelmező keretünkbe rendezve:

  • Úgy adott ki zárónyilatkozatot a 27 uniós állam- és kormányfő a 2050-es klímasemlegességi cél elfogadásáról, hogy valójában nem volt egyhangúság emögött, hiszen ahogy a szöveg is elismeri: egy tagállam (Lengyelország) még időt (és egyúttal konkrét anyai felajánlást) kért, hogy írásba adja támogatását. A júniusi EU-csúcson foglalkoznak majd a kérdéssel újra részletesen, addigra már a konkrét anyagi keretek is kitisztulhatnak.
  • Míg tegnap délután Brüsszelben, az EU-csúcsra érkezve Orbán Viktor magyar kormányfő két olyan feltételhez kötötte a 2050-es cél támogatását, amelyek teljesíthetetlennek tűntek (ne a „szegény” keleti tagállamokkal fizettessék meg az átállást, és a lakossági rezsi ne emelkedjen), addig éjjelre mégis beállt a cél mögé, noha a rezsire való utalás kimaradt az Európai Tanács zárónyilatkozatából, az anyagi segítségnyújtásra pedig egyelőre csak homályos utalások vannak a szövegben.
  • Nagyon valószínű, hogy a háttérben jelezte a többi tagállami vezető a cseh, magyar és lengyel miniszterelnöknek, hogy mire számíthatnak, ha beállnak a cél mögé egyrészt a 100 milliárd eurós friss klímaalapból, másrészt annak állandóra tervezett finanszírozási mechanizmusából (korábban csak Méltányos Átállási Alapról volt szó, most már Méltányos Átállási Mechanizmusról, amelynek a jóváhagyott szöveg szerint kötelezően működnie kell 2030 után is, így tehát hosszú távú segítséget ígér a vonakodó keleti tagállamoknak is), harmadrészt pedig mire számíthatnak majd a 2021-2027-es uniós keretköltségvetésből.
  • A magyar és a cseh álláspont megfordulásában kulcsfontosságú lehetett az anyagi indikáció mellett az is, hogy belekerült a zárónyilatkozatba: az állami vezetők elfogadják azt, hogy egyes tagállamok az egyébként is saját hatáskörben meghatározott energia mixükben a nukleáris energetikai beruházást is felhasználhatják a klímasemlegességi céljuk eléréséhez. Ez azért lényeges, mert Magyarország után most Csehország akar atomerőművet építeni, miközben utóbbi terveket (is) hevesen ellenzik az osztrákok és a luxemburgiak (bírósági perrel is fenyegetnek) és a csehek szomszédjában található a nukleáris energiának teljesen búcsút intő Németország is. A nukleáris energia klímasemlegességhez való felhasználásának elismerése egyúttal nem jelenti azt, hogy például Paks2-re Magyarország bármikor is EU-s pénzt kaphatna. Inkább áttételesen, más energiahatékonysági célokra jöhet akár több forrás.
  • Miután tehát a magyar és a cseh vezetés is beállt a 2050-es cél mögé és a lengyelek sem zárkóznak már el tőle (legfeljebb egy kicsit még vonakodnak a speciális helyzetük miatt, hisz az energiaszükségletük 80%-át állítják elő karbonkibocsátással, ami messze a legmagasabb arány az összes tagállam között), a következő hetekben az Európai Bizottság finomhangolja, részletesen kidolgozza majd a most „benyújtott igények” mentén a 100 milliárd eurós klímastratégiát (Európai Zöld Megállapodás). Ennek részleteivel, illetve a klímatörvény javaslatával majd a tavaszi hónapokban jön ki a testület és így júniusban már tényleg elkötelezheti magát az összes tagállam a 2050-es cél mellett.
  • Miután tehát a 100 milliárd eurós kérdés (illetve vele párhuzamosan Európai Beruházási Bank friss célja: 2020-2030 között 1000 milliárd eurós zöldberuházási programot indít) kitisztázódik és látjuk majd, hogy mennyi pénzt vonnak el a kohéziós forrásokból a 100 milliárd eurós klímastratégiára, nagyobb eséllyel tudnak nyártól dönteni az állam- és kormányfők a 2021-2027-es uniós költségvetésről, amelynek tárgyalási keretét a számokkal együtt a minap tette közzé a finn elnökség. A hétéves keretköltségvetés ugyanis a tegnap éjjeli vitát lezáró tanácsi zárószövegben is csak érintőlegesen szerepel, mégpedig az, hogy az új elnöknek, Charles Michelnek törekednie kell a tagállamokkal való megállapodás elérésére, az alku időpontjának azonban nem szabtak végső dátumot.
  • Mindez tehát azt jelenti, hogy a 2021-2027-es büdzséről nagy valószínűséggel csak a 2020 második felében esedékes német soros EU-elnökség idején születik meg a megállapodás – ahogy azt egy ideje már valószínűsítettük. A legnagyobb nettó befizető Németország irányítása alatt mondják ki tehát „a végső szót” a kérdésben (és például arról is, hogy milyen kritériumok mentén kössék jogállamisági feltételekhez az EU-pénzek kifizetését), nem az egyik legkisebb befizető Horvátország irányítása alatt, amely januártól átveszi az EU soros elnökségét a finnektől.
  • Azért is várni fognak az állam- és kormányfők a 2021-2027-es uniós büdzsé végső kereteinek eldöntésével, mert a ma reggeli brit választási eredmény növeli az esélyét annak, hogy a Brexit által okozott költségvetési lyuk mégsem lesz akkora, mint eddig gondolták. Nagyon valószínű ugyanis, hogy az erős felhatalmazást kapó Boris Johnson brit miniszterelnöknek a pártkongresszuson született döntés ellenére legalább 1, de inkább 2 éves halasztást kell kérnie a 2020 végén lejáró átmeneti időszakban az EU-tól. A kérést a briteknek legkésőbb 2020 júniusig kell beterjesztenie a többi 27 tagállam felé és azoknak egyhangúan kell jóváhagynia azt szintén június végéig, hogy 2022 végéig legyen idő kitárgyalni az EU és az Egyesült Királyság közötti kereskedelmi kapcsolatokról szóló átfogó megállapodást. Az átmeneti időszak végéig viszont a briteknek továbbra is be kell fizetniük az EU közös kasszájába azért cserébe, hogy élvezik a vámunió és a közös piac nyújtotta előnyöket. Így tehát mindez még Magyarország számára is jó hír, mert remélhetőleg nem lesz akkora Brexit-lyuk és így kohéziós és agrárkasszabeli forráscsökkenés se, mint ami eddig kinézett. Erről bővebben ebben a mai külön elemzésünkben írtunk.
  • Az EU Tanács záródokumentuma áldását adta arra a német-francia terve, amely az egész EU átfogó reformját igyekszik előkészíteni, pontosabban az ahhoz vezető úton minden tagállamban konferenciákat, nyílt társadalmi vitát rendeznek majd 2020 és 2022 között. Ezek az események az EU jövőjéről szólnak, igyekeznek becsatornázni a szakmai és civil szervezetek, állampolgárok véleményét az EU működésének kereteibe és ezen folyamat végén akár a Lisszaboni szerződés módosítása is szóba kerülhet – legalábbis a német-francia tandem minap kiszivárogtatott terve ezt is célozza (pl. a csatlakozási folyamat megreformálása, a közös döntéshozatali mechanizmusok reformja is szóba kerül).

A 2030-as és 2050-es magyar klímacél részletei

Magyarország azon 21 ország közé tartozik a világban, ahol 1990 óta úgy nőtt a bruttó hazai termék, hogy közben a szén-dioxid-kibocsátás 32 százalékkal, az energiafelhasználás pedig 15 százalékkal csökkent - mutat rá a tegnap kiszivárogtatott magyar kormányzati előterjesztés. A világszerte 1990-es bázishoz képest nézett változás azért jön kapóra Magyarországnak, mert éppen akkor indult el a rendszerváltás gazdasági aktivitást és kibocsátást jelentősen csökkentő hatása. Az anyag emlékeztet rá, hogy 2018-ban a GDP-növekedés Magyarországon 4,9 százalék volt, míg az üvegházhatású gáz-kibocsátás 0,6 százalékkal csökkent, igaz ez valójában a népességcsökkenés és az enyhe tél következménye volt kizárólag.

A magyar kormány korábban azt vállalta, hogy a karbonmentes villamosenergia-termelés részaránya 2030-ig 90 százalékra emelkedjen a mostani 60%-ról (50 százalék nukleáris, 10 százalék megújuló energia), amelyet a nukleáris kapacitások szinten tartásával, a megújuló villamosenergia-termelés ösztönzésével, valamint átfogó közlekedészöldítési programmal kíván elérni. Tekintettel a mostani helyzetre,

HAZÁNK GOND NÉLKÜL TUDJA TELJESÍTENI AZ UNIÓN BELÜLI 2030-AS KLÍMACÉLJAIT.

Ezzel szemben - fejtik ki a tegnap kiszivárogtatott kormányzati előterjesztésben - a nemzeti energia- és klímatervek előzetes bizottsági értékelése szerint a jelenlegi trendek és előrejelzések alapján egyes nyugat-európai tagállamok - mint Írország, Németország, Ausztria, Luxemburg, Finnország - a meglévő intézkedésekkel nem fogják tudni teljesíteni a 2030-as kibocsátáscsökkentési céljaikat.

A magyar kormányzati előterjesztés szerint ahhoz, hogy Magyarország karbonsemleges villamosenergia-termeléssel rendelkezzen, a földgázfelhasználást teljes egészében kiváltsa, és a közlekedést teljes körűen elektromos alapra helyezze, mintegy 50 ezer milliárd forintra lenne szükség, ami éves szinten a GDP mintegy 2-2,5 százalékát jelenti. Ezek a számok egy őszi európai bizottsági rendezvényen már elhangzottak a magyar kormány képviselőjétől:

Az anyag készítői felhívják a figyelmet arra: Magyarországon az egy főre eső üvegházhatásúgáz-kibocsátás továbbra is messze az EU átlaga alatt van, egy főre vetítve az EU-ban a 6. legjobb kibocsátási mutató a magyar: 6,3 tonna/fő/év. Ehhez képest a német például 10,94 tonna, a holland pedig 11,51 tonna. Az USA-ban 20,13 tonna, Szaúd-Arábiában pedig 25,7 tonna ugyanez a mutató.

(Bruxinfo, Reuters, MTI)

Címlapkép forrása: Alexandros Michailidis, Európai Tanács médiatár, Orbán Viktor érkezik az EU-csúcsra 2019. december 12-én Brüsszelbe.

Ez a cikk "Az EU kohéziós politikájának hatásai Magyarországon - jelen és jövő" című, 2019. április 1-től 2020. március 31-ig tartó munkaprogram része, amelyet a Portfolio.hu-t kiadó Net Média Zrt. valósít meg az Európai Unió finanszírozásával. Jelen tartalom kizárólag a cikk szerzőjének álláspontját tükrözi. A munkaprogramot finanszírozó Európai Bizottság semmilyen felelősséget nem vállal a cikkben szereplő információk felhasználását illetően.
cimlap_Mol0602
szlovenia iskola ujranyitas koronavirus karanten200602
Tulajdonost vált az MKB Bank, de még véletlenül sem a tőzsdén keresztül
szuperallampapir map plusz_saját
Frankfurti tőzsde
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
Online előadás
Grafikonelemzési fortélyok aktuális tőzsdei helyzetekben.
A tőzsdei könyv
Útmutató, amely piaci pánikok esetén is használható.
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Kiadó modern irodaházak

Az iroda ma már több, mint egy munkahely. Találják meg most cégük új otthonát.

Infostart.hu

Junior modellező, pénzügyi modellező

Junior modellező, pénzügyi modellező
2020. június 3.
Financial and Corporate IT: Digital UX a bankoknál
2020. június 4.
Járműipar: Az új technológiák átrendezik az erőviszonyokat
2020. június 11.
Tudatos felkészülés a generációváltásra
2020. június 25.
Járműipar: Korszakváltás a beszállítóknál koronavírus idején
visegradi negyek helyreallitasi alap europai unio200602