Nem számíthat EIB-hitelre a Mátrai Erőmű a széntüzelésre átálláshoz

Tegnap tartotta Brüsszelben az EIB, az Unió fejlesztési bankja, a 2019-es éves tevékenységéről szóló beszámolót, a Bruxinfo ezen volt ott és a beszámoló fontosabb pontjai:

• Bár az erőművek széntüzelésről földgáz-tüzelésre való átállását előrelépésnek tekinti az EIB, de mégsem tartja fenntarthatónak környezeti és üzleti szempontból, emiatt nem is adna finanszírozást ilyen projektekre.
• Ezt arra válaszolta Werner Hoyer, az EIB elnöke, amikor a lap megkérdezte, hogy a bank a nemrég bemutatott méltányos átállási mechanizmus (JTM) keretében kész lesz-e olyan beruházásokba is kölcsönnel beszállni, amelyek az olyan széntüzelésű erőművek kisebb CO2-kibocsátású gázra történő átállítását céloznák, mint amilyen Magyarországon például a Mátrai Erőmű. 
• Hoyer válaszában aláhúzta, hogy ha a megtérülés oldaláról nézi a dolgot és el akarja kerülni, hogy később a banknak le kelljen írni a veszteségeket, akkor az EIB elnöke nem sok értelmét látja a gázalapú áramtermelésbe való beruházásnak. Werner Hoyer ugyanakkor megerősítette azt, hogy a már benyújtott gázprojektekhez az EIB kész kölcsönt nyújtani. Új beruházásokat azonban már nem fog támogatni, és 2021 végéig le is állítja a fosszilis projektek hitelezését. 
• Az EU beruházási bankja tavaly mindösszesen 72,2 milliárd euró kölcsönt nyújtott (ebből 63,4 milliárdot az EU-n belül), 13 százalékkal többet, mint az azt megelőző évben. Ez a hitelállomány összesen 280 milliárd eurónyi beruházást mobilizált világszerte. „Minden egyes euró, amit kihelyeztünk, további 2 euró 88 centet fialt az általunk finanszírozott projektekben. Tíz százalékkal többet, mint egy évvel korábban” – mutatott rá a német nemzetiségű bankelnök. 
• A kkv-kat 25,5 milliárddal, környezetvédelmi beruházásokat 16,5 milliárddal, infrastruktúra-fejlesztést 15,7 milliárddal, az innovációt pedig 14,4 milliárd euróval támogatta a luxembourgi székhelyű pénzintézet. Az EIB által 2019-ben nyújtott kölcsönök 31 százaléka éghajlatváltozással összefüggő beruházásokra ment. A bank 2025-re 50 százalékra tervezi felemelni a fenntartható beruházások részarányát a teljes finanszírozáson belül.
• A bank az európai zöld megállapodás motorjává kíván válni. A pénzintézet már korábban bejelentette, hogy 2021 és 2030 között ezer milliárd euró beruházást szeretne mobilizálni a fenntartható gazdaságba való átmenet finanszírozására. Werner Hoyer ugyanakkor azt ígéri, hogy az éghajlatváltozásra való fókuszálás nem fogja elterelni a figyelmet az EIB fő küldetéséről, ami a kohézió előmozdítása. 
• Az EIB adatai szerint a tavaly aláírt támogatási szerződések több mint 13 ezer megawatt áramtermelő kapacitást eredményeznek majd, és majdnem mindet megújuló energiaforrásokból. Az egészségügyi szolgáltatások színvonalát is javítani fogják 12 millió ember számára Európában. 
• A bankelnök egy kérdésre válaszolva a francia elnök felvetésére hivatkozva nem zárta ki, hogy rövidesen napirendre kerül az Európai Beruházási Bank alaptőkéjének a felemelése. Bár a bank maga ezt nem kezdeményezi, de tekintettel a vele szemben támasztott fokozott várakozásokkal, egy ilyen lépés a jövőben szükségessé válhat. 

A minap mutatta be a magyar kormány a klímavédelemmel és az energiahatékonysággal kapcsolatos új stratégiai anyagait, illetve az Európai Bizottság az Európai Zöld Megállapodást és annak finanszírozási tervét, ezek részletei alábbi cikkeinkben olvashatók:

Címlapkép forrása: