Darvas Zsolt BEF eloadas201008
Uniós források

Integrációs ugrás helyett pazarló pénzköltéshez és parttalan vitákhoz vezethet az EU-s helyreállítási alap

Portfolio
Alapvető különbség látszik abban, ahogy az Európai Unió a 2009-2013 közötti gazdasági és adósságválságot, illetve most a koronavírus-válságot kezeli és a most eldöntött irányok végül integrációs ugrás helyett pazarló pénzköltéshez és parttalan vitákhoz vezethetnek – hívta fel a kockázatra figyelmet a Budapest Economic Forumon tartott előadásában Darvas Zsolt, a brüsszeli Bruegel Intézet vezető kutatója.
A Portfolio legtöbb tartalma ingyenesen hozzáférhető, ahogy ez a cikk is.
A médiapiaci helyzet azonban folyamatosan változik: ha támogatni szeretnéd a minőségi gazdasági újságírást, és szeretnél részese lenni a Portfolio közösségnek, akkor fizess elő a Portfolio Signature cikkeire. Tudj meg többet

Darvas a minap már adott egy rövid interjút a Portfolio-nak a mai konferencia felvezetéseként, ahol bővebben is kifejtette a helyreállítási alappal kapcsolatos meglátásait, annak történelmi jelentőségét, a mai előadásában inkább a potenciális kockázatokra irányította rá a figyelmet. Előadásában visszautalt arra, hogy az EU-ban mindig is a válságok során mélyült az integráció, de míg a 2009-2013 közötti gazdasági és adósságválságot állandó struktúrák létrehozásával kezelték a vezetők (pl. ESM, gazdaságpolitikai koordináció), addig most az egészségügyi eredetű válságra átmeneti jellegű intézkedések születtek (pl. NextGenerationEU, SURE, EKB eszközvásárlási programja).

Az uniós munkaerőpiaci támogató programból (SURE) Magyarország által igényelt és megkapott 504 millió eurós hitelkeret kapcsán megjegyezte, hogy ez eltörpül attól, mint amekkora összeget a népességszámban hasonló Portugália és Görögország kért. Emiatt hozzátette: érdemes lenne Magyarországnak is kiterjesztenie és megőriznie a munkahelyvédelmi támogatási programokat.

Szerinte mivel nagyon nehezen született meg a helyreállítási alap konstrukciója (NGEU) a fukarok és főként a hollandok ellenkezése miatt, így a hozzá társított szabályok végül nagyon gyors, akár pazarló pénzköltéshez, illetve parttalan vitákhoz vezethetnek. Előbbit azzal indokolta, hogy a 7 éves költségvetés keretén felül kell még 2021-2026 között elköltenie a tagállamoknak 750 milliárd eurót, így fennáll a kockázata, hogy nemcsak hasznos projektek lesznek, így ez erősítheti a szkeptikusok hangját. Utóbbi kapcsán pedig egyrészt a pénzköltéshez tervezett jogállamisági feltételeket említette, másrészt azt, hogy az NGEU szabályrendszerébe beépítették az ún. piros lap funkciót (pl. a hollandok akár megkérdőjelezhetik az olasz pénzköltést), ami növelheti idővel a tagállamok közötti vitákat.

Összességében emiatt szkeptikus azzal kapcsolatban, hogy a helyreállítási alap valóban érdemi integrációs ugrást jelent-e majd utólag visszanézve. Előadása végén annak a kockázatát emelte ki, ha a koronavírus egészségügyi és gazdasági hatása enyhül, akkor visszazökkenünk a régi kerékvágásba, a 2019 körüli helyzethez. Így tehát nem számít arra, hogy a helyreállítási alap egy jövőbeli szorosabb költségvetési integrációs felé löki az uniós közösséget.

Címlapkép forrása: Stiller Ákos, Portfolio

orbán viktor parlament
Koronavírus
Az iráni külügyminisztert meghívták a Fehér Házba
A bankokat rettegésben tartó orosz hackerek valójában nem is oroszok
Egyre nagyobb bajban van Nagy-Britannia
nagorno karabakh
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
Online kurzus
Akár 100 000 Ft-tal elkezdhető, hosszú távú megtakarítási módszer.
Online előadás
Legfontosabb aktualitások, elemzés, ötletelés.
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Kiadó modern irodaházak

Az iroda ma már több, mint egy munkahely. Találják meg most cégük új otthonát.

Infostart.hu

Compliance szakértő

Compliance szakértő
2020. november 10.
Miből lesz lakásunk, nyugdíjunk, luxusautónk?
2020. november 10.
Öngondoskodás 2020
2020. november 10.
Portfolio Private Health Forum 2020
2020. november 11.
Energy Investment Forum 2020
Kampánytéma lett, hogy Brüsszel a földspekulánsokat védi-e, vagy sem