A legfontosabb elemzések és exkluzív tartalmak a fa alá. Akár az utolsó pillanatban is megajándékozhatsz valakit egy éves Portfolio Signature előfizetéssel. Ha pedig egyszerre több ismerősnek, barátnak, családtagnak vásárolsz éves előfizetést, akkor van lehetőség mennyiségi kedvezményre is. Így azon túl, hogy az ünnepekre hasznos ajándékkal készülsz, még a minőségi gazdasági tartalomgyártást is támogathatod. Tudj meg többet
A Politico által nyilvánosságra hozott levél központi üzenete nagyon hasonlít a magyar és a lengyel kormány érvelésére, ami azért érdekes, mert közben a hétfői nagyköveti ülésen a szlovén illetékes ellentétesen „szavazott” a magyar és lengyel nagykövettel. Így Janez Jansa miniszterelnök levele afelé mutat, hogy
végülis nem kettő, hanem három tagállam költségvetési vétójával nézhetünk szembe a Tanács ülésén.
A lengyel álláspont lényege a magyarhoz hasonlóan az, hogy a júliusi EU-csúcson a vezetők nem arról állapodtak meg, hogy egy szigorú jogállamisági feltételrendszert kötnek az EU-s pénzekhez, hanem csak az unió költségvetésének pénzügyi érdekvédelmét rögzítették (ugyanezt ismételte meg a mai Kormányinfón Gulyás Gergely is). Így az érvelés szerint az azóta a német soros elnökség és az Európai Parlament által elfogadott javaslat eltér a nyári alkutól, ráadásul a mechanizmus nem körbehatárolt, ideológiai jellegű nyomásgyakorlást is ki tud fejteni (és így párhuzamosan struktúrát hoz létre a 7-es cikkben rögzített jogállamisági mechanizmussal), így azt el kell utasítania a lengyel (és magyar) kormánynak, illetve vele együtt a két uniós büdzsét is.
A Janez Jansa által kedden írt, ma teljes terjedelmében megismert levél gyakorlatilag teljesen osztja a fenti álláspontot és ezért azt szorgalmazza, hogy törekedni kell a tagállamok egységére, anélkül nem lehet továbblépni semmilyen irányba a jogállamisági vitában. Ezzel az érveléssel (de közben a szlovén nagykövet ezzel ellentétes hétfői politikai állásfoglalásával) lényegében arról van szó, hogy kedd óta már egy harmadik tagállam felől is reális a vétóveszély akkor, amikor jogilag is dönteni kell a 7 éves keretköltségvetésről és a helyreállítási alapról. Ezt a helyzetet is bizonyára megvitatják majd a ma este 6-kor kezdődő videókonferenciás EU-csúcson az állam- és kormányfők.
A bonyolult ügy friss fejleményei:
Jansa leveléről, illetve arról, hogy szerinte kire célozhatott újabb EU-kilépőként a szlovén kormányfő, megkérdezték ma Gulyást is, aki szerint nem lehet azt a következtetést levonni, hogy Magyarországra gondolt volna a szlovén miniszterelnök.
Címlapkép forrása: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher. A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor magyar (b) és Janez Jansa szlovén miniszterelnök (j) könyökérintéssel köszöntik egymást a 2 x 400 kV-os Cirkovce-Pince távvezeték alapkőletétele előtt Kidričevóban 2020. október 14-én. A tervezett távvezeték a Szlovénia-Magyarország-Horvátország összeköttetés része, a ljubljanai kormány egyik fő prioritása a szlovén energetikai infrastruktúra fejlesztésében. A távvezeték létrehozza az első államközi kapcsolatot a magyar átviteli hálózattal, növeli a szlovén villamosenergia-rendszer, az átviteli hálózat és az import átviteli kapacitás megbízhatóságát, és előre nem látható események vagy működési problémák esetén javítja az ellátás megbízhatóságát.
