Orban Viktor Ursula von der Leyen HET targyalas brusszel 210423
Uniós források

Kiderült, miért utazott pénteken Brüsszelbe Orbán Viktor: belekötött az Európai Bizottság a gigantikus magyar EU-s terv több fontos elemébe

Portfolio
Bár Orbán Viktor pénteken reggel a közrádióban azt mondta, nem akar tárgyalni helyreállítási EU-pénzek témájáról, mert 3-4 vitás kérdés mellett pénzügyileg rendezett az ügy, valójában elsősorban mégis az 5900 milliárdos gigantikus terv vitás ügyeiről tárgyalt péntek délután/este Ursula von der Leyen európai bizottsági elnökkel. Kiderült az is, hogy mi az a 3-4 legfőbb vitás kérdés, ami egyelőre akadályozza a magyar terv hivatalos leadását, bár lehet, hogy az április végi félhivatalos határidőig mégis le fogja adni az anyagot a magyar kormány. A pénteki egyeztetést egyébként fontos lépések előzték meg, mert az Európai Bíróságon már régebben elkaszált CEU-törvény, illetve a civiltörvény módosítására tett javaslatot a kormány a napokban, és közben éppen a pénteki látogatásra időzítve szivárgott ki, hogy aggodalmát juttatta el a német vezetésű Bizottságnak a Budapest Airport üzemeltetőjének legnagyobb tulajdonosa, a német AviAlliance, hogy még erősebb politikai nyomás alá került itthon azután, hogy tavaly nemet mondtak a részesedésük eladására kormányközeli üzletemberek részére.

Nem fogunk tárgyalni róla – Valójában igenis tárgyaltak róla

A rádiós műsorvezető azon péntek reggeli felvetésére, hogy miről tárgyal pénteken délután Ursula von der Leyen európai bizottsági elnökkel az 5900 milliárd forintos uniós Helyreállítási és Ellenállóképességi Terv (HET) kapcsán, Orbán Viktor úgy reagált a rádióban:

Én nem akarok ott tárgyalni igazából semmiről, mert lényegében a pénzügyi kérdések rendezettnek tekinthetők. Van három-négy ügy, ami nyitva van, ezeket majd a szakértők lezárják. Engem sokkal inkább az Európai Unió jövőjével kapcsolatos kérdések izgatnak.

Példaként említette, hogy tudni szeretné: egyszeri eset-e ez a koronavírus-járvány, vagy ismétlődni fog és arra hogyan készülnek fel a Bizottságban, továbbá milyen lesz a kapcsolat az új amerikai vezetéssel, illetve "beszorul-e Kína Amerika közé" az EU, vagy lesz stratégiai autonómiája, mint ahogy a francia elnök szorgalmazza.

A fenti nagy globális témákról is bizonyára szó esett a délutáni/péntek esti von der Leyen-Orbán találkozón, hiszen a Bizottság elnöke tételesen ki is posztolta a Twitterére, hogy mikről tárgyaltak. A listában ott van az említett HET is, és az EU-Monitor több forrásból származó egybehangzó információi szerint a miniszterelnök útjának tényleges célja a magyar terv benyújtásának útjában álló tartalmi kérdések megvitatása és lehetőség szerint tisztázása volt.

Amint a listában látható: a von der Leyen által „jó megbeszélésnek” nevezett találkozón a nemzeti helyreállítási terv mellett a járványhelyzetről, az európai zöld megállapodás végrehajtásáról, a jogállami jelentésről, továbbá nemzetközi kérdésekről és a Nyugat-Balkánról cseréltek eszmét.

A jogállamisági tétel felsorolása egyrészt az alábbiakban kifejtett harmadik csomagra (közbeszerzés, korrupció elleni lépések, bírói függetlenség), utalhat, másrészt az éppen készülő újabb éves jogállamisági jelentésre, harmadrészt olyan témákra is, amikor esetleg egy üzleti érdekeltség állami/politikai nyomás alá kerül, így a jogbiztonság kiemelten fontos számára. Utóbbi témához tartozhat, hogy a Bloomberg éppen a von der Leyen-Orbán találkozó idejére időzítve szivárogtatta ki azt, hogy a Budapest Airport üzemeltetőjének legnagyobb tulajdonosa, a német AviAlliance még erősebb politikai nyomást érzékel a kormány irányából, hogy adja el részesedését, amióta tavaly nemet mondott erre kormányközeli üzletemberek megkeresésére.

A cikk szerint értesítették a Bizottságot a pénteki találkozó előtt a helyzetről, hogy a Bizottság német elnöke a találkozón a jogállamisági ügyek között akár erről is tegyen említést. A cikk szerint a Budapest Airport üzemeltetője egy 50 millió eurós kölcsönt szeretett volna felvenni a koronavírus-válság hatásainak enyhítésére a londoni székhelyű Európai Beruházási és Újjáépítési Banktól (EBRD), de ezt blokkolta a magyar kormány.

Vannak akadályok a terv leadása útjában

Mivel a tárgyalások után se a magyar kormány, se az Európai bizottság nem adott bővebb tájékoztatást, így nem tudni, hogy a miniszterelnöknek mit sikerült intéznie a nemzeti terv leadása útjában álló akadályok ügyében. Az EU-Monitor értesülései szerint bő egy héttel a leadási határidő lejárta előtt még számos formai és tartalmi kérdés is tisztázásra vár a Magyarország számára 2021 és 2026 között körülbelül 5900 milliárd forint összegű uniós forráshoz való hozzáférést biztosító terv körül. Ami a tartalmi kérdéseket illeti, elsősorban az egyetemi modellváltásra igényelt összeg és a hazánkhoz intézett országspecifikus ajánlások tervbe foglalása körül megy a vita a kormány és a Bizottság helyreállítási munkacsoportja között. 

Az egyetemi csomaggal az a fő probléma, hogy konkrét országspecifikus ajánlások híján Brüsszel számára nem prioritás, ráadásul az EU-nál is figyelemmel kísérik azt a magyarországi diskurzust, amely a közpénzek magánosításának a szándékát rója fel a kormánynak. Amint látható: a kormány a HET-ben közel 1200  milliárd forintnyi összeget szánna a felsőoktatási átalakításokra, ami a harmadik legmagasabb összeg lenne és ennek 37%-át meg tudja címkézni úgy, mint a klímaváltozással kapcsolatos kiadás.

Egészségügyi béremelést egy nagyobb reform részeként lehet eladni

Egy EU-forrás arra is felhívta a lap figyelmét, hogy az RRF-ből nem finanszírozhatnak olyan működési költségeket, mint amilyen a hazai egészségügyben dolgozók béremelése is. Ismeretes, hogy a nemzeti terv a helyreállítási alappal fizettetné ki utólag a tavalyi béremelést. A jelek szerint azonban itt is lehet megoldást találni. Ha ugyanis a béremelés egy hosszabb távú egészségügyi reformba illeszkedik, annak az előkészítését szolgálja, akkor már nem tűnik ördögtől valónak az ötlet. 

Az egészségügyi komponensről külön nagycikket írtunk, amelyben rámutattunk, hogy a béremelést és a Dél-budai Centrumkórház felépítését is ebből az EU-s keretből tervezi a kormány és összességében egy kórházreform képe is kirajzolódik a dokumentumból:

Korrupcióellenes (látszat)intézkedések

A lap úgy tudja, hogy az európai szemeszter keretében Magyarországnak tett országspecifikus ajánlások közül a közbeszerzésre, az átláthatóságra, a korrupció-ellenes intézkedésekre és az igazságszolgáltatás függetlenségére vonatkozókról is alkudozás folyik a felek között. A Bizottságnál emlékeztetnek rá, hogy a terv elfogadásához nem feltétlenül szükséges valamennyi országspecifikus ajánlást végrehajtani, bár az RRF-ről (a helyreállítási és stressztűrő-képességi eszközről) szóló rendelet úgy fogalmaz, „hogy a terveknek

ténylegesen kezelniük kell valamennyi országspecifikus ajánlást, vagy azok jelentős részét.

Brüsszeli tisztviselők szerint a tárgyalások a helyes arányok megtalálásáról szólnak, de hozzáteszik, hogy a Bizottság magasra teszi a lécet. 

Egy nevének mellőzését kérő magas rangú uniós forrás az EU-Monitornak azt mondta, hogy természetesen politikai szinten is lehet tárgyalni az országspecifikus ajánlásokról, de tévedés azt hinni, hogy kormányfői szinten alkut kötnek és aztán azt alacsonyabb szinten végrehajtják.

Ami igazán számít, az a jogszabály. Ha nem tartjuk ehhez magunkat, a Tanács aligha fogja áldását adni a programra

– vélekedett. 

A kormány a HET-ben mindössze 13 milliárd forintos keretet szán a közbeszerzésre, az átláthatóságra, a korrupció-ellenes intézkedésekre és az igazságszolgáltatás függetlenségére vonatkozó orszgáspeficikus ajánlások kipipálására és részben úgy tünteti fel az ügyet, mintha azt informatikai fejlesztésekkel kezelni megfelelően lehetne.

A 9+1 komponensből álló 432 oldalas anyagot tételesen is bemutattuk alábbi cikkünkben:

A Transparency International Magyarország pénteken délután, éppen a kormányfő brüsszeli látogatása idején kiadott, értékelése szerint a HET idevágó részében

a célok egy része releváns, ám a dokumentum helyzetértékelése alapvetően téves, illetve nem tartalmazza a valós problémákat.

Ebből fakad, hogy a célokhoz vezető eszközök sem lehetnek alkalmasak arra, hogy a HET hatására érdemben visszaszoruljon a rendszerszintű korrupció Magyarországon. Emiatt a civil szervezet leszögezi, hogy „A HET egyelőre nem több mint egyfelől figyelemelterelés a valós problémákról, másfelől vágyálmok megfogalmazása.”

A közlemény a HET-ben tárgyalt számos téma közül négyet vizsgált meg: az ügyészség „együttműködési rendszereivel”, a bírói függetlenség „megerősítésével”, a közbeszerzési rendszer hatékonyabbá tételével és az egészségügyi hálapénz visszaszorításával kapcsolatos megállapításokat és intézkedéseket vették górcső alá. Ezek alapján a közlemény négy fő állítása az alábbi:

  1. Nem az informatikai megoldások hiánya akadályozza az ügyészséget a korrupció üldözésében
  2. A bírói függetlenség nem gazdasági kérdés
  3. A közbeszerzési rendszer torzulását a testreszabott eljárások okozzák
  4. Valós előrelépés a hálapénz visszaszorítása terén

Összegzésként elmondják a civil szervezet közleményében, hogy „a HET egyáltalán nem vet számot az államhatalom saját felelősségével a kialakult rendszerszintű korrupciót illetően. A legnagyobb korrupciós kockázat Magyarországon a közintézmények foglyul ejtése, ezekről a HET – amúgy nem meglepő módon – hallgat. A problémák gyökere az, hogy az állami intézmények – kevés kivételtől eltekintve – jelenleg nem a közjót, hanem a kormánypárt és a hozzá kapcsolódó gazdasági szereplők érdekeit szolgálják. A korrupció elleni stratégiai lépések csak akkor lehetnének hatékonyak, ha a döntéshozók ezzel az alapvető problémával számot vetnének”.

A Transparency International januárban tette közzé éves korrupcióérzékelési indexét, aztán a magyar iroda február elején egy konferenciát is szervezett az EU-s jogállamisági viták és a magyar helyzet kapcsán. Ezekről bővebb információk:

Hogyan tovább?

A tagállami HET-ek benyújtását követően az Európai Bizottságnak két hónap a határidő az értékelésre, majd ezt követően a Tanácsnak négy héten belül minősített többségi szavazással kell döntenie a tervről, mielőtt sor kerülhet az első előlegfizetésre, amely a teljes nemzeti keret 13 százaléka. 

A terveken elméletileg a benyújtást követően is lehet még módosítani, de bizottsági részről az időveszteség elkerülése miatt azon lesznek, hogy ilyen csak a lehető legritkább esetben forduljon elő. A Bizottságnál ezért óva intik a tagállamokat a túlzott sietségtől, és nem bánják, ha tovább tart az előkészítő szakasz, mert a lényeg a minőség. 

Az EU-Monitornak nyilatkozó illetékesek a nyitott kérdések számára és jellegére való tekintettel nem tartották valószínűnek, hogy a magyar terv április 30-ig véglegesíthető lesz. A május közepi időpontot viszont már reálisnak tartják. A kormány ugyanakkor úgy tűnik, hogy mindenképpen az elsők között szeretne lenni.

Címlapkép forrása: Ursula von der Leyen Twitter-fiókja 

bullbear
gáza
ujgurok
kínai hadihajó
koronavírus járvány mintavétel teszt covid-19 magyar adat

Alapblog Tőkepiaci lufi van

Mivel ennek a jelenségnek nem igazán van egységes tankönyvi definíciója, ezért a szakértők között általában...

Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
Online előadás
Összefoglaljuk a befektetési termékeket
Könyv
Alapmű mindenkinek, akit érdekel a tőzsde világa.
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Kiadó raktárak és logisztikai központok

A legmodernebb ipari és logisztikai központok kínálata egy helyen

Infostart.hu

Lakossági kockázatkezelési szakértő

Lakossági kockázatkezelési szakértő
2021-06-01
HR Revolution 2021
2021-06-03
Financial and Corporate IT 2021
2021-06-08
FM & Hybrid Office 2021
2021-06-09
Hitelezés 2021
európai bizottság brüsszel eu európai unió