EU jo es rossz dolgok velemenycikk210719
Uniós források

Vannak jól és rosszul működő dolgok is az EU-ban - Most bárki elmondhatja a javaslatait!

A kritikai gondolkodás dicséretes. Kérdőjelezzünk meg mindent, főleg egy olyan világban, ahol igaz és hamis információk tömkelegével szembesülünk nap, mint nap. Bár a sajtónak feladata segíteni ezt a kritikai gondolkodást, olykor mintha kibillennénk már az egyensúlyból: annak van hírértéke, ha valami rossz, nem működik, nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Pedig érdemes – már csak a lelki egészségünk kedvéért is – jóindulattal szemlélni egy-egy kezdeményezést, még ha tökéletlen is.

„Az EU ne mondja már meg, hogyan éljünk!” „Áh, az EU-nak nincs jövője, folyton csak vitáznak, de közben nem csinálnak semmit!” „Most már csapjon oda az EU a kormánynak!” – szombat reggeli beszélgetés-foszlányok a Bikás-park MDF-piacáról… De származhatna akár a szegedi Mars-térről is… Mindenkinek van véleménye az EU működéséről…

Tizenhét éve vagyunk az Európai Unió tagjai. Mindig vezető hír, ha viták vannak az Unióban, ha feszültségek keletkeznek a tagállamok között, vagy nézeteltérések az egyes uniós intézmények vagy érdekképviseleti csoportok között.

Hajlamosak vagyunk elfelejteni az uniós tagság előnyeit. A jól működő területekről szóló beszámolóknak nincs olyan hírértékük, mint a konfliktusoknak, pedig

a társadalomnak szüksége van a pozitív üzenetekre, pozitív példákra is, most, a koronavírus járvánnyal talán még jobban, mint az elmúlt években bármikor.

Idén május 9-én – az Európa-napon – útjára indult az egy éven át tartó, Konferencia Európa jövőjéről elnevezésű rendezvénysorozat, mely az Unió polgárainak véleményét alapul véve hivatott új fejlődési irányt mutatni az Uniónak.

A Konferencia digitális platformot biztosít, ahol bárki vethet fel témát, kifejtheti a véleményét, bemutathatja ötleteit Európa jövőjével kapcsolatban.

A rendezvényeket nem csak a helyi, regionális vagy nemzeti hatóságok szervezhetik, hanem bárki vagy bármilyen szervezet regisztrálhatja a rendezvényét a Konferencia honlapján. Ezt követően, ún. európai polgári vitacsoportok – melyek tagjait reprezentatív módon, de véletlenszerűen választják az Unió lakosságából – vitatják meg a felmerült témákat, és ajánlásokat fogalmaznak meg, amelyeket a konferencia plenáris ülésein az Európai Parlament, a Tanács és az Európai Bizottság képviselői, a nemzeti parlamentek képviselői, valamint a vitacsoportokban lévő polgárok tárgyalnak meg.

Az Európai Parlament, a Tanács és az Európai Bizottság vállalták, hogy lépéseket tesznek a megfogalmazott ajánlások megvalósítása érdekében. A magyar sajtóban kevés visszhangja volt a Konferencia indulásának, az a néhány cikk is, amely foglalkozott vele, inkább megkérdőjelezte a Konferencia értelmét és esetleges hasznait.

Európainak érezzük magunkat, de bizalmatlanok vagyunk

Az Eurobarométer felméréseinek 2021-es adatait összehasonlítva az előző évek adataival kirajzolódik, hogy az Európai Unió lakosságának egyre nagyobb része állítja, bízik az EU-ban és intézményeiben. Ennek ellenére sokan érzik úgy, hogy távol van tőlük az Unió, nincs beleszólásuk, túlságosan elvont kérdésekről döntenek az ő hétköznapi valóságuktól távol, Brüsszelben élő szakértők. A Konferencia – a saját területén és a maga eszközeivel – ezen kíván változtatni.

A 2020-2021 telén felvett adatok alapján az Unió lakosainak 49%-a hajlik arra, hogy inkább bízzon az Európai Unióban. Utoljára 2008-ban volt ennél magasabb a bizalmi szint, és az elmúlt években növekvő tendencia figyelhető meg. Mindazonáltal látható, hogy az uniós polgároknak több mint a fele nem bízik az Unióban.

Magyarországon ez a bizalmi szint kicsit magasabb az uniós átlagnál, a magyarok 53%-a bízik az EU-ban. Érdekes eredmény, hogy bár a felmérésben részt vevő magyarok kétharmada gondolja, hogy az EU megfelelően figyelembe veszi az ország érdekeit, 90 %-uk mondta azt, hogy az Európa jövőjével kapcsolatos döntéseknél jobban figyelembe kellene venni az uniós polgárok szavát.

Tehát kirajzolódik egy kettősség a válaszadóknál,

sokan bíznak az uniós intézményekben, még többen – tízből nyolcan – érzik magukat uniós polgárnak, mégis hiányérzetük van, nem érzik, hogy kellőképpen részt tudnának venni az uniós folyamatokban.

Éppen ezért indították útjára a Konferenciát. Egyes elemzések szerint ugyanakkor a konklúzióit már most borítékolni lehet, és „lényegi, politikai ügyekben az EU pontosan ugyanolyan magatehetetlen marad utána, mint előtte”.

Biztos mindenkinek van olyan ismerőse, aki mindig, mindenről elmondja, hogy rossz, de ha javaslatot várunk tőle, kitérő választ ad. Senki se akar ilyen lenni... Ezzel sajnos nem jutunk előbbre. Ha már az elején elkönyveljük, hogy úgysem lesz értelme, akkor valójában esélyt sem adunk arra, hogy a Konferencia elérje célját, és nagyobb részvételt biztosítson az Unió állampolgárainak az EU jövőjének formálásában.

Ha úgy érezzük, az EU nem működik jól, mondjuk el! Fejtsük ki, szerintünk hogyan lehetne hatékonyabb! Ha több Európát akarunk, ha kevesebbet, adjunk neki hangot!

Megmondják Brüsszelből? Nem, az Európai Unió nem egy az országon kívülálló szervezet, amely külső utasításokat ad Magyarországnak. A Brüsszel kontra Budapest egyesek számára hasznos ellenségkép, de semmi több. Magyarország az Európai Unió tagállama, részt vesz – mint minden tagállam – az uniós jogszabályok, döntések előkészítésében. A Bizottság jogszabályjavaslatokat készít elő, de a tagállami kormányok képviselőiből álló Tanács az, amely megvitatja és – a Parlamenttel együtt – elfogadja a jogszabályokat.

Ne tévesszük szem elől: a vita nem veszekedés, hanem a különböző érvek és nézőpontok értékteremtő találkozási pontja,

az Európai Unió nyitott munkamódszerének egyik alapvető komponense. Vita – és eltökélt együttműködési szándék – nélkül nem lenne Európai Unió.

Zsigerből, szívből

Környezetvédelmi szakértő vagyok. Ezt a szakmát csak optimizmussal lehet végezni. Ugyanezt az optimizmust elővéve mondom most azt, hogy el kell mondani a véleményünket a Konferencia által biztosított platformon.

Egy barátom szerint a nie wieder Krieg – a ne legyen többé háború – gondolata már csak az idősebbek fejében van jelen. Nem vagyok nagyon idős, de minden, az Unió jelenével vagy jövőjével kapcsolatos vita során a zsigereimben érzem, milyen fontos azt is észben tartani, honnan indult az európai gondolat: a világháborúban romba dőlt Európából, ahol lehetőséget adott a történelem során számtalanszor háborúban álló országoknak arra, hogy valamilyen egységbe kovácsolódjanak, és ne az ellentéteik, hanem a közös érdekeik mentén építsék tovább a kontinens jövőjét. E tekintetben pedig – összességében szemlélve – az Unió eddig egészen kivételes eredményeket ért el.

A Konferencia pedig az építkezés továbbvitelének egyik eszköze. A Konferencia által biztosított párbeszéd segíthet megismertetni és kiemelni a jó példákat az EU működésében, amivel hozzájárulhat a kevésbé jól működő területek fejlesztéséhez is.

Mit adott nekünk?

Mit adtak nekünk a rómaiak? – hangzik el a kérdés a Brian életében. Ha meghallgatjuk a választ, meglepően sok eleme olyan, amit a mai Magyarországon uniós támogatással fejlesztettek… Jó, de azokon kívül mit adott nekünk az EU, amiért érdemes dolgozni a fejlesztésén?... Környezetvédelemmel foglalkozom, ezért a környezetpolitika területéről hozok pár példát: röviden bemutatok néhány intézkedést, mely hozzájárult a Magyarországon élők – Alaptörvényben is rögzített – egészséges környezethez való jogának érvényesítéséhez.

Ipari kibocsátások

Az ipari kibocsátásokról szóló irányelv biztosítja, hogy csak olyan ipari tevékenységeket engedélyezhessenek Magyarországon, melyek környezeti hatása bizonyos értékeken belül marad, és csak olyan létesítmények kaphassanak környezetvédelmi majd környezethasználati engedélyt, melyek a környezet biztonsága szempontjából megfelelő technológiával vannak felszerelve. A szabályozásnak hála ritkábban fordulnak elő például savas esők, mivel az EU-hoz való csatlakozás óta csökkent az olyan légszennyező anyagok kibocsátása, mint a kéndioxid vagy a nitrogén-oxidok. Ezeknek az anyagoknak erős egészség- és környezetkárosító hatásuk van.

Natura 2000 hálózat

Az uniós csatlakozásunk előfeltétele volt a magyarországi Natura 2000 hálózat kijelölése. Természetesen előtte is léteztek különböző védettségi szintű természetvédelmi területek Magyarországon, de a Natura 2000 hálózatnak köszönhetően az ország több mint egyötöde került uniós szintű védettség alá.

A Natura 2000 területek kijelölése nem jelenti a gazdasági fejlődés leállítását, ellenkezőleg:

kifejezetten hozzájárul a vidék fenntartható fejlődéséhez, ösztönzi a fenntartható turizmust, valamint a természet védelmét és a táj megőrzését szolgáló mezőgazdasági technikák alkalmazását.

Ugyanakkor szigorú szabályok vonatkoznak arra, ha mégis olyan tevékenységet kívánnának a területen folytatni, mely nem biztosítja a kijelölés alapjául szolgáló faj vagy élőhely védelmét. Nem elég a tervet a magyar hatóságokon „keresztülvinni”, a Natura 2000 területek uniós szintű védettség alatt állnak. Az ilyen tevékenység végzését csak nagyon indokolt esetben támogatja az Európai Bizottság. Például a 2014-ben a Normafára tervezett sícentrum esetében a Natura 2000 védettség nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a kissé „túlálmodott” projekt visszatérjen a valóság talajára...

Klímavédelem

Sokszor hangzik el a kérdés: mit tehet egy olyan kis ország, mint Magyarország az éghajlatvédelem érdekében? Az Európai Unió tagjai – így Magyarország is – közös álláspontot képviselnek a nemzetközi klímavédelmi tárgyalások során, így nagyobb hatással tudnak lenni a nemzetközi folyamatokra. Az Unió sokszor az átlagnál ambiciózusabb klímavédelmi vállalásokat tud így felmutatni, – lásd a 2050-es klímasemleges, vagyis nettó nulla üvegházhatású gázkibocsátású Európai Unió tervét – mely egyrészt egy pozitív példa arra, amikor a tagállamok meg tudnak egyezni közös, előremutató álláspontokban, másrészt előnyösen hat vissza végül Magyarországra is, mely ugyanúgy ki van téve a klímaváltozás káros hatásainak, mint bármely más ország a világon. Az EU nélkül valószínűleg nem lennének klímavédelmi intézkedések Magyarországon, győzne az „úgyis túl kicsik vagyunk” szemlélet.

Ha már Brian élete, akkor csatornarendszer

Az uniós csatlakozásunk idején számos olyan település és számos olyan lakás volt Magyarországon, ahol a szennyvízelvezetés nem volt megfelelően megoldva, ami egészségügyi és környezetvédelmi szempontból is problémás volt. A települési szennyvíz kezeléséről szóló irányelv végrehajtásával hozzájárultunk vizeink jó ökológiai állapotának biztosításához. E célra az elmúlt tizenhét évben euró milliárdokat hívtunk le a Kohéziós Alapból (és előtte az előcsatlakozási alapokból), így a csatornahálózatra kötött lakások aránya a 2000-es 51 %-ról 2004-re 62 %-ra, mostanra pedig 83 % fölé emelkedett.

Lehet, hogy a fent említett szabályozások egy része az Európai Unió nélkül is létrejött, megvalósult volna hazánkban, de valószínűleg nem ilyen ütemben és nem ilyen jelentős pénzügyi forrásokkal megtámogatva, valamint több kiskaput is hagyva a rendszeren.

Látnunk kell, hogy van, ami jól működik az EU-ban, még ha kevesebb médiafigyelmet is kap, és érdemes az EU megújításán dolgozni, hogy minél több ilyen terület legyen.

Ha a Konferencia megpróbál hozzájárulni a sikeres elemek számának jövőbeni bővítéséhez, akkor – a kontinens és az Unió történelmét ismerve – megérdemli, hogy esélyt kapjon az emberektől, megérdemli, hogy azok a vélemények is hangot kapjanak, melyek szerint lehet a folyamatnak hasznos hozadéka.

A folyamatban bárki részt vehet.

Részt venni pedig úgy érdemes, hogy komolyan vesszük az egyeztetést: figyelemmel kísérjük az egyes rendezvényeket, tájékozódunk, érdemi javaslatokat teszünk, figyelünk a többi résztvevő álláspontjára, akár támogatást gyűjtünk a javaslatainkhoz. Így építünk alapot és erős motivációt ahhoz, hogy számon kérjük az Európai Bizottságon és a Tanácson a Konferencia által megfogalmazott javaslatok beépítését az EU jövőjébe.

A magyar lakosság 82 %-a érzi úgy, hogy az Unió polgára, és 70 %-a nyilatkozik úgy, hogy kötődik az Európai Unióhoz. Ezek magas számok:

mi magyarok szeretünk európaiak lenni.

A Konferencia pedig egy újabb lehetőség arra, hogy aktívan részt vállaljunk tágabb otthonunk jövőjének alakításában. Általa felhívást kaptunk a részvételi demokrácia ily módon történő gyakorlására: fejtsük ki a véleményünket a Konferencia magyar nyelven is elérhető platformján, tartsuk észben, hogy mekkora utat tett meg az Unió az 1950-es évek első kooperációs lépései óta, és mi magyarok mit tettünk és most mit tehetünk a sikeres együttműködés érdekében. Ne feledjük, csak a változás állandó: próbáljuk meg ezt a változást jó irányba, az összefogás, az építkezés irányába terelni. A mi felelősségünk is. Adjunk esélyt.

A cikk a szerző véleményét tükrözi, amely nem feltétlenül esik egybe a Portfolio szerkesztőségének álláspontjával.

Ha hozzászólna a témához, küldje el meglátásait a velemeny@portfolio.hu címre. A Portfolio Vélemény rovata az On The Other Hand. A rovatról itt írtunk, a megjelent cikkek pedig itt olvashatók.

Címlapkép: Thierry Monasse/Getty Images

75 éves a forint 5 forintos érme mnb
GettyImages-1211246429 (13)
németország nyugdíj_getty
zöld ingatlan
vakcina
maszk_GettyImages-1214207063

Kiszámoló Hogyan adózol?

Bár már sokszor írtam az adózásról, úgy tűnik, érdemes még írni róla. A választások közeledtével az ellenzék...

Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
Online előadás
Kagi, Renko, Heikin Ashi - melyik mire jó?
Könyv
Alapmű mindenkinek, akit érdekel a tőzsde világa.
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Ügyvédek

A legjobb ügyvédek egy helyen

Infostart.hu
2021.09.21
Hiventures - Portfolio Vállalati Tőkefinanszírozás 2021
2021.09.07
Sustainable World 2021
2021.09.08
Business and Finance Summit 2021 - CFO of the year
2021.09.15
Property Investment Forum 2021
európai bizottság brüsszel eu európai unió