parlament országház budapest getty stock
Uniós források

Kétharmados törvénybe is belenyúl a kormány az EU-pénzek kiszabadítása érdekében

Portfolio
Felkerült hétfő este a palament oldalára az az első törvényjavaslat, amelyet mára ígért Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter az EU-pénzes megállapodás előmozdítása érdekében, és amely új kormányzati vállalások teljesítését rögzíti. Eszerint a kormány egyrészt módosítani szeretné a helyszíni ellenőrzések pénzügyőri támogatására vonatkozó törvényeket az OLAF-fal való jobb együttműködés érdekében. Másrészt a tavaly kétharmados többséggel elfogadott, a közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló törvénybe is belenyúl a kormány, hogy egyrészt a közbeszerzési kötelezettségüket még határozottabban kimondja, másrészt az ilyen szervezetek vezető szervei, képviselői esetén az összeférhetetlenségi szabályokat is tisztázza, így aki azoknak nem felel meg, ne vehessen részt a döntéshozatalban. Mindkét témában szeptember 30-ig vállalta a törvénymódosítások meglépését a kormány az Európai Bizottság felé, így tehát jövő péntekig a javasolt változásokból törvénynek kell lennie.

Két témában teljesít a kormány

Felbukkant hétfő este a parlament oldalán „Az Európai Bizottsággal való megegyezés érdekében egyes törvények módosításáról” címet viselő, T/1202 irományszámú törvényjavaslat, amely a 17 féle kormányzati vállalásból 2 területen tartalmaz konkrét jogszabályalkotást:

  • Egyrészt az EU Csalás Elleni Hivatalával (OLAF) való szorosabb együttműködés érdekében javasol többféle törvénymódosítást, amelyek az OLAF által tervezett helyszíni ellenőrzések pénzügyőri biztosításával javítanák a fellépés hatékonyságát, kemény, visszatartó erejű 1 millió forintos bírság kiszabásán keresztül.
  • Másrészt a közérdekű vagyonkezelő alapítványok közbeszerzési kötelezettségét még határozottabban kimondatná a kormány az ajánlatkérésre kötelezettek közötti felsorolással, valamint az ilyen szervezetek vezető szervei, képviselői esetén az összeférhetetlenségi szabályokat is deklarálná a kormány, így emiatt feladatot is szab.

Lássuk a részleteket!

A fenti első téma kapcsán a tervezett főbb vállalások az általános indoklás alapján:

  • A javaslat szerint a NAV tv.-ben pénzügyőri feladattá válik az OLAF vizsgálat helyszíni ellenőrzésének támogatása, és egy új fejezetben szerepelnek a pénzügyőri intézkedésekre vonatkozó speciális szabályok, amelyek lehetővé teszik, hogy az OLAF vizsgálók a vizsgálattal érintett helyiségbe vagy bármely más, üzleti célra használt területre a pénzügyőrökkel együtt bejussanak. Továbbá a pénzügyőrök helyszínbiztosítással támogatják a vizsgálat zavartalan lefolytatását, így az OLAF ellenőrök hozzáférhetnek a szükséges iratokhoz, adathordozókhoz és védelmet kapnak a tettleges ellenszegüléssel szemben.
  • Cél az OLAF kapcsán, hogy az intézkedés alkalmazhatóságának általános feltétele – bűncselekmény, vagy szabálysértés elkövetésének gyanúja – hiányában is lehetőség legyen a magánlakásnak nem minősülő helyiségbe történő belépésre, vagy a helyszíni biztosítására. A NAV tv. III. Fejezetében foglalt általános szabályok az OLAF helyszíni ellenőrzése során is alkalmazhatóak, így a pénzügyőr az intézkedését akadályozó tárgyat eltávolíthatja, valamint a jogszerű intézkedésének való ellenszegülés esetén kényszerítőeszközöket alkalmazhat
  • Az OLAF vizsgálattal érintett személyeket a pénzügyőr igazoltathatja, tőlük felvilágosítást kérhet, az ennek során szerzett információkat az OLAF vizsgálójával közölheti. Az EUCs tv. visszatartó erejű közigazgatási bírság kiszabását teszi lehetővé a NAV számára, ha a vizsgált személy felróhatóan nem tesz eleget együttműködési kötelezettségnek. A bírság összege egymillió forint, mely ismételten is kiszabható. A közigazgatási bírság helyett figyelmeztetés nem alkalmazható, a bírság összegére vonatkozóan nincs helye mérlegelésnek.

A fenti második téma kapcsán a tervezett főbb vállalások:

  • A 2015-ös közbeszerzési törvényben kibővítik, még nyilvánvalóbbá teszik, a közbeszerzési eljárás lefolytatására kötelezettek felsorolását, mégpedig ezzel „a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok és az általuk létesített vagy fenntartott jogi személyek.” A részletes indoklás szerint a törvény adott passzusa már eddig is egyértelműen deklarálta, hogy az ilyen alapítványok is közbeszerzésre kötelezettek, de most egy új f) pontban ezt tételesen is felsorolták.
  • Azt is tartalmazza a mostani módosítás, hogy a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló 2021. évi IX. törvény 15. § (3) bekezdése helyébe milyen rendelkezés lép, bár ennek pontos értelmezése a hétköznapi életben nem egyszerű (kiemelések tőlünk): „(3) Az alapítvány, illetve az általa létesített vagy fenntartott jogi személyek, beleértve ezek legfőbb szervének és felügyelőbizottságának elnökeit és tagjait, valamint mindezek foglalkoztatottjait, meg kell feleljenek az e bekezdésben rögzített összeférhetetlenségi szabályoknak. Az, aki a feladatai pártatlan, tárgyilagos és elfogulatlan ellátására gazdasági érdeke vagy bármely egyéb közvetlen vagy közvetett személyes érdeke vagy körülménye miatt (ideértve a családi, érzelmi okokat, politikai vagy nemzeti hovatartozást is) nem vagy csak korlátozottan képes, köteles tartózkodni minden olyan tevékenységtől, amely az alapítvány vagy a csatlakozó vagy mindezek számára közvetlen vagy közvetett módon vagyont juttató érdekeivel ellentétes lehet. Akivel szemben összeférhetetlenség vagy annak a kockázata vagy látszata fennáll, köteles azt a döntéshozatalt megelőzően írásban – vagy előre nem látható körülmények esetén jegyzőkönyvbe rögzítetten szóban – haladéktalanul bejelenteni. Testületi döntéshozatal esetén a testület elnöke vagy tagja a bejelentést a testület felé teszi meg, egyéb esetben a bejelentést a munkáltatói jogok gyakorlója felé kell megtenni. A címzett köteles írásban megerősíteni, hogy az összeférhetetlenség fennállta megállapítást nyert-e. A határozatot az alapítvány a döntést követő egy héten belül, legalább egy évig tartó időtartamra elektronikus úton közzéteszi. Amennyiben az összeférhetetlenség fennállta megállapítást nyert, a közérdekű vagyonkezelő alapítvány köteles biztosítani, hogy az érintett személy az alapítványi döntéshozatalban nem vehet részt.”
  • A részletes indoklás ehhez a hosszú módosításhoz az alábbi magyarázatot fűzte: „A szabályozással a jogalkotó célja, hogy – annak érdekében, hogy az alapítvány vagy a csatlakozó vagy mindezek számára közvetlen vagy közvetett módon vagyont juttató érdekei ne sérüljenek - az alapítványi döntéshozatalban, illetve az általa létesített vagy fenntartott jogi személyek döntéshozatalában ne vehessen részt mindaz, akinek objektivitása megkérdőjelezhető, ezért a szabályozás címzettjei kötelesek tartózkodni minden olyan tevékenységtől, amely az alapítvány vagy a csatlakozó vagy mindezek számára közvetlen vagy közvetett módon vagyont juttató érdekeivel ellentétes lehet. Összeférhetetlen az, aki feladatai pártatlan, tárgyilagos és elfogulatlan ellátására gazdasági érdeke vagy bármely egyéb közvetlen vagy közvetett személyes érdeke vagy körülménye miatt (ideértve a családi, érzelmi okokat, politikai vagy nemzeti hovatartozást is) nem vagy csak korlátozottan képes. Az összeférhetetlenségi okot a döntéshozatalt megelőzően írásban – vagy előre nem látható körülmények esetén jegyzőkönyvbe rögzítetten szóban – haladéktalanul be kell jelenteni. Rögzítendő az összeférhetetlenség bekövetkezése, megállapítása is, amely döntést elektronikus úton az alapítvány közzé kell tegye a döntést követő egy héten belül, legalább egy évig tartó időtartamra. Amennyiben az összeférhetetlenség fennállta megállapítást nyert, a közérdekű vagyonkezelő alapítvány köteles biztosítani, hogy az érintett személy az alapítványi döntéshozatalban nem vehet részt.”
  • Az is lényeges, hogy a fenti 15. § (3) bekezdésének „megfelelő alapító okirat módosításokat 2022. december 31. napjáig kell benyújtani azzal, hogy a Módtv.-nyel megállapított 15. § (3) bekezdése szerinti bejelentést a Módtv. hatálybalépésétől meg kell tenni.”
  • Az is lényeges és egy további brüsszeli vállalás teljesítésének előkészítését is szolgálja, hogy a közbeszerzésre kötelezett szervezetek törvényi felsorolását átstrukturálták „annak érdekében, hogy az ajánlatkérők elektronikus közbeszerzési rendszerben elérhető nyilvántartásában egy későbbi fejlesztéssel a különböző típusú ajánlatkérők jobban elkülöníthetőek legyenek.”

Miket ígért pontosan a kormány?

Amint hétfői helyzetértékelésünkben megírtuk: vasárnap nyilvánossá vált az Európai Bizottság 57 oldalas határozata, hogy mire hivatkozva javasol 65%-os forrás felfüggesztést három magyar Operatív Programnál és ezek elkerülése érdekében mi az a 17 konkrét vállalás, amit a magyar kormány az elmúlt hetekben írásban vállalt.

Az OLAF-fal való együttműködés további javítása és a közérdekű vagyonkezelő alapítványok közbeszerzési kötelezettségével, valamint összeférhetetlenségi szabályaival kapcsolatos keretek tisztázása ezeknek mind része volt. A vállalások itt érhetők el részletesen a Bizottság összefoglalójában magyar nyelven.

Az OLAF-fal való együttműködéssel kapcsolatos vállalás és annak bizottsági értékelése

A Bizottság által közzétett határozat 117. és 118. pontja szól erről a témáról, és az alábbiakat tartalmazza:

  • „A magyar Kormány vállalta, hogy benyújtja az Országgyűlésnek a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló törvénytervezetet, amelyet 2022. szeptember 30-ig kell elfogadni, és amellyel a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt (NAV) jelölik ki illetékes nemzeti hatóságként az OLAF segítésére a magyarországi helyszíni ellenőrzések során, illetve amikor egy ellenőrzés alá vont gazdálkodó szervezet megtagadja az együttműködést. Vállalta azt is, hogy benyújtja az Országgyűlésnek a 2004. évi XXIX. törvény módosításáról szóló törvénytervezetet visszatartó erejű, pénzügyi jellegű szankció bevezetése érdekében, amelyet akkor kell kiszabni, ha valamely gazdálkodó szervezet megtagadja az OLAF-fal való együttműködést az OLAF helyszíni vizsgálatai és ellenőrzései lefolytatásában. E korrekciós intézkedés esetében a kulcsfontosságú lépés – a mellékletben meghatározottaknak megfelelően – a fent említett két módosító jogi aktus elfogadása 2022. szeptember 30-ig.”
  • „Az OLAF-fal való együttműködés megerősítésére javasolt korrekciós intézkedéssel kapcsolatban a Bizottság úgy véli, hogy képes a Bizottság által azonosított korlátok kezelésére, mivel illetékes nemzeti hatóságot jelöl ki az OLAF támogatására a magyarországi helyszíni ellenőrzések során, és amikor egy ellenőrzés alá vont gazdálkodó szervezet megtagadja az együttműködést. A benyújtott korrekciós intézkedéssel összhangban Magyarország által elfogadandó új szabályok magukban foglalják egy visszatartó erejű, pénzügyi jellegű szankció bevezetését is, amelyet akkor kell kiszabni, ha valamely gazdálkodó szervezet megtagadja az OLAF-fal való együttműködést az OLAF helyszíni vizsgálatai és ellenőrzései lefolytatásában. Feltéve, hogy a vállalt kötelezettségeket a részletes szabályok pontosan határozzák meg, és ennek megfelelően hajtják végre, a Bizottság úgy ítéli meg, hogy ezt a kérdést elvben kezelték.”

A közérdekű vagyonkezelő alapítványok kapcsán a vállalás és annak bizottsági értékelése

A Bizottság által közzétett határozat 92. és 93. pontja szól erről a témáról, és az alábbiakat tartalmazza:

  • „A magyar Kormány vállalta, hogy e korrekciós intézkedés keretében 2022. szeptember 30-ig a) módosító törvényt fogad el annak biztosítása érdekében, hogy a közbeszerzési szabályok általánosan alkalmazandók legyenek a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokra és az általuk létrehozott vagy fenntartott jogi személyekre; b) módosító törvényt fogad el a költségvetési rendelet 61. cikkének való teljes mértékű megfelelés, valamint annak biztosítása érdekében, hogy az előírásokat és a gyakorlatot összehangolja az összeférhetetlenségek költségvetési rendelet szerinti elkerüléséről és kezeléséről szóló bizottsági iránymutatással, a közérdekű vagyonkezelő alapítványokhoz kapcsolódó általános összeférhetetlenségi szabályok javítása és pontosítása céljából. E korrekciós intézkedés esetében a kulcsfontosságú végrehajtási lépés – a mellékletben meghatározottaknak megfelelően – a fent említett két módosító jogi aktus elfogadása 2022. szeptember 30-ig.”
  • „A Bizottság úgy véli, hogy a Magyarország által javasolt korrekciós intézkedés – amennyiben sor kerül annak részletes szabályok révén történő, pontos meghatározására és a szabályoknak megfelelő végrehajtására – elvben hozzájárulna a felvetett problémák kezeléséhez, mivel lehetővé tenné a közbeszerzési szabályok általános és feltétel nélküli alkalmazását a közérdekű vagyonkezelő alapítványokra és az általuk fenntartott vagy kezelt jogi személyekre (vagyis a közbeszerzési szabályok alkalmazásában ezek mindegyike ajánlatkérő szervnek minősülne), továbbá mivel a szóban forgó intézkedés egyértelmű összeférhetetlenségi szabályokat határozna meg az említett jogi személyek és igazgatósági tagjaik számára.”

Címlapkép forrása: Getty Images

Orban Viktor parlament energiaugyi bejelentesek
GettyImages-1429689600
Erdogan
Online előadás
Meddig esik az OTP? Mekkora galibát okozhat feszült helyzet a részvénypiacnak?
Díjmentes online előadás
Hogyan működik a tőzsde, mik az alapok, hogy válaszd ki a számodra legjobb befektetési formát?
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Kiadó raktárak és logisztikai központok

A legmodernebb ipari és logisztikai központok kínálata egy helyen

Infostart.hu
2022. október 6.
Banking Technology 2022
2022. október 18.
Portfolio Future of Finance 2022
2022. október 4.
A Masterplast sztori a tőzsdén!
2022. október 19.
Budapest Economic Forum 2022
Hírek, eseményajánlók első kézből: iratkozzon fel exkluzív rendezvényértesítőnkre!
europai bizottsag