Kína, Szaúd-Arábia és Indonézia szkepticizmusuknak adtak hangot, hogy az Európai Unió vizsgálja annak a lehetőségét, hogy a szankciók által befagyasztott orosz vagyonelemeket hogyan irányíthatnák Ukrajnának. A jelenlegi tervek csak a 200 milliárd eurónyi eszközök újrabefektetésén realizált hozamokat utalnák csak el Kijevnek, de sokan ezt a javaslatot is ellenzik.
A Politico szerint a most lobbizó nemzetek attól tartanak, hogy olyan precedenst teremtenek, amely a jövőben más országok befagyasztott vagyonát is veszélyeztetheti. Míg a nyugati uniós országok jogi aggályok és az euróövezet esetleges destabilizálódása miatt ellenzik a teljes elkobzást, a költségvetési vitákkal küszködő Egyesült Államok és az Egyesült Királyság vonzónak tartja az Ukrajna számára nyújtott alternatív finanszírozási lehetőséget.
Hasonlóan a múltbeli esetekhez, amikor bizonyos nemzetek közvetve segítették Oroszországot az ukrajnai konfliktus közepette, ezek a kínai, szaúdi és indonéz diplomaták közvetítőként járhatnak el az orosz érdekek védelmében. A helyzetet tovább bonyolítják a lehetséges jogi következményekkel és gazdasági következményekkel kapcsolatos aggodalmak, beleértve a pereket és a piaci instabilitást.
Az elkobzott orosz vagyon felhasználásával kapcsolatos kérdéseket a G7-ek közelgő pénzügyminiszteri találkozóján fogják megvitatni, és a globális kapcsolatokra és a pénzügyi stabilitásra gyakorolt lehetséges következmények függőben vannak.
Címlapkép forrása: Getty Images
